kedd, február 09, 2010

Blues night - jamming session

A blues továbbra sem lesz a kedvenc műfajom, de azért ez a blues est nem volt rossz... 



Zsoltival mentünk, itteni magyar cimborámmal, aki szintén zenész, egy funky zenekarban basszusgitározik, de ő most szólógitárt hozott - én a bégét. 

Ez egy hotelnak az egyik helyisége,ahol 2 hetente szokott egy-egy ilyen jammelős est zajlani, mégpedig aképpen, hogy. 
Ha hozol hangszert, feliratkozhatsz egy listára, ahol hangszerenként gyűlnek az emberkék szépen. Azután 20:00 után nem sokkal megkezdődik a banzáj: a listáról találomra kiválasztják a hangszereseket, és irány a színpad. Minden "formáció" 2 dalt improvizál. Utána csere. 

Vicces volt, hogy elemeimből némileg kiszakasztva kellett játszani, merthogy az átszerelés lerövidítése érdekében semmiféle effektet nem lehet használni, csak a gitárt viszed a színpadra, és bedugod és már megy is a bazseva,,, és hát ugye nekem a torzító és/vagy némi visszhang alap szokott lenni, na. De azért pengetővel nyomtam, és a saját hangolásomban (H-E-A-D-G helyett A-D-G-C-F), ami kissé kitolás is volt magammal, mert mindkét nóta E-ben volt.... :PPPP (és mivel a H (itt B-nek mondják) {nekem ez az A} húron sokat kódorogtam, enyhe izomlázam lett a végére, no. Elszoktam már ettől...) 

De azért meglepően jól ment így elsőre, rosszabbra számítottam. A gitáros-énekes csóka aszondja az első dal előtt, ezt a számot biztosan mind ismeritek, és a számcímet belöki (elfelejtettem, bocsi). Mondom neki, hát ez nem nyert, mert én életemben most játszom először bluest, de majd azért megpróbáljuk... Kicsit kikerekedett a szeme, de aztán az első akkordok után megnyugodott... :DDDDD

Zsolti aszondja, hogy minden ilyen estről szoktak feltenni pár videjjót a youtube-ra, úgyhogy nem kizárt, hogy hamarosan idelinkeskedek egyet.

Ami még "fura" volt...
Amikor bementem, már rögvest levágtam, hogy itt valami nem stimmel. Ott zakatolt bennem végig, de nem tudtam, hogy mi az. és a végén leesett.
Odahaza is jártam blues koncerton, de ott vágni lehetett a füstöt. Itt nem. (Hotelban volt...)
Odahaza már az első akkordoknál lett volna "fekvőbeteg" részegember.... Itt egyetlen túlspicces alak sem volt fellelhető. 



Te, ez az Anglia biztos, hogy csak a "tengerentúlon" van? Nem holdkomp volt az, amivel jöttünk??? :D

A Lengyel Királyság kihelyezett tagozata

...ez az ország némely szempontokból.

Nem, nincsen semmi bajom a lengyelekkel. A zsidókkal sincs, és márpedig az itteni lengyelek között is - úgy hírlik - sok a zsidó. Erre török alsó szomszédom hívta fel a figyelmemet. Jó, de nekem nincsen bajom velük, na.

Olyan szempontból értettem ezt az egészet, hogy ha ide Angliába készülsz, és nem beszéled rendesen az angolt, egyféleképpen lehetsz igazán szerencsés: ha beszélsz viszont lengyelül. Nyert ügyed van.

Némely munkahelyeken, ahol a vezetés lengyel kézben van legalábbis részben, tuti elhelyezkedési lehetőség adott. Ha még ismerőseid is vannak itt, hát ez fokozottan igaz.

Nálunk, a kilencvenkilencpében egyik munkatársam bátyja októrberben jött ki ide. Leszállt a repülőről pénteken, és szombaton reggel már itt dolgozott.
Tovább megyek.
(Csak előbb még ezt leírom.)
Sanya haverom amikor idejött, beajánlotta a barátnőjét, Bettit pénztárosnak. Ígéretet kapott rá, hogy a második a sorban ő lesz, de előtte még egy lengyel hölgyet fel kell venni,mert neki már meg lett ígérve. Nos, sorban jöttek a lengyel csajok, egy, kettő, három (és persze ugyanebben az ütemben mentek is el), aztán megunták Sanyáék a várakozást néhány hónap múltán.

Amióta pedig Sanya is odébbállt, már két lengyel csávót is felvettek, a második pont ma kezdett...

Emellett vannak olyan anomáliák, hogy például az egyik lengyel sráccal beszélgetésbe kezdesz, megy a kánvö'zéjsan, és betoppan egy másik lengyel a helyiségbe. Nem, téged véletlenül sem vesz észre, azt meg legkevésbé, hogy épp beszélsz a haverjával, egyből nekiront valami karattyal és félbeszakít téged. Nem, akivel beszéltél, nem fog emlékezni arra, hogy miről beszéltetek, sőt elfelejti azt is, hogy beszéltetek, sőt még azt is, hogy egyáltalán jelen vagy.... Mert ők ilyenek... Legalábbis itt.

Az angolt nem beszélik valami jól - tisztelet a kivételnek - és nem is nagyon érdekeltek az elsajátításában, mert a kis közösségükben saját nyelvükön is meg tudják értetni magukat. Ha valaki olyan dolgot kérdez tőlük, amit nem értenek, a legegyszerűbb megoldáshoz folyamodnak: megkeresnek téged, és rád bízzák a feladatot. Erre azért még jó vagy.

:-)

péntek, február 05, 2010

A vásárlókról ismét - tizenkilencszázadik fejezet

A képen a legkelendőbb árucikk látható a műanyag osztályról, amely továbbra is hozzám tartozik a kilencvenkilencpé boltban. Hihetetlen! Egy műanyag doboz, amely banán tárolására hivatott, de erre a célra a legalkalmatlanabb. Mert mi van, ha a banán, amit veszek, nagyobb? Vagy nem így görbül.. És így tovább. De ezek a mai angliaiak (nyilván nem véletlenül nem angolokat írtam) minden ilyen szart megvesznek. Úgy kell nekik. :) Mint a cukrot- Szerintem holnap már üres is lesz a polc és találhatok ki mást a helyére.
("De azért találj ki mást, találj ki mást! Találj ki mást, találj ki mááást!" {Kispál})

Lehetne egyébként egy értekezést összerittyenteni a vásárlás pszichológiájáról is. Hogy mit miért vesznek meg az emberek és amit megvesznek, azt miért pont onnan, ahonnan. Vannak olyan polcok, amelyekre a legkelendőbbet is feltehetném, nem veszik észre. És az ellenkezője is igaz. Vannak olyan részek a boltban, ahol csak kb köldökmagasságból veszik le a cuccot, a felette, kényelmesebben elérhető polcról kell mindig lepakolnom rá, mert azt meg nem részesjti senki előnyben... Figyeld le magad vásárlás közben, mit miért veszel onnan és miért nem egy polccal arrébbról, ahol szintén ugyanaz van... Érdekes következtetésekre lehet jutni imígyen. :P

A dolgok egyébként továbbra is változatlanul zajlanak mifelénk: az öreg tatterek és járókeretes nyannyerek még mindig nagyot gyorsulnak százon, ha ki kell kanyarodniuk eléd - és utána többnyire két méterig sem tart a lendületük, és várakozhatsz a ráérős szemlélődésükre; a vásárlók többsége a szemei helyett a száját használja, vagyis feltartja a bolt dolgozóit a hülye kérdéseivel, hogy mit hol talál; és legtöbbjük általában pont ott kérdez, ahol másfél méteres sugarú körben fellelhető amit keres, nyolcvan százalékban pont a szemei irányában... 

Jött viszont a zöldet szívó haverom helyett egy másik lengyel csávó, aki 8 hónapig volt egy másik városban ugyanezen bolthálózatban az ottani háztartási vegyiáru osztályon, de csak azt csinálta. Amikor felvették ide, ezt a részleget akarta magának. Persze ezt meg ugye én csinálom a műanyaggal és a konyhafelszerelésekkel együtt amióta itt vagyok. Namármost ő folyamatosan igyekszik bizonyítani rátermettségét és hozzáértését a feljebbvalóságnak és hát finoman fogalmazva az őrültségeivel és fúrásával már kezd a direktmosolyom is elhervadni. Néhány nappal ezelőtt át kellett pakolnom miatta a fél vegyiárut, most meg csak ő konzultált az utazós nagyfőnökkel, mintha az ő részlege lenne ez, mégpedig arról, hogy biztonsági okokból a vészkijárat előtt egy polcot le kéne szedni és emiatt megint átrendezni. Frankó, nem? Arra mentem be, hogy ott pakol, és még plusz órát is kapott a feladatra (egyébként meg óravágás van, mindenki 4-5 órákat melózik, így pedig lóvé is elég soványka lehet...) Persze a tré feladatok megmaradtak nekem, ő csak a babérokra pályázik. Az addig oké, hogy valakinek rövid és vékony a pénisze és emiatt kisebbségieké a komplexusa, de ha folyamatosan az én káromra próbál kompenzálni ezen a tényen, akkor egy idő után még tán be találok gorombulni.... 

csütörtök, február 04, 2010

The global warming swindle

A LYúLíJa blogjában leltem fel a linket majd a csoRdacsigásba és a Dome-ba már beleraktam, most ide is frissítem ezt:

szerda, február 03, 2010

Zeneiség január-február

Ismét egy HammerCD-s izémizé jön ide. Ez megy a kocsiban egy ideje, és már be akartam volna tolni, mi is az újság az újság mellékletével. Hát ímé, a szubjektum leszűrve:


1.: Rob Zombie: Sick bubblegum - ez engem nem túl gyakran képes megfogni, (annyira kommersz) - valamiért taszítjuk egymást a legtöbbször... Ettől még lehet, hogy jó, csak én nem jöttem még rá. Nekem túlságosan póz a csávó, na. Legtöbbször átugrik a cédé rajta, ritkán azért kísérletezem vele. Aki szereti, attól most sorry... Nemgyerebe nekem a cucc.
2.: Fear Factory: Powershifter - Egy ideig nem jött be, de aztán rákaptam. Ezt azóta már nem ugratom át. Energikus dal, odab...asz, na. 
3.: Ihsahn: Undercurrent - Igazi csemege ez a dal. Az elején a finomsága fog meg, a már-már lebegős részen a baszus ívei nekem nagyon nagy pozitívum, mintha fretless-szel nyomta volna fel a csávó. Nagyon ötletes dal egyébként, váltásokban bővelkedik. A kemény részen a károgós ének is bejön, bár ez igen ritka nálam. Összességében mondjuk 8/10-et adnék rá, az eleje persze olyan 12-es körül, na. És egyben a válogatáslemez leghosszabb dala is a maga tíz percével... 
4.: Overkill: Ironbound - "gyerekkorom" egyik nagy kedvence az Overkill, akik kissé át-meg-átalakultak az idők során. Azért Blitz (énekes) és D.D.Verni (basszusgitt-árus) maradt. Tőlük elvárható minőségű dal ez, ha az előző 8/10, akkor ők is nagyjából ez, bár ezen a korongon többet nem adnék (egyelőre) senkinek. Na esetleg kaphatnak 9/10-et, a középső lebegős-lazulós részért.
5.: Annotations Of An Autopsy: Impale the Sun - Először hallottam a csapatról, és bár nem műfajom ez a hörge-morge metál, de ennek ellenére tudok bólogatni rá vezetés közben - és nem utolsó sorban tényleg nem erőtlen. A hangzás ennél is oda..., ahova kell.  
6.: Dommin: Dark holiday - Elnézésedet kell kérnem, amiért csak koncertváltozatát találtam tecsőn, ez talán  a másik 9/10-es nálam. Ezt sosem pörgetjük el, és bár a rock-a-bili nem a műfajom, de ez a mianeve-fúzió nagyon ott van - és ez fokozottan igaz a cd-s változatra. ..... ... .. . 
7.: Mnemic: Diesel Uterus - Ez ismét a súlyosabbak közé tartozik, de az elején fellelhető durva ének ellenére igencsak dallamos refrénnel bír, szal ne lökd ki az elején! Nekem ez a nóta is béjön. Sőt, nekem a torzított durvaének is, meg eleve az a szaggatott rész... Ultrabrutál.. :)
8.: Delain: April rain - Erről a holland zenekarról semmit nem tudtam, míg ez a cd nem került a lejátszóba. Hallottam pár női ének plusz metál kombinációt, és szerintem ez az eddigi leghallgathatóbb darab! (Hazabeszélek, ha hozzáteszem, hogy az R-Clone után? Hehe.) Sőt. Ez a hang nem hogy nem irritál, de egyenesen nagyon frankón illik a zenéhez, amely szintén igényesen össze van passzintva. 
9.: White Wizzard: Over the top - Ez nem az a zene, ami engem meg- és átmozgatna, bár a 70-es évek vége, 80-asok eleje felé teljesen frankón tudtak volna a csávók még világhír felé is törni ezzel az egésszel. Át nem szoktam ugratni, de nem kedvenc. Mindenesetre meglepődtem a videóklippen - és könnyesre röhögtem a szobát.... :DDDDDDD
10.: Tesseract: Deception - Concealing fate Pt2 - Zakatol, meg minden, (csörög-zörög), de nekem valahogy csak olyan zajos dolognak tűnik, nem érzem át az énekes műanyag-világfájdalmát, vagy mijét... A vége felé  a matekosabb gitár-bőgő cucc a zúzda dobra viszont nem rossz... 
11.: Between The Screams: Our last days on Earth - a gitárok határozottan nem rosszak... Ettől eltekintve... Azért még nem mindíg ugratom át. A torzított bőgő meg kifejezetten jól szól (bár az a kocsiban nem mindig hallatszik ki jól)... Ez a videóklip(?) meg határozottan egyes alá! Ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, látszik, hogy szaros kis tinik még.
12.: Lions: Gimme riot - A megszólalásba nem lehet belekötni, és a dal is energikus. Engem a Mötley Crüe és a Poison szebb pillanataira emlékeztet. Olyan tetszik kategória, 7/10.
13.: Beholder: Razorline (On the edge of insanity) - Bólogatós megint, de az énekest elküldeném kikúráltatni a hangszálcsomóit... (Tudom, hogy azt nem lehet, ne kommentelj ezügyben, csak másért! Hehe. :PPP) Azért néha hallatszik, hogy kikre hajaz a csávó. (Nekem a Hetfield ugrott be egyes "hajlításai" okán..)
14.: Fury UK: VR - Csak ezt találtam róla,,,, megint egy "angol csoda", amely nem hat meg senkit, aki a szigeten kívül él, de itt nyomják a Hammerban, mert "kell". Mondjuk nem olyan rossz, dallamos, meg minden, a múltkorin levő Plight-hoz képest ez egészen zene formájú már (az maga volt a katasztrófEa..). 
15.: Darkhorse: Gracious in defeat - Ezt nagyon sajnálom, hogy nem tudtam levadászni a neten, hogy meghallgathasd,,, kedvencem mostanság. Lendületes, dallamos, tökjó. 

vasárnap, január 31, 2010

Egy honduras-i eset

Akarod tudni, hogyan működik az elkorcsosult világ? Hát így: >>>>
Ha elvakult vagy, akkor csak a link címének az elejét fogod nézni és nem a tényeket, amik le vannak írva a cikkben. De ha elvakult vagy, akkor pont ezeket az erőket szolgálod, persze nem tudatosan... És akkor meg minek olvasod a blogom? 
Ezeket a dolgokat valahogy véletlenül elfelejtették a médiák közölni. A miérteket és hogyanokat. Csak a név és a bélyeg jött le egyből. Megrendelésre. Frankó?

szombat, január 30, 2010

Napi vicc rovat


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Közben a karácsonykor feltett vindóz összedőlt, és megint Sanyának kösz a segítségért, hogy újra tudtam rakni. Erőst gondolkodom az ubuntun.... Egyéb javallatokat szívesen fogadok kommentben!

kedd, január 26, 2010

Havi zene

>>>> Ezt <<<< most itt csak úgy. Mondjuk mert kíváncsi vagyok a véleményedre, hogy' tetszik. Nem, ezen nem szerepelek és nem "nagy kedvenc". Véleményeket bátran! Minél többen kommenteljetek!

hétfő, január 25, 2010

Linkelt vegyesfelvágott

Ezt Hetedikünk csordacsigás naplovából szedtem engedelmivel. Ne a danóbijuszt, vagy az eszesz lágert hallgasd, hanem a PÖTTYÖS KAKAS EFEMET!

Ez meg Iggle Piggle dala.

vasárnap, január 24, 2010

HétNAPközi sikÉrtörPénetek III.

Pókisztáni pokolgép
Avagy harc a putrik között


Igen, most a pakisztáni area manager van terítéken. Sajnos nem egy kannibál családén, pedig szerintem húsvétig kihúznák a néhány mázsájával.
Harc a putrik között - mert a másik manager, akivel harcol, indiai - és mint tudjuk, India és Pakisztán között újra és újra kiújulnak a fegyveres összecsapások. S nincs ez másképpen a hétköznapokban sem. Különösen egy multikultival fertőzött országban.
Mondhatná valaki, - és még igazat is adnék, - hogy nincs is szebb, mint amikor a cigók egymást intézik el. Na de ez a képlet sajnos némiképpen különbözik. Mert a rétiniggerei a másik staff-ját is likvidálni szeretnék, hogy a saját embereiket ültethessék pozícióba.
És ezzel el is mondtam a következő epizódot a saga-ból.


A héten több dolog is történt.


Az eddig a szilveszteri sikeres megjogsisodás óta mindenkivel nyájas indiai kicsi gekkó elhúzta a kicsi belét a boltból, és gondosan ügyelt rá, hogy azt a látszatot keltse, hogy ő bizony megküzd a nagy kövér főnökkel is és kiáll értünk. Elismerésünk sajnos korai volt, mert később derült csak ki, hogy kétszínű játszmát folytatott megint, egy nemesnek aligha nevezhető cél érdekében. Csak annyit tudtunk, hogy hamarosan ismét kinevezik area managernek, és ezért kell távoznia. Távozása előtt megnyugtatta a lengyel managert és a trainee-t, hogy mindent elintézett, minden a legnagyobb rendben lesz... Aha.


A lengyel kiscsávót (tudod, 21 évesen boltvezető, azaz store manager - bizonyára sok-sok év tapasztalat áll a háta mögött) pedig elküldték két hét szabadságra. Magda, a trainee ismét megnyugtatásban részesült. Ő, a kicsi gekkó mindent elrendez majd.
Véletlenül ment be a kicsi gekkó által meghagyott 11 helyett 9-re - és láss csodát, a megígért segítség nem jött kinyitni a boltot 9-re, így neki kellett. Sőt mi több, telefonos utóegyeztetés során kiderült, a megígért "minden" közül, aminek elrendezve kellett volna lennie, gyakorlatilag semmi sem lett ténylegesen elrendezve. Pedig nem nagy dolgokról volt szó.


És amikor a szabadságos lengyel boltvezető úr, Pawel véletlenül beesett a boltba valami miatt, neki kellett átvennie egy szükségtelenül, tényleg fölöslegesen érkező szállítmányt - szabadsága első napján. (A hét folyamán még egy további szállítmány követte, s hogy az mennyire volt szükséges, azt az előzőekből elgondolhatjátok...)


De a java csak pénteken vette kezdetét, amikor is jött a hír, hogy őnyájassága, a nagy szultán*, aki hirtelen a legjobb barátunkká avanzsálta magát új szerepe szerint, szombaton, azaz tegnap látogatóba szándékozik leugrani hozzánk.
Nagy rohanás kezdődött: Természetesen a szállítmányokat ki kell addig pakolni a polcokra, viszont mivel január van és kevés a bevétel, a szokásos óraszám felét kapja a személyzet - napi 4 órában kell megcsinálni annyi melót, ami 11-12 órás műszakokba préselve is képtelenül sűrű lenne.
Mivel ezt a trainee manager közölte, hogy így nem fog menni, jött a nyájas válasz: ó, nem kell aggódni, hoz ő magával stábot is. Sőt, ne is próbáljon extra módon felkészülni a látogatásra, mindenkinek ki kell jelentkeznie aznap (péntek) este hatig. (Clock out, a munkaidő-rögzítő ujjlenyomat-érzékelős izémizéből, tudod, műszak elején clock in, végén pedig ~out - sez alapján kapod a fizetésed.)
Nem részletezem, milyen aljasságok zajlottak a Nagy Látogatás során, mert nem érdemes. A lényeg, hogy végül megállapítást nyert, hogy a lengyel boltvezetés hibájából nem volt megfelelő a bolt felkészültsége a szombati rohammal szemben. Néhány látszatpakolást elvégzett a "nagy stáb", és jegyzőkönyveztek mindent. természetesen igencsak eltúlozva.
Az időközben Greg helyére felvett lengyel sráccal pedig pár szót váltott a pakisztáni kisköcsög, s innen értesültünk a "nagy hírről". A srác, Maciek Southamptonból költözött ide nemrég, s előtte egy ottani 99p boltban dolgozott. Amikor ez kiderült a fújtató sertéspatkány számára, felcsillant a szeme és mellékmondatként közölte, hogy a bolt leendő új managere is ott dolgozik - jelen pillanatban trainee managerként.
Hát erre ment ki minden.
A tökéletes időzítés, a sportszerű húzások...


Kicsit bő lett a lé, de csak az alcímben szereplő főmellékszereplő jellemzése érdekében.
Viszont azt még nem mondtam el róla, hogy milyen hangokat hallat. Kábé, mint a Verebes, úgy fújtat. Aki nem ismerné a Verebest (az egy boldog ember!), annak kis segítségül: kábé mint a Darth Vader légvétele, csak annyi a különbség, hogy beszélni nem tud közben.


Még Paweltől tudom, hogy amióta hozzánk nevezték ki, azóta folyton, minden látogatása alkalmával kötözködött, de nem is akárhogyan. Nem ismeri az árukat és az akciókat; és olyan dolgokért akarja elszámoltatni nagy vehemenciával a közvetlenül alá tartozókat (azaz az indiai és a lengyel csávót is), amik teljes képtelenségek. S noha a tudása hiányos, pótolja vehemenciával.


Ide vezet hát, ha hatalmat kapnak azok a füstöltbőrű ázsiaiak, akik nem veszik észre, hogy már nem a putri előtt lapátolnak szart, hanem bizony Európában vannak. Nem vagyok ugyan eldőlve nyugati civilizációnktól, de ezeknél a férgeknél azért mindenképpen lehetne jobbakat is találni egy itteni bolthálózat vezetésébe. És mindaddig, amíg presztízskérdést csinálnak a legapróbb dolgokból is, és az egymás kicsinálásával foglalkoznak, nem bíznék bizony rájuk egy kivasalt fél macskát sem.

szerda, január 20, 2010

NINO-nő

Na szóval, adós vagyok egy történettel. Rövid leszek. (És jelen kifejezés NEM az izraelita hit felvételével együtt járó műtét megtételének szándékára vonatkozik!)

Az úgy kezdődött, hogy amikor hivatali ügyintézni kezdtünk és igényeltük a gyermekek után járó benefitet, akkor felvetette egy hatósági női személy, hogy LYúLíJának is kellene NI-number. Ezügyben tehát telefonáltunk egy ízben iziben, hogy kérnénk neki időpontot az interjuhra, ami megelőzné a kiadást.
Igen ám, de ez a másik hatósági nőszemély meg ránk ripakodott, hogy mi az, hogy nem dolgozik és NI-numbert akar? Akkor minek neki. Próbáltuk megértetni vele a szituációnkat, de az ő tájékoztatásában az hangzott el, hogy ha én igénylek ezt-azt, aki dolgozom, akkor tökéletesen elég ha nekem van, és viszont az fölösleges, hogy neki is legyen NI-numbere. Elég akkor, ha már dolgozni is fog (tudni).

Ebben a hitben ringattuk magunkat, aztán egyszer csak múlt hét elején jött egy levél, miszerint a gyermekek után járó adókedvezmény miatt sürgősen menjünk (illetve hogy a LYúLíJa) ezen a héten hétfőn be 11 órára itt Bournemouthban a Dean Park House-ba. Lelkünkre lett kötve, hogy jelenjünk meg lehetőleg 15 perccel korábban, mint a fent megjelölt időpont.

Beültünk hát a járgányba és 10:35-kor már ott várakoztunk illemtudóan a helyiségben.
A tájékoztatóban, amit kiküldtek, egy homályos utalás volt, miszerint a Richmond Hilltől lejjebb vannak ingyenesen használható parkolók is, de fellelhető fizetős is. Namármost, mi kerestünk ingyeneset, de nem volt. A fizetősnél pedig ki volt írva, hogy legfeljebb egy órán át tartózkodhatsz.
Igencsak kellemetlen volt tehát, amikor 11:25-kor még sehol semmi a láthatáron.
30-kor pedig búcsút vettünk Botival LYúLíJától, és visszamentünk, ezzel is megakadályozandó a kiscsomagok ablakra érkeztét.
Summa summárum, már kilógott a vakbelünk, mire sorrakerült NeJ, és az ügyintéző olyannyira nem volt képben azzal, hogy mihez is kell, mire is föl, hogy azt elmondani sem lehet. Lényeg, hogy ez letudva - és hamarosan egy újabb számot kell majd megjegyezni, azt majd mindenféle papírokra ráírhatjuk és jajj de jó is lesz minékünk.
A várterem egyébként nagyon szép, szőnyeges, kényelmes fotelokkal, és még halk zene is szól. Mint már korábban, a Portsmouth-i interjúmról számot adtam. (Máig nemértem, mi francért kellett odáig elgurulnom, ha itt helyben is intézhető. Szerintem csupán merő kiba$zásból, ez amolyan "bevándorlófingatás".)
De megvan és ez a lényeg.

Hab a tortillán, hogy Boti még a kocsiba be is hányt, amidőn új parkolóhelyet kerestünk (és csak sokadjára találtunk - ugyanott, ahol előzőleg álltunk). Öröm az újonnan kitakarított kocsi is.....

kedd, január 19, 2010

A "spirituális bugyivadászat zavarosban" témakörről instant gondolatrohammal

Szabó Judit jól megfogalmazta Az ezotéria árnyékoldala című könyvében - többek között - ezt a jelenséget (is), amin nem tudom túltenni magam néha. Főleg, amikor épp a környezetemben látom a ménkűt becsapni.

Arra a szituációra gondolok konkrétan, amikor magukat spirituálisnak beállító személyek egyszer csak becserkésznek olyasvalaki ártatlan női személyt (a szerepek általában ebben az irányban történnek a nemiség tekintetében, kivételről eleddig nem tudok, de ettől még megeshet az is), aki sajnos nem lát át a szitán, és/vagy a fától az erdőt, és bedőlve a spiritualitás mázos giccsfényének, egyszer csak csapdába esik.
De ez még nem is annyira durva, mint amikor egyéb toldalákok is vannak a játékban.
Egy szó mint száz, nem tudnám elképzelni magam, hogy a "máséra" vessem magam. Nem állítom ezzel be szentként magam, ha azt mondom, nekem mindig is tabu volt a más barátnője, felesége meg pláne. Valahogy szerettem mindig is tükörbe nézni és egy ilyen eset után nehezen ment volna. Engem így drótoztak be.

Pláne durva, ha még kiskorú toldalék(ok) is van(nak) a dologban, akkor igazán gusztustalan a dolog.

És ha ezek után még "előző életekkel", meg hasonlókkal is takarózik az illető, és minden szép tarka rétet lefest önigazolásul, hát akkor le is írta magát a festék mellé.
És ha azt meri mondani neki valaki erre, hogy csúf dolog szétszakítani valamit aminek jobb lenne egészben maradnia, akkor jönnek a dumák, hogy "nem véletlenül történt", vagy "így volt ez megírva" és/vagy hogy "bevonzotta" (természetesen csakis a másik fél lehet a hibás), és a hasonszőrű, divatos ezós szólamok... A lényeg, hogy az a felelősség nevű dolog még véletlenül sem létezik cserkészünk számára...

A fent már említett könyvben ennek a gyöpnek az eredetéről, kifejlődéséről, és a kikezelés módjáról is lehet olvasni. Tényleg érdemes lenne minden ezoterikus érdeklődésű személynek legalább egyszer átrágnia magát rajta... Sok vargabetű elkerülhető lenne, és emberi sorsok, életek nem siklanának ki...

vasárnap, január 17, 2010

Európa térképe, ahogy mi látjuk - The map of Europe how we see it from Hungary



Napi vicc rovat

(taken from iwiw üzenőfal)

Rendőrtoborzó:
Érdekel a tahóság?
Gyere vár a hatóság! ;)

péntek, január 15, 2010

Félévértékelő

Ilyenkor év elején szokásuk politikusoknak az elmúlt esztendőt értékelni, levonni a konzekvenciákat a pórnép számára az amúgy általuk is a médiából leszűrt műtörténésekből és felfesteni valami ideológiát, amelyhez a hülye barom nép tarthatja magát, vagy amit úgymond számonkérhet (nem kérhet) rajtuk majd egy év múlva, ha addig tartana az emlékezete. Nem tart, mert gondoskodik róla ugyanaz a lealjasított bulvármédia, amely ezt az értékelőt is leközli. Szó legyen csépelve, semmi több értelme nincs.

Na hát ilyent én nem akarnók.

Viszont pont fél éve vagyunk kint ebben az idegen országban. Július 15-én érkeztünk az esti órákban, és most 6 hónappal későbbi 15-e van, szintén esti órák.
(Papírzsebkendőt vesz elő...)
{Nem, nem érzékenyültem el, csak valami az orromba ment.}

Ha fél évünket kellene röviden értékelni (merthogy a blog az egy tömörségre törekvő műfaj ám), és megfogalmazódna a kérdés, hogy érdemes volt-e, nem kérdés, hogy mit válaszolnék.
Ez alatt a fél év alatt folyamatosan küzdöttünk - hol a hivatalokkal, hol a megélhetésért, hol apróbb-nagyobb gondok leküzdéséért. De ami teljesen más az az itteni közeg. Amely nem fojt meg. Ha szarabb időszakok is felütötték olykor a fejüket, mindig volt valamilyen kiút. Első autónkat is elfogyasztottuk és most a másodikat gyűrjük. Túl vagyunk egy költözésen. Hamarosn munkahelyváltás lesz és ismét futhatok néhány kört a bürokrácia malmaiban.

De mindezekkel együtt megérte.

Annak ellenére, hogy "otthon" hagytuk az otthonunkat, és valóban nagy lépést tettünk meg. Nem fogom kisebbíteni. Egy teljes család átköltözése egy másik országba, a letelepedés nem semmi móka. Néha amikor jobban belegondolok, meg is kérdezem magamtól, hogy normális vagyok-e, hogy ilyen fába vágtam a fejszémet. És akkor jön XY haverom és aszondja zsigerből, hogy á, Anglia szar. Neki, aki elbénáskodott egy darabig Londonban, és a saját sikertelenségét és életre-nem-való voltát vetíti ki valahová. Jó, neki nem ez az útja. Nekem meg, úgy érzem, most ez.

Hát, nem sikeredett valami nagy félévértékelőre, de érjétek be ennyivel! Részletesen vissza lehet követni a dolgainkat úgyis, nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni.

A dolgok jelenlegi állása szerint viszont annyit előre bocsáthatok, hogy Angliai tartózkodásunk az eredeti tervhez képest hosszabb idejű lesz, minden valószínűség szerint. Ez nem arról szól most, hogy letettünk volna Ausztráliáról, hanem csak annyi, hogy kicsit pihentetjük. És ez a közeg egy ekkora család számára élhetőbbnek tűnik most, innen nézve.

Pohárköszöntőt is mondjak?
Oké.
Szevasz, pohár!

kedd, január 12, 2010

The óvoda in the ÚKÁ

Botond úr tegnap kezdett abban az oviban, amely ahhoz a sulihoz tartozik, amelybe Bátor és Amarilla járnak - ez a Kingsleigh Primary School.
Azért csak most, mert karácsony előtt nem volt felvétel és/vagy szabad hely, mostanra meg lett.
12:30-ra kellett mennünk, vittem őt is és a mamáját. Onnan iziben dolgozni mentem.
LYúLíJával együtt azt gondoltuk, hosszas beszoktatás lesz, s először, ahogyan a Malmesbury Park Primaryban is, csak fél órát, vagy egy egyészet marad majd a gyermek, hogy szokja.
Hát ehhez képest még a munkahelyemre sem értem be (nincs onnan 15-húsz perc), amikor telefonált a LYúLíJa, hogy úgy hazaküldték, mint annak a rendje, Botond úr meg egyedül az oviban. Kicsit aggódtunk hát, de férfiasan tudomásul vette, hogy mostantól ide jár.
Sőt, este, midőn hazaértem a dologból, bizonygatta nekem, hogy jó az ovi és a mama megígérte neki, hogy holnap is mehet oda. :P

Linkajánló

Természettudományos, szakértői vizsgálat a hazugság templomában.....

hétfő, január 11, 2010

Irány Anglia!


A címben szereplő mondatocska sokak agyában hangzik el mostanában Magyarországon szerintem, mert az utóbbi időben exponenciálisan növekvő számú megkeresés landol nálunk, mindenféle kérdésekkel megpakolva, az angliai élettel kapcsolatosan. Gondoltam hát, hogy "kifizetődőbb" (mert "time is money"), ha egy postba megpróbálom belesűríteni az itteni tapasztalatokat és egy hogyan fogjunk hozzá-t próbálok most ide rittyenteni. Néha majd ki-kiegészítem.

A www.euvonal.hu oldal egyébiránt már rittyentett egy ilyesmit, és nem is akarnók elvenni az ő kenyerüket, ezt a postot ne ahelyett nézzétek, hanem most itt kis szünetet kérek, a fenti linkre rácupp, és ha azt elolvastad, innen folytasd. Kösz.

====>>> olvasási szünet <<<====

Na tehát.

Here we go . . . => Saját tapasztalatok alapján történő kiegészítésekkel élek a fenti linkhez, mely tapasztalatokat NEM Londonban szereztem, meg még sorolhatnám, hogy hol nem, hanem Bournemouth-ban, amely nem más, mint a déli part gyöngyszeme, az angol riviéra. Nem olyan túlzsúfolt, mint a fentebb említett megapolisz, de nem is kisvárosias.



Munkalehetőség és nyelvtudás

A két dolog csak elvileg nem tartozik össze.
Nemrégiben egy itteni magyar lánykával beszélgetve futottam bele a kérdésbe. Melót keresett, s kérdeztem, miért nem próbálkozik meg nálunk. Visszakérdezett: "itt mennyire kell tudni angolul?"...............
Huhh...
Általában elmondható szinte minden munkahely, minden pozíció esetében, hogy előnyben vagy, ha perfektül beszéled a helyi nyelvet. Nincs ez másként Angliában sem, és ne mondja senki, hogy a Bicsérdi Spárban (ha van egyáltalán ilyen, nem ellenőriztem) nem nézne furcsán az eladóra, ha az csak mutogatna és arabul makogna. Rendben van, lehet találni - hosszas keresés és sok macera árán - olyan melót, amelyhez nem annyira szükséges a nyelvtudás, mert ismerek olyan emberkéket, akik úgy dolgoznak itt, de ne hidd, hogy vezetői beosztásig eljuthatsz úgy, vagy hogy a diplomádra szükség lesz.

Apropó.

Itteni elvárás, bár kimondatlan többnyire, hogy itteni, helyi végzettséged és/vagy itteni, helyi, UK-beli tapasztalatod legyen. 
Ha két jelentkező van egy állásra, mondjuk te a 9 év gyakorlatoddal, amit Baranyaberenyén szereztél, Európa legkiemelkedőbb cseresznyemagozógép-gyártó cégénél középvezető beosztásban, esetleg mérnökként, és John Smith, aki friss Portsmouth-i érettségivel és magozógép-kezelői bizonyítvánnyal keres munkát, bizony elképzelhető, hogy komoly hátrányban leszel vele szemben. Nem egy, nem két történetet hallottam már (és tapasztaltam is egyet s mást), amely ezt a csúf feltevést bizonyítja. És hát lehet, hogy John jobban fogja érteni a főnök utasításait.... :S

A melótaláláshoz pedig idő is kell. Nem megy egyik napról a másikra. Nekem kerek 3 hétbe telt (és más is említette már a "3 hetes szabályt")... Addig csak állásinterjú, cv-szórás, mindenhová jelentkezés és az elvárások egyre lejjebb adása fog zajlani a szokványos forgatókönyv szerint... És lehet, hogy nem csak 3 hét lesz.

Persze vannak olyan helyek, ahol instant felvételt nyerhetsz, mert a gyorséttermekben folyamatos a felvétel, de nagy karrierre itt sem kell számítanod, és a 8-10-12+ órás műszaktól garantáltan kipurcansz annyira, hogy nem lesz időd/energiád túl sok állásinterjúra ellátogatni mellette.



Lakáskérdés az ÚKÁban

Nekem kézenfekvőnek tűnik, hogy nem azok szándékoznak ide kiruccanni, akik zsebükben a dohánnyal épp lakást vásárolnának. Ha így volna ez most, nyájas olvasóm, akkor nem tudok egyebet javasolni, mint vedd a repjegyet és gyere, tájékozódj az árakról és uccu neki.
Szóval szerintem valszínű, hogy az ide kijönni szándékozó elsőre albérletben lesz kénytelen eltölteni a munkaidején túli ideje nagy részét.
Ezzel az szokott a bibi lenni, hogy bérelni úgy tudsz, hogy általában az ügynökség kér tőled referenciát. Bár landlordja válogatja, de az általános az, hogy két előző itteni lakás főbérlőjétől kell felmutatni igazolást, hogy nem köpködsz csikket a teleszart faliszőnyegre és nem halmozod a hátralékot az albérleti díjból, miközben a sörösüveg-gyűjteményedet a járókelőkre hajigálod az ablakból.
Mondom, vannak landlordok, akik azt mondják, őket ez nem annyira érdekli, hogy van-e ilyen papírdarabod, de ott már akár valami sántíthat is. Nekünk szerencsénk volt - és itteni ismerősünk, Sanya haverom nem kicsit segített - mert eltekintettek a referencia hiányától, viszont így a deposit és az ügynökség tiszteletdíja mellett nem 1, hanem 3 havi albérleti díjat kellett kicsöngetni előre.
Az albérlet árakról könnyedén tájékozódhatsz a google-n, vagy ismerősökön keresztül is.

Alternatív megoldás lehet, ha már itt levő ismerőshöz csatlakozol/-tok,,, vagy caravan parkról is hallottam már, de az mindenképp csak ideiglenesnek jó, az első pár hétre, max (nyári) hónapra. Hidd el, végül drágábbra jön ki, mintha albérletben laknál, sok esetben még a szállodát is übereli árban... Az ismerősökkel együtt lakni típusú dolog meg rengeteg kompromisszumra fog kényszeríteni és közös lónak turbós a hátramenete.



Mennyi pénz elég az elinduláshoz?

Ezt a kérdést sokszor kapom meg, általában követi egy "x összeget szántunk rá, ugye elég lesz?". És - ne haragudjatok meg érte, de - általában sajnos elég naív számok állnak ott.
Hogy mennyivel vágj neki, ahhoz egy kis segítség: tehát itt most arról van szó, hogy rokonoktól, ismerősöktől relatíve távol utazol, és egzisztenciát kell eremtened a semmiből. Ha instant segítségre van szükséged, nem tudsz átkopogni hozzájuk, a lehetőségeid eléggé be vannak korlátozva.
A kezdő összeg - a repjegy, vagy alternatív útiköltség után persze - az albérlet díja, ami - mint mondtam - lehet akár 3 hó + deposit (kaució), ami általában a havi díjjal azonos összeg szokott lenni, továbbá az ügynökség/közvetítő díja. Úgy tudom, ez utóbbi olyan 300 font körül szokott mozogni.
Ehhez jön hozzá a többi járulékos költség:
Ha bútorozatlan albérletet vettél ki, fel kell szerelni az alapvető kényelmi berendezésekkel. Tájékozódj az árakról ebay-en, vagy jfgi*.
Ne felejtsd el, hogy még nincs munkád, és az első fizetésedig ki kell tudni húzni valahogy. Kaja, pia, stb..
A fentebb már reklámozott oldalon szó volt a home office regisztrációról, amely 90 fontot kostál. Bár erre van 30 napod, szóval very likely, hogy menni fog az első fizudból is, de azért számolj vele előre.
A munkába járáshoz, meg úgy általában az élethez idekint nem biztos, hogy nem elengedhetetlen egy autó is. Szerencsére ennek nincs nagy értéke ideint, tehát viszonylag olcsón elég jó darabokat ki lehet fogni. Az aktuális kínálatot érdemes ebay-en levizslatni az aktuális időben, de tájékozódáshoz nem árt néhány kör lefutása az ügyben korábban sem.



Néhány további tapasztalat
Hivatali ügyintézések


Az NI-number igényléshez annyit fűznék hozzá, hogy azt mondta nekem az ügyintéző, hogy nem kellett volna megvárnom az ielső munkanapot, hanem már korábban kérhettem volna időpontot az interjúra. Ez azért lehet fontos, mert egyrészt időpontot sem másnapra adnak, hanem 2-3-4 hétre előre, amikorra már nem kizárt, hogy lesz munkahelyed is, másrészt pedig mire megkapod a számot, addig is lefolyik néhány liter víz a Temzén. Konkrétan én augusztus elején telefonáltam, kaptam interjút szeptember elejére és végére már kezemben volt - ez összesen majdnem két hónap. Egyetlen nyavalyás szám miatt, amely tb- és adószám egyben, ugyebár. Ha július közepén, amikor kiértem, egyből kértem volna az időpontot, megkaptam volna augusztus elejére-közepére, és augusztus végén már az NI-numberrel a kezemben intézhettem volna a többi dolgot, amik fennakadtak ezen az apró momentumon...


Benefitek, Tax Credit

Nah ha valaki még egyszer a magyar bürokráciát pocskondiázza, azt elküldöm sorban ülni az úkában.
Családosokat érint a téma, főképpen.
Nem kizárt, hogy jogosult vagy bizonyos támogatásokra, ha már van munkahelyed, de alacsony a jövedelmed, és gyermeke(i)d van(nak).
Elsőként említem a Child Benefitet, mely az odahazai családi pótlék itteni változata, ez alanyi jogon jár. Egyesek szerint fel kell mondani az odahazai támogatást, mielőtt intézed, mások szerint egy évig nem kell, utána automatikusan megszűnik az "odahazassi". Hogy melyik igaz, hirtelen felindulásból nem tudnám megmondani, de mi odahaza kijelentkeztünk, mert nem oda tervezünk. Minél előbb igényeld a child benefitet a gyermekeid után, mert a többi benefit igényléséhez be kell mutatni róla a határozatot, és az igényléstől számított 2-3 hónap átfutással dolgoznak.
Ha albérletben laksz, akkor erre is kaphatsz támogatást és a council tax-re is. Ezt a helyi önkormányzatnál kell igényelni (Borough Council). Legegyszerűbb, ha meglátogatod ezt az oldalt, és megnézed, hogy qualify-sz-e rá, és ha igen, kapcsolatba lépsz az illetékes hatóságokkal.
Első lépésben a Local Housing Allowance-ot kell meghatározni, mindenféle aspektusok szerint, úgy mint gyermekek száma, kor- és nem szerinti eloszlásuk. Ha ez megvan, irány a benefits calculator (ezt megelőző link)... (Volt erre is egy kalkulátor, de most nem leltem fel, később ide pótlom, ígérem.)
Tax Creditek közül a Child Tax Credit ami családosokat érint csak, a Work Tax Credit pedig csupán az alacsony jövedelemhez kötődik. Job Centre-ben tájékozódj a teendőkről, egy számot kell felhívni és postázzák az igénylő lapot. . . .



Óvoda, iskola in the ÚKÁ


A tanKKötelezettség 5 éves kortól van a nyakatokon idekint. Ez azt jelenti, hogy amelyik tanévben a gyermek betölti az 5-öt, abban már mehet suliba. Gyakran nem sokkal több, mint 4, amikor ez megtörténik. 
Riasztó, nem?
"Tiszta agyrém!" - hallom. 
Na, kérlek, akkor hozzuk kicsit tisztább állapotba a kérdést! Az első években még csak olyan szintű oktatást kapnak a gyerekek, amilyen odahaza az óvoda megfelelő korosztályú nagy- illetve középső csoportja szokott lenni. Így már árnyaltabb a kép? Sok játék, és szinte nulla számonkérés, ami van, minden játékos formában, hogy a gyerek szeresse meg a tanulást. 


Ezen időszak előtt is számtalan módja van a gyermekek napközbeni elhelyezésének. (jfgi*) Vannak childminderek, óvodák, lehet fogadni nanny-t (a Mary Poppinsban ez volt "gyereklány"-nak fordítva), babysittert, mindenkinek a saját pénztárca-kapacitása szerint. 
Azt kell mondanom, ezek nem túl olcs megoldások.
Az ingyenesen elérhető óvodában kétféle turnus közül választhatsz: vagy délelőtti, vagy délutáni session van, 2.5-3 óra egy nap mindössze. Emellett nem fog tudni az anyuka munkát vállalni. 
Van egésznapos ovi is és a childminderek és imént felsoroltak szintén megoldást kínálhatnak - de nem a kispénzűeknek. Egy óra egy ilyesmiben - ahogy láttam - 3.5-4 fonttól indul. Igen, egy óra, és nem egy nap. És akkor még nem biztos, hogy ez tartalmazza a gyermeked kajáját, ilyesmiség. Minimum 30 angol font per nap költséggel kell majd számolnod. Minimum. 



Kultúrsokk?

Üres, tartalmatlan mondat lenne ide azt vésni, hogy minden, vagy sokminden más, mint odahaza, de ettől igaz. A helyiek mentalitása nagyban eltér az odahazaitól, meg fogod te is látni, akár csak látogatóba jössz ki rövid időre, vagy hosszabb távra tervezel.
Nem csak arra gondolok itt, hogy az úttestnek rossz oldalán haladnak és ezért még a kormányt is a másik oldalra szereltették a gyártókkal, vagy hogy a boltban hogyan viselkednek vásárlóként (erről korábbi postjaimat lásd megfelelő címkével {munkahely}). Sőt, azon is túllépek, hogy bármelyik bankautomatánál ingyen lekérdezheted az egyenleged és ingyen vehetsz ki készpénzt a legtöbb helyen, vagy hogy kevés az olyan hely, ahol a bevásárló kocsiba valamilyen pénzérmét kell rakni, megy az anélkül is.
Egyesek szerint kész csoda, hogy az angolok a főztjükkel egyáltalán életben tudtak maradni hosszú évszázadokon át (és egyetértek). Mások szerint az is kész csoda, hogy a tákolmányok, amiket építészeti remekműveknek titulálnak, megállnak maguktól és nem dőlnek össze. (A vízbefagyás óta én is kezdem így látni.) A szemetet nem mindíg szedik össze és általában lehet kivetnivalót találni a kulturáltságuk fokán itt-ott-amott. De mégis TE leszel a bevándorló és NEKED kell majd HOZZÁJUK alkalmazkodni sokmindenben.
Ráadásul az éremnek mindig két oldala van - és ezt sem szabad elfelejteni. És hát ha itt vagy és nem odahaza, akkor annak van valami "apró" oka. Nemdebár?
Ez nem azt jelenti, hogy alacsonyabbra kell tenned a lécet, és ki kell engedned, de mégiscsak ők a befogadó ország. És a kulturális különbségeket előnyödre is próbálhatod fordítani. Hogy hogyan, azt majd úgyis ki fogod tapasztalni.
Az angol, ha valami elromlik, nem nyúl hozzá. A magyar lányok pedig fugáznak, járólapot raknak ha kell, vagy ablakot szigetelnek. És ez csak egy példa volt a sok közül.


Remélem, senkit nem riasztottam el túlzottan, de azért a lilás-rózsaszín ködöket jó eloszlatni, mielőtt tragédiát okoznának itt-ott azáltal, hogy elfedik a lápos területeket...


* Rövidítés: just fucking google it 

péntek, január 08, 2010

Music & me in the UK

Na kérem, erről a témáról eleddig nemigen esett szó, amióta elhagytuk Ferihegyet.
Az a nagy helyzet ugyanis, hogy én nem azért jöttem ebbe a Nagy Bitangiába, hogy a kilencvenkilenc pé hálózat oszlopos alkalmazottjaként a bleach-et pakoljam a polcokra, hanem sok egyéb más miatt.
Többek között - tán nem olyan meglepő ezt olvasni sem - a zenélés is olyan hangsúlyos az életemben, hogy a prioritási listán megelőzi a kilencvenkilencest, mégpedig elég meredeken.

Nemrégiben itteni ismerősök ittjártakor majdnem le lettem általuk teremtve, a szó nemesebbik értelmében persze, amikor is kiderült, hogy zenélek, majd belehallgattak egy-két eddigi csinálmányunkba. Merthogy szerintük nem kéne nekem bleachet pakolni, hanem ezzel is kereshetnék - szerintük.

(A szerkesztő megjegyzése: keresek is vele, hajjajj, mennyit, de mennyit kerestem!!!, , , , épp csak találni nem sikerült. . . . Még.)
Szóval, ez azért adott egy akkora löketet, hogy - balgatag húzás, avagy sem, - feladtam végül egy hirdetést a gumifán, hogy itt egy basszusgitáros csapatot keres.
Egyetlen egy visszajelzés érkezett, de mint anno a lakáseladásnál is mondtam, nekem nem is kell olyan sok, elég egyetlen egy is, ha az a megfelelő.
Na ezzel azért elsőre akadt némi "gond", mert hogy nem az én zenei stílusomban utaznak a srácok, hanem saját kategóriájuk szerint indie-rockot tolnak. Persze azért használtam az idézőjelet, mint azt némelyek tán konstatáltátok is, merthogy nekem ez nem jelent gondot túlzottan.
A lényeg a lényeg, tegnap összefutottunk, hangszerestől, és részükről cd-stől, hogy felmérjük, nagyjából miről is lenne szó. Kölcsönösen meglepődtünk - pozitív értelemben persze.
Jövő szerdától próbálkozunk a próbákkal.

BZ barátomtól loptam az ötletet ide, hogy blogusz bilateralisz legyen itt néha, hátha a facebook-os idegen ajkú barátaim is kíváncsiskodnának... De én most a fordításnál nem fogok tükröt használni. :P

- - - - - - - -

I haven't spoken about this topic for a long-long time, since we moved here from our country I have rarely mentioned anything about music, although it plays a very important role in my life. Much more important than my present job or anything like that.
What triggered all this was the visit of some of our Hungarian friends, and that when they heard I had previously played in bands and have some recorded stuff with me, they told me I was a fool that I pack bleach on the shelves for money instead of doing something with this quality of mine. All right, indeed it wasn't the main reason, but the last drop in the cup - how we say it.
So I posted an ad on gumtree, saying a bassist is now available for a local band - and although only one answer came, but that is enough for me usually when I do things like that.
The guys are playing indie rock, which style is unfamiliar for me a bit, but I do not object to unfamiliar things, since I can get adjusted to new things very quickly. So we decided to meet up and that's what happened yesterday.
We on both sides were a bit surprised about the other's qualities, and that is what this post is about. At this point it is too early to say anything, but we are getting to know each other in rehearsals and we'll see.

csütörtök, január 07, 2010

Nyisd meg a jégcsapot!

Ma reggelre már nem a pluszegy volt a nyertes, mert ma mínusz 1 és mínusz 3 közt lengedezik a higanyszál a Bónömót vedör szerint.
Ezzel semmi gond, mondhatná bárki, aki nem szokott hozzá még az angliai építészet remekbe baszott szabott műveihez.
Ugyanis reggel a konyhába kimenvén és a vízcsapot megnyitván a nagy semmit sikerült elérni, mint oly sok embernek úgy általában az életben.
A lakásnak két vízórája van, ahol víz van az pedig egy konyha és két fürdőszoba. Ez oly módon oszlik, hogy az egyik fürdő és a konyha van egy körön, a másikon csak a másik fürdő. Namármost, a konyhában és vele egy körön levő fürdőben se kép, se hang. De leginkább víz sem. A másik fürdőben pedig minden a legnagyobb rendben...
Na hát akkor keressük végig a vizes számlákat, hátha véletlenül elsiklottunk volna valami sürgős befizetnivaló felett (ugye nem jellemző, az ember általában tud az ilyesmiről) - negatív. Persze egy ilyen országban, mint Anglia, nem hinném, hogy előbb kapcsolnának ki, mint felszólítanak... De legalább megvan a telefonszám.
Felhívom a szügyfélszolgálatot, és hát nem tudnak mit mondani. Van ugyan egy csőtörés tőlünk 3-4 km-re, amitől ott a környéken kisebb ugyan a víznyomás, de az nálunk már nem szabad, hogy érzékelhető legyen. Csakis befagyás lehet, de azért kapcsolnak valaki mást, hátha ő többet tud.
Lényeg a lényeg, ők nem jönnek ki ilyen esetben, viszont eligazított a fiatalember, hogy ahol a vezeték a lakásba érkezik, érdemes (kapaszkodj!) a csövet melegvizes palackkal (hot water bottle, amivel a takaró alatt fűtenek) körbevenni, illetve hajszárítóval némileg felmelegíteni. Ennyit lehet tenni, hogy a minőségi (és azért valljuk be, nem olcsó) szolgáltatás ismét működjön...
Nem lett volna egyszerűbb az építéskor gondolni ilyesmire és leszigetelni?

Havas a táj

Ó, igen, nem csalás, nem ámítás! :) Havazott, bizony. És ezúttal nem csak két hópehely per óra sebességgel, hanem sűrű, kövér pelyhekben. És közben még olvadt is. Azért csúcsidőben, amikor a legnagyobb volt  hóállás, még tán 5 centi is volt.
És annak rendje és angol módja szerint megállt itt az élet. Tisztára, mint annak idején a másfél centistől Pécsen.
Még a telefon is berregett, jött a suliból a körüzenet, hogy mindenki menjen a gyerekéért, mert a borzalmas időjárásra tekintettel bezárnak.
A 99p is majdnem vásárlómentes volt.
Az oroszabbik kollegámmal meg röhögtünk nagyokat. Ő is a nagy havakhoz szokott, és nem tudja megérteni, miért kell ekkora ügyet csinálni ebből a kis fehérségből.
Fényképek majd hamarost.

szerda, január 06, 2010

Eseménymentes kedd...

...áll mögöttem.
"Reggel" (azaz a koradélutáni órákban) a szekcióm felett szakadt be az ég, illetve az égszakadás eredménye tódult csak be a boltba a mennyezeten keresztül.
Este pedig megmutattam néhány kolleginának, hogyan kell a kickchair tetejéről leszállás közben fejest ugrani a szemközti polcra, csuszamlás közben.
Ne féltsen senki, csalánba a ménkű... ;) Kutyabajom sincs (nem harapok postást)! Leginkább vicces volt, hogy (megint) ekkorát bénáztam. :D Jellemző!
Mindezt majdnem ugyanazon a helyen, ahol a víz is bejött.
Lehet ott valami? :P

hétfő, január 04, 2010

Hétfő esti vegyes...


...is lehetne ennek a bejegyzésnek a címe... (lett)

Na jóvan ám! (lásd a képet!)


HÍREK ROVAT


VIGYÁZAT AZ UTAKON!
Avagy a 12-es az indiai fakírok szerencseszáma

Ugyanis 2009 TIZENKETTEDIK hónap harmincegyedik napján, TIZENKETTEDIK próbálkozásra sikerült a gekkóarcú indiainak letenni a jogsit. Nem csalás, nem ámítás. Ma reggel olyan széles vigyorral fogadott (persze a hírt nem ő közölte, mástól kellett megtudnom), hogy egész kajmán feje vedlett gekkóból. Ő is örül most, mert sikerült a Nagy Cél, és a beosztottjai is már vágják a centit, februárban lekoccol - sokak megkönnyebbülésére - és újból area manigger lehet.



99p hétköznapok - ismét

Kicsit több, mint egy hét szabi után visszamentem dolgozni ma. A részlegeimet részlegesen csinálta valaki időközben. Lehet, hogy a gekkó ezért is vedlett kajmánná, mert örült, hogy nem kell a szekciómba küldenie mást (vagy magát) dolgozni. Alighanem megtudta, mi a magyarok istene, mert bár csinálta valaki, mégis tele volt üres lukakkal mindenhol. Ma egész nap hordtam le a raktárból a ganyét, de még így sem sikerült 70-80%-osra sem feltornászni a feltöltöttséget. Mindegy. Én már tékitízire veszem a figurát. Nap végén azért megint jött kajmánvigyorogni és elismerően bólogatott.
Közben azon gondolkodtam, vajon tényleg ennyire számít-e, hogy egy nyavalyás jogsit sikerül az embernek végre letennie - 12. próbálkozásra...



A Szent Kampani Sztendőd

...mindenek felett áll, mindazonáltal.

Ez keserítené életemet, ha a Leszarom tablettát nem venném be.
De beveszem, én már csak olyan vagyok.
Az az izgágaság, hogy annyi hülyeség van, hogy csuda. Például. (Itt az imént egyet elkezdtem hosszasan ecsetelni, megpróbáltam tömören és érthetően fogalmazni, de az az igazság, hogy nem tudtam úgy, hogy ne hallottam volna az ásításaitokat... Töröltem.)



Az idő...

...megállíthatatlanul rohan. (Köztudomás.)
Ezt először akkor konstatáltam úgy istenigazán, amikor első ízben kellett Viktornak (ééérted, neki, és nem magamnak!!!) Garfield újságot venni odahazában.
Aztán meg most, amikor a gatyát erőst fel kell kötöznöm, midőn playstation-ön forma1-es futamra kerül a sor - velük.
Az idő múlása viszont most a munkahelyen is konstatálódott.



A  pillanat...

...fontosságára gondolok, mert tűnékeny egy teremtmény.
Ha belegondolok, ki mindenkivel sodort össze az élet, és milyen hamar elmúlnak ezek az idők, a Nagy Találkozások, akár munkatársi kapcsolatok, esstébé...
Sokan csak sodródunk, és nem vagyunk tudatosak a pillanatok megélésében.
Persze ezt tanuljuk itt, a Nap alatt (Aton dómjában), egyik legfontosabb elsajátítanivalónk ez.
Mégis, sokszor csak utólag csodálkozunk rá dolgokra.
Mondjuk az én életem bővelkedik (egy-két, kívülről tán kuszának tűnő) csavarban. (Akarod, hogy megmagyarázzam őket? Hehe.) Tegnap még odaát voltam, most meg itt - ha ez már önmagában nem lenne elegendő különbség, de az "ott" és az "itt" is már tagolódik sokfelé.
Összeszámoltam, hány kollegánk ment el a cégtől, amióta itt dolgozom. Sok. Tényleg, a nevek csak nekem jelentenek bármit is, ez az én történetem, és először azt gondoltam, jó lenne idevésni legalább egy felsorolást, de a második gondolatom meg az volt, ez Neked nem mond semmit. Mert nem Te élted át a velük együtt eltöltött időt. Aztán meg az ötlött fel, hogy ha itt állna egy kis felsorolás, akkor nem lenne ez itt így ennyire személytelen, kevésbé lehetne csak úgy vállat vonni rajta. Franc tudja, lehet, hogy ez is hülyeség, mert miért is ne lehetne megvonni a vállat bármire is?
De azért egy pár név, akikkel együtt dolgoztam - már ideát, itteni életem első munkahelyén.
1. Először tán a kínai pénztároscsaj ment el a cégtől, Lee. Amikor bedobtam a cv-met ide, ő kísért a gekkóhoz, ergo az itteni "kárrierem" első lépcsőfoka kötődik hozzá. Nem nagy karrier persze, mondhatná bárki, de azért....... Vele nehézkes volt beszélgetni az akcentusa miatt, de j fej volt.
2. Aztán Mamadou, a fekete srác, akivel annyit lehetett hülyéskedni. Ő az, aki Guineából jött át, és ausztrál a barátnője. Végülis nem ment még Au-ba, de a cégtől lekoccolt. Hányszor próbált minket megtanítani a törzsi nyelvén. (Egy-két kifejezést azért csak sikerült megtanulnunk, nekem legalábbis...)
3. Artur, a lengyel srác (Klicskó-klón) is elhúzott haza, második gyermeküket várják.
4. Volt egy lengyel csaj, akit Sanya nagyon nem csípett, Dorota, néhány hónapig dolgozott csak itt, ment ő is haza Lengyelországba, de még a tavasszal visszatér ide Angliába.
5. Néhány hete Sanya is elment, a pakisztáni köcsöggyerek látogatásának napján.
6. És most meg arra kellett visszajönnöm szabiról, hogy Greg sincs már itt, a KFC-ben sütöget mától.
Ők ketten hiányoznak innen a legjobban, meg a feka gyerek. Annyit röhögtünk, annyi elfuserált szópoént eregettünk és egyáltalán, olyan jó munkahelyi légkör volt, hogy tényleg öröm volt dolgozni járni. Most valahogy ez megkopott...
Lehet, hogy ideje is váltani.
Az ember alaphelyzetből így működik (nyomjátok csak nyugodtan a "nem" feliratú gombot, ettől még "de igen" a válasz, én már csak tudom), a váltás mindíg először nehezen akar menni. Kényelmesek vagyunk. Úgy elvagyunk magunkkal. Vannak terveink, álmaink, de sokszor nehezünkre esik megmozdulni és tenni is értük. És olyankor a körülmények szoktak megváltozni. Rugdosnak előre, hogy merjünk változni, változtatni. És ha megtesszük, annak mindig megvan a jutalma. A végén még rákapunk az ízére....!

Bocs, ha érzelgősre sikeredett a vége, vagy mittudomén. Csak elgondolkodtam. Ha túl nyálas volt, cserélj lavórt a képernyő alatt!

Ez utóbbi témakörhöz szőr mentén kapcsolódva, hadd tegyek ide néhány idézetet:


„Terebélyes fa
hajszál-gyökérből fejlődik,
kilenc-emeletes torony
kupac földből emelődik,
ezer-mérföldes utazás
egyetlen lépéssel kezdődik.”
(Lao-ce)



„Addig kezdj hozzá a nehéz dolgokhoz, amíg könnyűek.”
(Lao-ce) 



„Aki megkezdte – felét elvégezte a munkának.”
(Horatius)



„A jó kezdet fél siker.”
(Lucius Annaeus Seneca)



„Kevés történt volna a világban, ha az emberek mindig csak a dolgok kimenetelével törődtek volna.”
(Gotthold Ephraim Lessing)

Gyermekműsor-kín-állat

A címben szereplő szereplő is más "idekint", mint "odahaza". A bébécékettőn a Cbeebies (szíbíbíz) című műsor reggeltől majdnem délig ontja a jobbnál jobbságokat. Bennem, aki annak idején a Futrinka utcát kapta, vegyes érzéseket kelt. Egyfelől sokkal klasszabb és jobb, másfelől meg lehet, hogy túl sok ez már a jóból. A célközönség mindenesetre a még nagyon picik tábora, és nekik azért még a Mézga család nem való, valljuk már be őszintén. Odahaza mintha ők nem is léteznének, és annak idején, emlékszem, mennyit szívtunk azzal, hogy mivel lehetne lekötni a fiatalságot (és most nem kötélre kell gondolni, hehe). Talán a kockásfülű nyúl jó, de még ő is sok lehet.
Ehelyett vannak itt ezek az izék, Botinak is tetszenek (meg a nagyobbak is nagyokat röhögnek a figurákon). Olyan, mintha egy másik bolygón játszódna, Sanya haverom szerint egyenesen gyerekhülyítő ez az egész és nem csoda, ha öregkorukra ennyien lesznek rokkantak ebben az országban (oké, akik most öregek, nem kaptak Iggle Piggle-t reggelire annak idején, de amúgy is csak vicc volt). A guruló teáskanna, meg a fura lények, egyiknek állandóan felágaskodik a haja, a másik 3 a gatyájával van mindig elfoglalva, a megint másik egy fura biciklit tol folyton és egy kővel tisztít meg mindent... Aztán meg olykor-olykor hatalmas "szörny"-játéklabdák meg mittudoménmicsodák is előkerülnek, és a végén mindenki az erdőben alszik nappal... Hát igen...
De túl sok a sóder részemről.
Íme egy fejezet a sok közül, négy folytatásban, Iggle Piggle és barátai történetéből: 1., 2., 3. és 4. rész.

A másik 3 álltfiguráról szól, és egész jó kis tanulságos történetek szoktak lenni. Tecsőn csak ezt a fejezetet találtam, ez nem annyira vicces és tanulságos, inkább ez is a kisebbeket célozza.

Ez pedig, aminek csak ezt a fejezetét voltam nem-lusta levadászni (a többire rákereshetsz related-ben, Chuggington címszó alatt fut), vonatokról szól, ennek a sorozatnak az eddig látott részei közt is sok tanulságos történet van-volt.

Boti kedvence viszont a Numberjacks (ebből is egy linket ízelítőként). Nem hiába szavalja már az ábécét és a számokat anglikánusul, rajtakaptuk már több ízben is, hogy betűket, számokat rajzolt és közben teljesen hibátlanul mondta őket - angolul.

vasárnap, január 03, 2010

Szolgaállati közlegény

Gondlokodtam, érdemel-e külön post-ot, de a bal oldali sávot is időnként át-meg-átszabom, tessék már megnézni a változásokat időnként! :) Most például betoltam a Tribe of Noise adatlapom linkjét is (a nemrég indult Dome of Aton mellett-alatt-felett, linkjét most smuccig leszek idebiggyeszteni), ahonnan például a 2005-ös, eleddig csak a csodacsigás szonovizoromból meghallgatható Space Dive nevezetű általam elkövetett cuccot is emmpéháromban le lehet fülelni (nagyrészt, mert néhány dalt nem toltam fel belőle, hehe). Szóval ilyesmik mindíg vannak, csak less oda is! :)

Szil-western az ÚKában

Első alkalommal volt szerencsénk elszenvedni ezt az "ünnepet" ideát. Először úgy aposztrofáltam sok helyütt, hogy Hockenheimtől Monzáig telt a karácsonyi szünetünk a PS2-es előtt, ami azért nem fedi 100%-ban a valóságot. Mert azért csillagközileg is - jobban mondva galaxisközileg - ugyanis az ifjak néztek egy-két epizódot abból a dologból, ami "réges rég, egy messzi-messzi galaxisban" játszódik. És belenéztünk a helyi műsorkín-állatba is.
Utóbbihoz a BBC2 műsorát választottuk, ahol is showműsorral búcsúztatták az óévet és köszöntötték az újat. A magyar csatornákhoz képest - bár ugyanolyan sekélyes néphülyítésrőúl beszélünk - valamivel színvonalasabb volt azért a felhozatal. Nem csak arra gondolok, hogy nem volt győzike és csángódzsimi-imitátumok, meg a többi fospumpa, ami a "magyar" tévékből szokott ömleni, de például az itteni sztárok, mint Tom Jones és Boy George (hú, de szétcsúszott egy darab!) élőben nyomták, egy tényleg - és nem playbackről - helyben, élőben megszólaló zenekarral. Sőt, a zenészek színvonalasak is voltak - persze ez nem minden meghívott nagy névre volt igaz. Nekem pl nem jött be a "nagy gitármágusként" felkonferált nem-annyira-fiatalember, aki Hacsaturján Kardtáncának villanygitáros átiratával próbálkozott. Persze mindenkit lenyűgözött, engem kivéve, aki a Mekong Deltától ennél sokkal színvonalasabb átirathoz voltam már eddig is hozzászokva.

Másnap, újév napján a Poole Parkba mentünk ki. Nej blogjából tudhatja bárki, hogy Boti itt mondta a vízen ringatózó sirályokra, hogy "Márpedig ezek tyúkok!". De a karácsonyi süteménymaradékok újrahasznosításának egy fél-környezettudatos módjával is megismerkedhettünk; nem is egy olyan család volt, akik a süteményesdobozból szórtak a hattyak elé...

péntek, január 01, 2010

Programajánló

Részlet az Astronomy newsletterből:


January sky highlights

ESA/MPS

One of the great pleasures in observing the night sky is viewing the planets through a telescope. At almost any time of the year, either Jupiter or Saturn (or both) will be on display. Add to those the occasional appearances of Mercury and Venus, and there's always something new to see.

Mars ranks as more of a rarity. Once every 26 months or so, the Red Planet makes a grand appearance. That time is now. Mars reaches opposition and peak visibility in January, when it rightfully claims the bulk of our planet-viewing attention.

Mars does have some competition, however. Brilliant Jupiter makes its final stand in the evening sky before twilight swallows it. Shortly before midnight, Saturn joins the scene. And with Saturn high in the south before dawn in late January, Mercury puts on a nice show.


csütörtök, december 31, 2009

Képlet 2


Soxeretettel, olvassátok csak szorgalmasan. Aztán tessék kiértékelni és levonni a konzekvenciát! :)



A Maya próféciák megvalósulása napjainkban
PDF
Nyomtatás
E-mail
Írta: Carl Johan Calleman - a fordító ismeretlen   
2009. November 08. Sunday 19:29

Mottó:A próféciák megvalósulása a jelzőfény abban, hogy merre is megyünk
Samael
A Maya Naptár szerint, 2009. november 9-én lesz a Csillag Alsó Világ hatodik Éjszakájának első napja, 2010 November 3-ig tart.
Az isteni terv ezen időszaka az ellentétes (sarkított) erők kiegyenlítését célozza. A tömeges megvilágosodást készíti elő. Erről szól az alábi cikk.
Kérlek küldd körbe, hogy minél többen olvashassák.
Köszi,
Tejuti - arvisúra levelező lista


A Maya Naptár Végső lépései 2012-ig: 2009 november 8 - a Hatodik Éjszaka kezdete
Aztec cosmos
Mielőtt belevágnék a közepébe a Csillag Hullám-mozgás (vagy Alsó Világ) most feljövő hatodik éjszakája, 2009 november 8 - 2010 november 2, kapcsán, úgy érzem, hogy tisztáznom kell néhány alapvető kiindulási pontomat a Maya Naptár megértésével kapcsolatban, mivel a vele kapcsolatos különféle nézetek jelentősen eltérnek. Például vannak, akik úgy hiszik, hogy a Maya Naptár végső napjának időpontja csak egy körforgás végét és egy új körforgás kezdetét jelzi. A magam részéről, mindazonáltal, úgy gondolom, hogy egy sokkal mélységesebb dolog felé közelgünk, mint csupán egy pont a körforgásban, mely újra ismétlődik. Az ősi maya időkből fennmaradt egyetlen felirat a Tortuguero emlékmű, amely leírja a mayák naptárjának végét (http://bit.ly/3Ni2rD), azt mondja, hogy akkor a világmindenség kilenc ereje fog megnyilvánulni. A korszerű tudományos vizsgálatok is számos tapasztalati bizonyítékkal szolgálnak, hogy egy olyan időpont felé közeledünk, ahol a világmindenség terv kilenc fejlődési szintje (un. Alsó Világa) egyszerre fog bevégződni. Ez azt jelzi, hogy ami felé közeledünk, az nem egy új körforgás vagy váltás, hanem vége minden váltásoknak, melyek a fejlődést vezérelték a világmindenség kezdete óta. Elképzelhető, hogy egy ilyen minden váltások vége, megadja a Földnek az összhang és az örök béke alapját.


Amit most világossá kell tenni, az, szószerint, valami olyan, ami eddig még sohasem fordult elő a világmindenség történetében. Talán ez a, részben ismeretlen, küszöbön álló változás okozza azt a széleskörű tagadást, amely e pillanatban sok-sok emberen uralkodik. Ahelyett, hogy szembenéznének a társadalmi-gazdasági viszonyainkban bekövetkező változásokkal (mert az emberi tudatban bekövetkező változások magukkal vonják a viszonyaink változását is), sokan inkább valamiféle természeti vagy csillagászati eseményről képzelődnek, amelynek állítólag be kell következni 2012. december. 21-én. Mindazonáltal, a Maya Naptár nem valami olyanról szól, ami be fog következni egy adott napon, hanem az emberiség fejlődésének isteni tervét írja le, amelyben a naptár szerinti hatóerők kvantum-váltásai hozzák létre a tudatváltásokat. Tehát az emberi tudat tovább fog változni, lépésről-lépésre, e tervnek megfelelően, amíg elérjük a teremtési folyamat valódi végső napját, 2011. október 28-át. E napon a világmindenség legmagasabb kvantum állapotát fogja elérni (13.13.13.13.13.13.13.13.13 13 Ahau), amikor az összhangot megbontó váltások véget fognak érni. Szemmel láthatólag még nem vagyunk ott.





E tudat-fejlődési tervben most közeledünk a Csillag Hullámmozgás /Alsó Világ/ - a kilenc szint közül a nyolcadik - hatodik éjszakájához, amely 2009. november. 8-án kezdődik. Amennyiben helyesen értelmezem a Maya Naptárt, ebben az eljövendő éjszakában az emberiség történetének legjelentősebb tudatváltását fogjuk megérni. Ebben az a legizgalmasabb, hogy érzem, ahogy végül magától értetődővé válik egy viszonylag tiszta kép arról, hogyan fog megszületni egy új világ. Másrészt az is egyre világosabbá válik, hogy ez a születés valószínűleg nagy kihívást fog jelenteni. Ez oknál fogva egyre fontosabbá válik, hogy megértsük, hogy az előttünk álló egynémely nehézségek valójában az új világ megszülését segítik elő, még akkor is, ha nem minden pillanatban látszik, hogy ezt teszik. Amennyiben az emberek igazában megértik, hogyan fog ez az új világ megszületni, akkor meg tudják tartani a jövőbe vetett reményüket, mely valamivel több, mint a pusztán ábrándozás. Sajnos sok zavaros dolog uralkodik a Maya Naptár kapcsán, és sokan, akik szakértőnek kiáltják ki magukat, tagadják azon ősi maya tudást, miszerint létezik a kilenc világmindenség-erő, melyek meg fognak nyilvánulni és ezek, és nem mások magyarázzák, miért fog megszületni az új világ


Tehát, ami az előttünk álló időben történni fog, azt nem lehet megérteni csupán a Csillag Alsó Világ hatodik napjából. Az egymást átfedő körforgásokat, melyek előkészítik a fejlődési séma kilencedik, legmagasabb szintjét; ez Egyetemes Hullámmozgást (lásd az ábrán), ezen hatodik éjszaka hatóerejével együtt, mind, mind tekintetbe kell venni. Ezen átfedés miatt, és az idő ezen Hullámmozgáshoz kapcsolódó felgyorsulása következtében, azt gondolom, hogy az eljövendő időszak nemcsak szokatlanul felfokozott lesz, hanem a hatóerői is igen összetettek lesznek.
Mikor ezt írom, (2009. október. 31), 1 Ben), a hatodik nap vége felé közeledünk a Csillag Hullámmozgás folyamatában, mely a vetéstől az érett gyümölcsig tart, ez a hatodik nap virágzás időszaka, mely megelőzi a hatodik éjszakát. Ahogy egy korábbi cikkben előre jeleztem, néhány közgazdásznak mostanára úgy tűnik, hogy "világméretű gazdasági visszaesés" (vagy annak leghosszabbja) már végére jár. Mindazonáltal vannak bizonyos mozgások a földön, melyek ezt megcáfolják, és inkább azzal az előrejelzéssel vannak összhangban, amit egy májusi cikkben (http://bit.ly/qeisX ) adtam közre egy további gazdasági hanyatlásról, ami különösen az US dollár hanyatlásában fejeződik ki a hatodik éjszaka kezdete körül (lásd (http://bit.ly/qeisX )-ben is). Manapság számos forrás jósolja a dollár esését, de fontos megjegyezni, hogy az enyém jóval korábban látott napvilágot, és, ha helyesnek bizonyul, azt mutatja, hogy ami a gazdaságban történik, az a Maya Naptárban feltérképezett isteni terv része
http://www.planetpapp.com/nss-folder/pictures/Maya%20Vision%20web%20daysign.jpgElőrejelzésemet a gazdaság további hanyatlásáról azon megfigyelésre alapoztam, hogy az éjszakák, legalábbis a fejlődési Hullámmozgás második részében, mindig azt jelentették, hogy a gazdasági növekedés legalábbis lelassul. Egy ilyen küszöbön álló hanyatlás jele az eljövendő éjszakában, pl. hogy nagy roham volt az arany iránt, ami először haladta meg az unciánkénti 1000 USD bűvös határt. Ezen felül, a bennfentes kereskedés egyik mutatója jelzi, hogy az US részvények értékének tényleges alapjait ismerők hajlamosak azt gondolni, hogy az túlságosan felül van értékelve. Még fontosabb, hogy a világ majd minden sarkában egyre hangosabban emelnek szót az olajdollár rendszer lecserélése érdekében és az US dollár, mint a világ tartalékvalutájának használata ellen is. E különböző jelek nem azt mutatják, hogy vége a "válságnak", hanem mi mást, minthogy küszöbön áll a gazdasági hanyatlás erősbödése, különösen az eladósodott Nyugaton. Látszik, hogy a befektetők megszabadulnak a papír vagy számérték formájú eszközöktől - pont az amire számíthatunk a Csillag Hullámmozgás ezen késői szakaszában, amikor létrejön a tudatváltás nagybani átfordulása az elvontaktól a kézzelfogható gazdasági értékek felé. Tehát, miközben sokan azt mondják, hogy a változások egy összeesküvés eredményei, pl. az US ellen, valójában a felfogni való lényeg az, hogy, ha ez volna a helyzet, akkor ezeket nem lehetne előre jelezni a Maya Naptárból.
Hiszem, hogy ami a világgazdaságban történik, az sokkal mélységesebb és alapvetőbb, mint egy időleges válság, és annak a sajátos tudatváltásnak a következménye, amit a Csillag Hullámmozgás hoz. Ahogy azt a The Purposeful Universe /nyers fordításban: Átgondolt Világegyetem/ (http://bit.ly/yvXjH) c. új könyvemben elmagyarázom, a tudatosság elsősorban viszonyulásunk az Életfához, amely a világmindenség különböző szintjein létezik és egymáshoz ütemezett váltásokat okoz ezeken a különböző szinteken. Ez azt jelenti, hogy a tudatváltások, melyek új irányt szabnak az életünknek, ugyancsak közvetlen hatással vannak nagyban a világra és társadalomra és a hozzájuk fűződő viszonyunkra is. Egy tudatváltás, tehát, nemcsak olyasmi, ami a fejünkben megy végbe, hanem egyidejűleg kifejeződik a viszonyaink változásaiban is. Tehát a tudat váltásai és annak fejlődése kihat a gazdasági viszonyainkra is. Vagyis, a hatodik éjszaka kezdetével még további menekülésre számíthatunk az elvont érétkektől, ami, várhatóan, különös keménységgel sújtja a nyugati gazdaságokat az Egyesült Államokban és Egyesült Királyságban, melyek a világ pénzügyi központjai maradnak és ellenőrzik a pénzintézeti tevékenységek javát.
Jelen pillanatban ezek a nemzetek, és különösen az Egyesült Államok annyira eladósodott, hogy valójában nincs is szükség magyarázatra, hogy mért fog bekövetkezni újabb hanyatlás a gazdaságában. Minderre azért van szükség, mert ez olyasmi, ami beindítja azt, ami, így vagy úgy, be fog következni. Miközben számos dolog beindíthat egy ilyen hanyatlást, és a sajtó a beindítókra fogja helyezni a főhangsúlyt, a hanyatlás mélyebb okait a Maya Naptárból lehet legjobban megérteni.
A Maya Naptár szempontjából a gazdaság folytatódó hanyatlása tükrözi a gazdasági körforgások végéhez vezető, lépésről lépésre végbemenő változásokat, melyek a mayák végső dátumához kapcsolódnak (vagy egy új világ kezdetéhez, ha így tetszik).
Amennyiben a gazdaság hanyatlása egy új világ születésének előfeltételeit teremtő folyamat része, jogos a kérdés, hogy vajon e válság milyen mély lesz. Akkor is, ha világos, hogy a papírpénz értéke, különösen az US dollár, csapást kap, valahogy nyitott marad a kérdés, hogy milyen messzire fognak elérni ennek a következményei. Úgy gondolom, ezt csak a születendő új világ természetének tanulmányozásával lehet megérteni. Amikor ezt akarjuk megérteni, nem támaszkodhatunk semmilyen ősi maya forrásra. A maya források csak azt mondják, hogy a világmindenség Kilenc ereje fog megnyilvánulni, mikor a naptár a végéhez ér, de semmilyen ősi felirat sem beszél arról, mi fog következni ez után.
Mivel nincs anyag, azt javaslom, forduljunk a nagy Ábrahámi vallásokhoz, mint a Biblia vagy a Korán, amelyek mondanak is valamit a dologról. Amennyiben ezeket társítjuk a Maya Naptárból vett ismereteinkkel, úgy érzem, lelhetünk némi elképzelést az eljövendőkről. Hiszem, hogy minden, ami eddig történt ebben az időtervben, alá van rendelve az új világ megszületésének.
Tehát, a Korán ezt mondja a 82:17-29 Szúrában: "Honnan tudhatod, hogy mi az Ítélet Napja? És még egyszer: honnan tudhatod, hogy mi az ítélet Napja?". Azon a napon, mikor egy lélek sem tehet semmit egy másikért! Azon a napon a döntés Allahé!"**Simon Róbert fordítása. Helikon Kiadó 1997. Hiszem, hogy az uralkodás eltűnése az Egyetemes Alsó Világra utal, amely elhozza az egység tudatát és a rálátást az egész lényünkre és minden korábbi cselekedetünkre. Amennyiben ezt komolyan vesszük, az maga után vonja, hogy minden láncot el kell szakítani, amellyel egyik ember a másikon uralkodik. A Biblia utolsó könyve, a Jelenések 21:4-5 ugyancsak egy megszületendő új világot ír le: "És az Isten eltöröl minden könnyhullatást az ő szemeikből; és a halál többé nem lészen, sem a keserűséggel való sírás, sem kiáltás, sem semmi fájdalom nem lészen többé: mert az elsők /korábbiak - ford./ elmúltak. És monda az ki a' székben ül vala: Ímé mindeneket megújítok."**Károli Gáspár fordítása. Heckenast Gusztáv, Pest, 1857. Ez, láthatólag, azt mondja, hogy a múlt minden láncát el kell szakítani az új világ megszületéséhez. A kettőt egybe vetve az látszik, hogy az új föld születésének előfeltételei, hogy meg kell szabadítanunk magunkat a múlt láncaitól ugyanúgy, mint a más emberek láncaitól.http://www.hp-gramatke.de/pictures/time/maya_cal_1.gif
Sokak e változásokat olyan magasrendűnek tekinthetik, hogy sokkal vigasztalóbbnak tűnhet, ha arról képzelegnek, hogy a világ véget ér és utána végig megy az összes szükséges változáson, amelyek többé-kevésbe fejre állítják a világunkat. Bizonyos, hogy hatalmas a száma a hatalomban lévő embereknek, akik nem akarják látni az egyenlőség és összhang felé vezető átalakulások létrejöttét. A fenti idézetek, mindazonáltal, némi magyarázatot adnak arról, merre vezet bennünket a gazdasági visszaesés és milyen mélységű lesz. Lehet, hogy például a pénz teljesen el fog tűnni? Úgy gondolom, az a válasz, hogy a pénz oly mértékig fog eltűnni, hogy többé már ne láncolja a világot a múlthoz. A gyakorlatban ez valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy a hasznot hajtó befektetésekről, stb. való gondolkodás okafogyottá válik, mivel nem valószínű, hogy a megjelenő új világ az elvont értékek felhalmozására alapozó növekvő gazdaság lesz. Még valószínűbb, hogy az új világ a megosztáson és a társadalom összes tagjáról való gondoskodáson fog alapulni, ahogy az Egyetemes Hullámmozgás egységtudatossága, előreláthatólag sok felfordulás után, végül is teret nyer. A hatodik éjszaka legközelebbi időszaka az lesz, amikor az átalakulás gyakorlati kifejeződéseit ki kell próbálni és megvalósítani. A jelenlegi világ szemszögéből nézve ez elképzelhetetlennek látszódhat. Mégis, nincs olyan, hogy állandó emberi természet, és a valóságfelfogásunk és az ösztönzés, hogy mit teremtsünk, a Hullámmozgás változásaival együtt változik. A Tartományi-, Nemzeti-, Bolygói- és Csillag Hullámmozgások emberei teljességgel eltérően közelítették meg az életet és az egyetemes ember, melyet a Kilencedik és Egyetemes Hullámmozgás fog megteremteni, a tudat fejlődésének megkoronázását fogja képviselni. Tehát, valószínűleg, a korábbihoz képest eltérő világfelfogással és eltérő minőségekkel fog rendelkezni. A megosztáson alapuló gazdaság, nyilvánvalóan, csak akkor válhat teljességgel lehetővé, ha az Egyetemes Hullámmozgás által hozott egység tudat sikeresen megvalósult. Annak ellenére, hogy a hatóerő váltások most gyorsan következnek, hozzá kell tennem, hogy el kell telni egy bizonyos időnek (2011 után néhány éves időszaknak) mire ez az új gazdaság felveszi a végleges formáját.
Akkor hát, hogy fog a gyakorlatban végbemenni ez az átmenet az olyan embertől, aki lényegében csak magáról gondoskodik, egy olyan emberré, aki látja a minden egységét és megosztozik a teremtés gyümölcsein? Az élettapasztalásunk ilyen változása ma még olyan lehetetlenségnek látszik, mint annak idején a Berlini Fal leomlása. De, hasonlóképpen, a Berlini Fal lehullásához, mely végső soron az emberi tudat kelet-nyugat sarkításának felemelkedését tükrözte, az új világ megszületése úgy van előirányozva, hogy az a - legfőképpen nyugati elmékben fenntartott - belső és külső falak felemelkedésének eredményeképpen jön létre. Tehát, a gyanúm szerint, a hatodik éjszaka első fele során a gazdaság egyre esősebben le fog lassulni, mivel az USA népességének fogyasztása már nem lesz képes a világ ipari gépezetét tovább hajtani. Az USA világhatalma le fog csökkenni a dollár esésének eredményeképpen. Viszont, a világ egyetlen része sem feltételezheti, hogy mentes marad ennek a hanyatlásnak közvetett hatásaitól. Ebben a leszállásban egyszer csak jön egy pont, ahol számos ember ráébred, hogy többé már nem lehet feltámasztani a régi növekvő gazdaságot és többé már nem lehet visszatérni a "szokásos üzlethez". Ezen a ponton igen elszánt társadalmi-gazdasági megoldásokat kell feltárni, hogy a népek túléljenek, akár a szó szerinti fizikai értelemben is, mivel nyilvánvalóvá válik, hogy a múlt gazdasági kapcsolatainak és a gazdasági láncainak természete okozta a gondokat. Feltehetjük a kérdést, például, hogy mi fog történni, ha a gazdaságilag fontos országok népességének jelentős része nem lesz képes fizetni a jelzálog kölcsönét? Ezeknek az embereknek majd tömegesen el kell hagyniuk a házaikat, úgyhogy a bankok tulajdonában lévő számtalan ház üresen fog állni, miközben az emberek az utcán vannak? Ez egy olyan helyzet, ami már megtörtént Detroit néhány külvárosában, ahol korábban autókat gyártottak. Tehát ez a forgatókönyv nem feltevés, hanem bizonyos határok között, korlátozott léptékben már meg is történt.
Nagy valószínűséggel az fog történni, hogy fizetési haladékot fognak követelni az adósságokra, hogy az embereknek többé már ne kelljen fizetni, hogy a házaikban maradhassanak. Lehet, hogy a nagyobb léptékben ezt megelőzi, hogy bizonyos nemzetek szükségesnek fogják látni, hogy nyomást gyakoroljanak az államadósságok elengedése érdekében, hogy fennmaradjon a világ egyensúlyi állapota. (Megj: Talán mi Magyarok is! gy.) Amennyiben az adósságok ilyen halasztása intézményessé válik, ez valószínűleg megszünteti a pénz és a múlt láncainak hatalmát, amely ma még fennáll. Ez hatékonyan meg fogja teremteni az utakat a fenntartható gazdaság felé, amelyben az kap hangsúlyt, hogy az emberek szükségeltét a jelen pillanatban kell teljesíteni (visszatérve a múlt láncainak elvágásához). Ez természetesen sehogy sem lesz forradalom nélkül, és mint ilyen, valószínűleg világméretű lesz, mivel a világ gazdaságai jelenleg igen mélyen egymásba vannak gabalyodva. Valószínűleg az USA-ból fog elterjedni a világ legnagyobb része felé. A világ társadalmi-gazdasági rendszerének ez a hatalmas átalakulása valószínűleg 2010. július. 17 (a Világmindenség Közeledés)** és a Csillag Hullámmozgás Hetedik Napjának kezdete (2010. november. 3.) között fog bekövetkezni. Természetesen, ez sok olyan egyéb uralmi rendszer feloszlatását fogja szolgálni, melyeket a világ legfőképpen a Nemzeti-, de a Bolygói Hullámmozgásból is örökölt. A hatóerők tekintetében ez az időszak, 2010. július. 17. - november 3, az elő-Egyetemes Alsó Világ és a Csillag Hullámmozgás átfedése során teremtődik meg.*** Amit ez a forradalmi időszak legvalószínűbben elér, az a hozzá kapcsolódó kormányzati és nemzeti fennhatóságok csökkenése (nem valamely adott kormány fennhatóságáé, hanem a kormányzati fennhatóságé, mint olyané, amit az emberiség a Nemzeti Hullámmozgásoktól és annak apajogú tudat-keretétől örökölt. Mondani sem kell, hogy egyesek majd megpróbálnak előnyöket kovácsolni egy ilyen helyzetből).
Komolyan fel fog merülni a kérdés, hogy mire kellenek a kormányok és az országhatárok, "mikor egy lélek sem tehet semmit egy másikért." Az én látomásom, hogy a Világmindenség Közeledés és a Csillag Hullámmozgás hetedik napja között eltelt időszakban ekképpen az emberi művelődés teljes körű nagyjavítása fog bekövetkezni.. Ekkor lesz az egyéni ösvények megválasztásának ideje is.http://m.blog.hu/es/esekielstone/image/pacal.jpg
Miért fog ez a 2010. július. 17. - és 2010. november. 2. közti időszak ilyen forradalmi átalakulásokat hozni? Nos, van két korábbi időszak, amely említésre méltó párhuzamosságot mutat ezzel a most eljövendő szakasszal. Az egyik i.sz. 1498-1617, a reneszánsz, amely széles értelemben a hűbérúri /feudális/ rendszer bukását jelentette, mely a Vatikánt tekintette a világhatalom végső forrásának, valamint az újkor kezdetét hozta. a második az 1986-1992 időszak, amely a demokratikus forradalmak hullámát hozta (beleértve a Berlini Fal leomlását) és olyan világot eredményezett, melynek féltekéi többé nem voltak elkülönülve.
Azt is észrevehetjük, hogy a két kapcsolódó forradalmi időszak a szellemiség új kifejezésébe torkollott, az első esetben a reformáció, a második esetben az Egybehangzó Összerendeződés****, mely, valamiképpen a napjaink sokfelől összeválogatott New Age mozgalmának kiindulási pontjává vált. Ez azt is jelezheti, hogy ugyanebben az időben, a Világmindenség Közeledést követően, egy új szellemi ébredés fog bekövetkezni. Mivel a Világmindenség közeledés lesz az egység tudat első fuvallata, ez azt vonja maga után, hogy az emberek isteni késztetést kapnak, hogy osztozzanak az egész teremtés egységében és felismerjék azt. Hiszem, hogy ez egy szavakon túli szellemiség lesz, amely az istenség közvetlen megtapasztalásán alapszik. Vagyis, míg a reformáció olyan felébredés volt, mely az írott szót hangsúlyozta, a New Age mozgalom ezoterikus eszmékből eredt, melyeket néha csatornáztak vagy elbeszéltek, hiszem, hogy az előttünk álló szellemi felébredés nem olyasmi lesz, amit szavakban meg lehet fogalmazni, hanem az egyszerű tudáson fog alapulni.
Úgy érzem nyitott kérdés, hogy ez a 2010. július 17. és november. 3. közti átváltoztató forradalom békés lesz-e, de az 1986-1992 közti időszakkal való párhuzamossága azt jelzi, hogy ez legalábbis lehetséges. Mindazonáltal, az világos, hogy az emberek meg fognak oszlani aszerint, hogy együtt akarnak-e áramlani a bejövő hatóerőkkel, melyek az új világ felé vezetnek, vagy ellenállnak és a múlt rendszerek fenntartására vagy azok visszaállítására törekszenek. Tehát nem csoda, hogy hatalmas erők próbálják a Maya Naptárt úgy beállítani, hogy azt mondja, hogy 2012. december. 12-én történni fog valami. (Ennek jellegzetes példája a 2012 c. hollywoodi mozi, ami egy katasztrófa film, de a legtöbb New Age guru előkészítette a talajt ezen alaptalan félelmek számára, mert csak ezt az egy időpontot hangsúlyozták, és elhallgatták, hogy a Maya Naptár a fejlődés kilenc szintjét tartalmazza.) Hogy az emberek miként fognak viszonyulni ehhez a változáshoz, az attól is függ, hogy az emberek mennyire értik a Maya Naptárt és a világmindenség tervet, e pillanatban csak egy elenyésző kisebbség van tudatában a naptár igazi formájának, vagyis a kilenc világmindenség hatóerő megnyilvánulásának. A nagy többség, valójában sohasem ismeri fel a tudatosan az előttünk álló dolgokra figyelmeztető jeleket. Viszont, amennyiben megértik, hogy a magas szintű változások egy isteni tervből erednek, ez azt jelentheti, hogy bekövetkezhet egy szellemi felébredés. Amennyiben ez megtörténik, nem fognak arra hajlani, hogy a körülöttük zajló változásokat csak jelentőség nélküli zavaros eseményeknek tekintsék, ahogy az uralkodó sajtó biztosan be fogja állítani azt.
Tudván, hogy az egész naptár a tudat fejlődési folyamatában való részvételről szól, nagy veszély van abban, hogy az emberek azt hiszik, hogy a Maya Naptár csak egyetlen napról szól, amelyben valamilyen esemény történik, legyen ez a kitaláció a "pólusváltás", "csillagok együttállása", "X Bolygó", "világvége" vagy "tudatváltás". Ez egy hihetetlenül gyermeteg, végtelenül babonás természetű elképzelés, amely azt hiszi, hogy az új világ csakúgy lehull az égből az emberekre, anélkül, hogy tevékenyen és tudatosan részvét vennénk az egység tudatához vezető folyamatokban. A valóságban elsöprő jelentőségű bizonyítékaink vannak, hogy a Maya Naptár, a tudatváltások sorrendjét írja le, amit még magasabb gyakorisággal fogunk megtapasztalni 2010. július. 17. után, és még kifejezettebben a tényleges Egyetemes Hullámmozgás 2011. március. 8-i kezdete után. Csak 2011. október. 28-án fejeződnek be a váltások, és az egység tudatosság állandósul, ami egy ezredéves béke alapját fogja szolgáltatni. Ez a rezgésszám növekedés, történetesen, azt is megmagyarázza, hogy milyen hatalmas nagyjavításon mennek keresztül az összes uralkodási rendszerek és milyen rövid időszak alatt. Az én ajánlásom, az erkölcsös életen és igazmondáson túl, hogy tanuljunk meg élni a kilencedik szint áramlásával (http://bit.ly/WWjiG ). Maradj a folyó közepén és összpontosíts az új világ megtestesülésére.


Carl Johan Calleman
Seattle, 2009. október. 31, (1 Ben)

Képlet 1

Először is ez a link volt: www.jogameditacio.hu/vonzas/vonzas.htm
Aztán jött fel az oldal, amin ez volt olvasható. Bemásolom ide néktek, mert tudom, többen lusták klattyintani:



Idézet Shri Mataji könyvéből
a "Meta modern korszak"-ból,
mely a Krita júgáról szól,
arról a különleges korszakról,
melyben jelenleg is élünk.



"...A Puránákban a modern kort, amelyben élünk, Kali Yugának, a zűrzavar és konfliktusok korának hívják. A yugák több ezer éves korszakok, amelyek ciklikus vagy spirális folyamatban ismétlődnek. A Dwapara Yuga a második kor, amelyben az emberek elkezdik elveszteni azokat a nagyszerű tulajdonságokat, amivel a legelső korban, az Aranykorban (Satya Yuga) rendelkeztek. A Kali Yuga (modern idők) jelenti a morális és spirituális fejlődés legalacsonyabb pontját minden ciklusban. Ezt követi a Krita Yuga, az átalakulás vagy spirituális tapasztalat megvalósulásának a kora, mely végül a Satya Yugához, az igazság vagy realitás korához vezet, melyben visszatér az Aranykor, és az emberek spirituális képességei ismét teljes dicsőségükben kezdenek el megnyilvánulni. Így a Puránák szerint az emberiségnek nagy reménye van arra, hogy élvezze a Satya Yugát, ami békét, harmóniát és Isteni Szeretet fog adni.
Ha a Kali Yuga Puránákban található leírását összevetjük társadalmunk jelen állapotában tett nyilvánvaló megfigyelésekkel, úgy tűnik, hogy a Kali Yuga legszörnyűbb korszaka kezdődött a század első negyedében. Majdnem hihetetlen, mennyire megváltozott a kultúra és gondolkodásmód ilyen rövid idő alatt, különösen Nyugaton. A Kali Yugában minden hagyományos értéket aláásnak és lerombolnak, és így nagy erkölcsi zűrzavar uralkodik. Lázas keresés folyik új formák és a rend új fajtái után. A Puránák szerint a legmélyebb ponton az emberek el fogják veszíteni a kapcsolatukat a dharma, (az igazságosság velünkszületett felfogása) belső érzékelésével. Összetévesztik a helyeset a helytelennel. A gyerekek többé nem tisztelik szüleiket. A férfiak úgy gondolkodnak és cselekszenek, mint a nők, a nők pedig olyanná válnak, mint a férfiak. A legalacsonyabb értékrendű emberek kerülnek hatalmi pozíciókba, és a spiritualitás legmagasabb fokán álló embereket mellőzik és megvetik.
Azonban körülbelül úgy huszonöt évvel ezelőtt, az új Satya Yuga első szeleként, az átmeneti kor, a Krita Yuga kezdett el megnyilvánulni. A Krita Yuga a spirituális tudatosság különleges korszaka, mivel a Mindenen Átható Isteni Erő, szanszkrit nyelven a Paramachaitanya, aktívvá válik a hétköznapi emberek szintjén. Megjövendölték, hogy ez az isteni tevékenység fogja elhozni a régen várt Satya Yugát, a fejlődés és spirituális felemelkedés korszakát. Minden jel arra mutat, hogy az igazság kora az, ami most előre tör, és világosan láthatjuk például, hogy kerülnek hétköznapi emberek az abszolút igazság és valóság tudatába a Sahaja jógán keresztül. A Sahaja jóga az egyéni tudatosság és a Mindenen Átható Isteni Erő közötti spontán kapcsolat, ami a Kundalini erejének felébresztése által jön létre. A Kundalini alvó állapotban található meg minden emberben a gerincoszlop alján elhelyezkedő háromszögletű csontban, amit sacrumnak - szent csontnak hívnak.
A Krita Yugának van egy másik tulajdonsága is, ami által, amikor ez a Yuga megnyilvánul, minden külsőséges vallás hamissága, és minden hazafiatlan és tisztességtelen hatalmon lévő ember, minden hamis próféta és vallási kultuszvezető le fog lepleződni, és minden olyan szervezet is, amely hamisságot terjeszt és gyűlöletet szít Isten nevében, mert a Krita Yugában az igazság spontán módon lép előtérbe. Minden korrupt vállalkozó és hamis tanító le fog lepleződni.
A Krita Yuga másik jellegzetessége, hogy amikor az emberek elpártolnak a dharmától, akkor az igazság belső isteni törvényei, amelyek velünkszületettek, és amelyek mind az emberek létét, az egész világ felépítését, mind a kozmosz megnyilvánulását szabályozzák - párhuzamos, kompenzáló hatású következményeként - fel fognak emelkedni. Ez a "Polaritás törvénye" vagy szanszkrit nyelven a "Karma Palam" (a cselekvés gyümölcsei), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy bárminek, amit teszünk, learatjuk a gyümölcseit: "Ki mint vet, úgy arat." Tehát ebben a Yugában minden ember meg fogja kapni a saját Karma Palamját. Ha az emberek életüket a létezés univerzális és örök törvényeinek (dharma) megfelelően élik, akkor harmonikus és teljes életük lesz. Másrészt viszont bármi rosszért, amit tettek, ami azt jelenti, hogy elhagyták a dharma középső ösvényét, - egyénileg vagy kollektívan - meg kell fizetniük ebben az életükben.
A Krita Yugában lehet, hogy sokat kell szenvedni. Ez sajnálatos, de egyszerűen ez saját cselekedeteink következménye, amivel szembe kell néznünk. Természetesen a szenvedést el lehet kerülni, ha az emberek elérik a felemelkedésüket abba az állapotba, amit a jógában a lélek állapotának, vagy az Isteni Erővel történő egyesülésnek hívunk. A Krita Yugában a Polaritás törvénye által történő lelepleződésnek és büntetésnek ezen megnyilvánulása addig fog tartani, amíg el nem fogadjuk az abszolút spiritualitás útját, ami az egyetlen igaz és kielégítő út az emberek számára. A szenvedés, ami az embereket éri, kollektívan és egyénileg, nem más, csupán a saját Karma Palamjuk, a saját választásaik eredménye.
E nézőpont ellenére a Krita Yuga egyben nagyon áldásos korszak is mindazok számára, akik az igazság őszinte keresői. A Krita Yugában különleges lehetőségek vannak az önátalakításra. Felemelkedésük által ezek a keresők a spiritualitás igen magas fokát fogják elérni. De a Krita Yugának ebben a korszakában olyan az Isteni Szeretet és együttérzés (Param Chaitanya) ereje, hogy azok, akik hibákat követtek el, és ennek következtében szenvednek, szintén megszabadulnak a szenvedéseiktől a Mindenen Átható Isteni Szeretet működése által. Sőt, azt is mondják a Puránákban, hogy a részenergia (az a velünk született energia, amely mindig arra késztet bennünket, hogy keressünk valami magasabbat, és eljuttatja az embereket a felemelkedésükhöz), a Kundalini fel fog ébredni és megadja az Önmegvalósulást (vagy az önvaló ismeretét) a keresőknek. Ez az erő fizikai, érzelmi, mentális és spirituális áldást is fog nekik adni, és minden probléma, ami a belső lényükből, a finomrendszerük energiaközpontjaiból fakad, meg fog oldódni a Kundalini spontán tisztító és kiegyensúlyozó tevékenysége által. Ezen a módon minden egyéni emberi probléma, ugyanúgy, mint a kollektív és szociális problémák, amelyeket az emberek hoztak létre a világon, meg fognak oldódni. De azt is mondják, hogy ez az állapot csupán olyan embereknek adatik meg, akik a felemelkedésük által elérték a valódi énük állapotát. Ezek ősi próféciák, amelyeket most világosan lehet látni.
Egy indiai bölcs, Bhrigumuni, aki az asztrológia egyik úttörője volt, könyvében, a "Nadi Granth"-ban, világos jövendöléseket tett ezekről a modern időkről. Azt is pontosan megjövendölte, hogyan fog a Kundalini spontánul  felébredni a Sahaja jóga által, ami az Istenivel való spontán egységet jelenti, és ezáltal hogyan válik tömeges szinten az egyéni és kollektív átalakulás eszközévé egy nagy jógi tanításai és inkarnációja révén. Ez a jógi a Kundalini páratlan mestere lesz és megtanítja az embereket az önátalakítás ősi titkaira. Ezek azok az idők, amiket a Szent Bibliában az Utolsó Ítéletként említenek, a Koránban pedig Kiyamának, a Feltámadás Idejének hívnak. Az asztrológiában Vízöntő Korszaknak is nevezik, az újjászületés és a nagy spirituális fejlődés idejének a Földön...."

szerda, december 30, 2009

Telehold és részleges holdfogyatozás szilveszterkor



Ezúton kÉvánok mindenkinek kellemes PeriHéliumot (negyedikére) - és persze boldog új évet is!

kedd, december 29, 2009

Két érdekes cikkecske...

http://kuruc.info/r/9/52517/

Hakk innen, meg onnan is

Szünidő van. (Majdnem SÜN-időt írtam.) És a szünidő arról híres, hogy az ifjak nem az oskolapadot koptatják fényesre, hanem a szülők idegrendszerét, mégpedig oly módon, hogy először annak kinövéseit gyalulják le, majd jön a polírozás és a végén lehet festeni és/vagy lakkozni. Szerencsés esetben idáig már nem fajulnak a dolgok, mert előbb előz vissza az oskolapad.
A mostani szünidőben (is) én is szünetelek, de csak most így karajcsont után, egészen az első oskolanapig. Így nem csak a fehérnép kapja a fokozott idegrendszeri terhelést. :P
Hanem én is, aki most - bár életemben eddig ez állt tőlem legtávolabb - PS2-esen versenyzek nagyokat a nagyokkal Forma1-ileg. Egyelőre a Hockenheimi pálya tetszik mindenkinek a leginkább, tekintve, hogy a hosszú egyenesek miatt nem annyira bonyolult. Ma nap végére meg már a gatyámat is fel kellett kötnöm, sorban kaptam ki (pedig eddig a hovatűntdémonhill-lel hihetetlen jó voltam :P). Lehet, rám férne egy kis edzés, kihasználhatnám az éj leplét, amikor mindenki alszik...... :P Nyehhehehee. Vagy marad az esős verseny, én meg valamelyik Forddal úgyis megnyerem (a nap első felében még bizonyosan...)

vasárnap, december 27, 2009

Kiskalácsom, nagykalácsom, kisült-e már a térdkalácsom?

Ünnepközi agymenés-hullám

Egy szolgaállati közlegénnyel kezdhetném, miszerint "véletlen eltűnésünk" (mely kifejezés csakis virtuális értelemben értendő) oka nem más volt, mint amit az oly népszerű merkúri közmondással ("Bill Gates útjai kifürkészhetetlenek") lehetne aposztrofálni.
Hogy miért is kellene bármit is aposztrofálni, az már megint csak más kérdés.
Windows elszállás történt és a klassz hard disKünket nem ismeri fel némely telepítő. Hát, néhány kört futottunk és már okosabbak vagyunk, tudjuk, mit kell átklattyintani a biosban, hogy megismerjék egymást. Kaptunk kedves ismerősöktől windows 7-est is, de annyira nem volt az esetünk, hogy miután még a driverei miatt le is tiltogatott dolgokat, amikhez mi viszont ragaszkodtunk volna, nyomtunk neki egy nagy radírt (kevesebb, mint 2 órával felinstallálódása után). Most megint ikszpé. Örömünk immár megint határtalan. Követező elszállásor tán Ubuntut raknÁk fel, vagy Fedorát. Dórit már ismerjük is közelebbről, bár efféle intimitásokat nem kéne hangoztatnom olyan helyen, ahol a Windows userek dominikálnak.

A második szolgaállati a k betűkre vonatkozhatna. Ha a közeljövőben az olvasó k-hiányos állapotot konstatálna, az valószínűleg billentyűzetünknek köszönhető, mivel a k alá szorult valami eleddig kipiszkálhatatlannak bizonyult dolog, így két-háromszoros erővel kell ezt az egy betűt lenyomni.

A karácsonyra való tekintettel viszont most hadd feketehumorjak ide egy gyors szabású képződményt, csak úgy, majdhogynem ajándok-képpen:



Vers mindenkinek - avagy hogyan "tagoljunk"?

Amikor megkérdezik tőle, mivel foglalkozik, sejtelmes mosolya mögül csak ez a szerénységében is oly egyszerű mondat tör elő: "Versírással foglalkozom." A hallgatóság ekkor megértően bólogat, és többnyire nem is feszegeti tovább a kérdéskört. Nem is sejtik hát, hogy mást értenek rajta, mint ő. Ha netalántán tovább firtatják, csak annyit szokott mondani, kötetei már más országokban is megjelentek.
Itt már végképp nincs helye további kérdezősödésnek, és ez így is van rendjén. A jámbor, jóravaló férfiú inkognitója immáron biztosított. A szótlan óriásról senki sem sejti hát, hogy másként fog a versíráshoz, mint az átlagos költőemberek.
Az ő pályáján ugyanis e szót így tagolják: ver-sírás.
Kötetei is leginkább összekötözött hús-vér emberek, akik a megrendelő külföldi címére érkeznek bedobozolva.
Büszkén gondol vissza pályája ilyetén alakulására, és karrierje töretlen fejlődésére. Alighanem, sokkal töretlenebb, mint egynémely pácienséé. Vagy páciense.
A kezdet kezdetén még tényleg csak így tagolták az ő szakmájában e szót. De amióta a bíboros maga mellé vette, és komolyabb munkákra is megbízást kapott, sőt a parókia temetőjébe is szabad bejárása lett, néha a ver, sír-ás a helyes tagolás...
Az ő kedvence pedig az ásás előtti "tagolás"...
A kérdezőknek viszont ezt nem kell tudniuk!

kedd, december 22, 2009

Gumiszerelős-kerékcserélős mittudomén

Az első lendülettel a szembeszomszéd Kwikfit-be ugrottam át, csak megkérdezni, mennyi is volna az annyi. A múltkor is hozzájuk toppantam bé, és akkor nem volt javítható az a gumim, viszont 10 pöngőért a kipufogóm helyrepofozták, és azóta is kiváló.
Meglepetésként ért, hogy egy javításért elkérnének 25 petákot. Ez sok, tekintve, hogy van olyan gumi, ami új korában 20 petákba kerül csupán. Sanya haverommal voltunk, akinek más kiosztású felnin volt egy jó gumija, amit odaadott volna. Megkérdeztük, mennyiért húznák át a másik felnire. A pasas osztott, szorzott, majd kiköpte a végeredményt: 18 font. Hát akkor inkább nem, köszi, viszlát!
Aztán ahogy néztem az ebay-t, gumiméret okán elég savanyúcukor ábrázatom kerekedett, mert ez a 195/65 R14 nem túl gyakori méret, no. A legközelebbi elfogadható ajánlat mintegy 235 mérföldre lett volna. Már csaknem letörtem, mint az éjjeliedény fogantyúja.
Aztán jött a gúgül, aki ugyebár a 21. században a kutya helyett az ember legjobb barátja, és kiköpte nekem, hogy a Charles Trent a legótcsóbb. Persze azért némi segédletet is kaptam hozzá, hogy hogyan keressek. Mindegy.
Ma látogatást is tettem náluk, amit egy mailváltás előzött meg, a honlapon fellelhető onlány form kitöltése után persze. Sajnos ilyen méretű gumijuk pont nem volt, de mivel elég sürgős a dolog, ezért muszáj volt valamit lépni.
A végeredmény 20 fontért egy alig használt, majdnem teljesen új gumiabroncs 185/65 R14 méretben, amit meg is fogok tartani. Ahogy megjönnek a pénzeim, amiket várok, a többi gumit lecserélem, szintén náluk, ugyanilyen méretre, majd ez beugrik a csomagtartóba pótkeréknek. Szereléssel együtt nem fog 100 fontba fájni az egész mutatvány; s mint mondtam, majdnem vadiúj, olyan mély a mintázat, hogy ilyenem még nem volt, és még a 20 fontért ki is mizélték a felnit ólommal, ahol kellett. A javítás 11 és fél font lett volna, de sajnos ez a lyuk is olyan volt, hogy azt tanácsolták, inkább vegyek egy újat.
Az udvart most megint átkutattuk, kicsit módszeresebben (és megint leltünk szögeket... Lehet, hogy szögültetvény van ott?), és hát nagyon remélem, nem lelek fel több ilyet az iménti módon, kerékbe ültetéssel. Befőttes üvegben figyel a gyűjtemény, és várja, hogy a landlordnak átnyújtódhasson karácsonyi ajándok gyanánt. Tegye el őket szögbefőttnek.

BékÁs boldog karácsonyt mindenkinek!

Mit szólsz ehhez?

Egy séta Szegeden? Képekkel illusztrálva?

hétfő, december 21, 2009

Szögezzük le!

Kellemes dolog egy hónapon belül harmadszor defektet kapni? Ebből legalább kettőt biztosan a hátsó udvarban? Csak mert a landlord hanyag, és mert a 30 négyzetméteres udvaron 3 négyzetméterről átlagosan 7-8 rozsdás szöget és csavart lehet begyűjteni? (De igen, felszedjük, amit találunk, de Sziszifusz munkája ehhez képest.... Mintha szöggyár lett volna itt korábban. De már az út túloldalán levő gumijavjtót is gyanúba kevertem majdnem, hátha ők szórják szét, promóciós célzattal. Más országban tán volna realitása...)
"De ezért a lakásért egyetemistáktól 1200 fontot is el lehet kérni." Ők bizonyára szeretik a szögeket. Lehet, hogy reggelire ezt fogyasztanak, ezáltal is elkerülve a vashiányt, amely - mint köztudjuk - igencsak kellemetlen következményekkel járhat.
Vajon a nyulak szeretik a vasszöget?

Amúgy, ennél kellemesebb ünnepeket kívánok mindenkinek, aki erre jár!

Ui: csókdosódós karácsonyi nyuszikákat nem találtam, érjétek be ennyivel.



szombat, december 19, 2009





péntek, december 18, 2009

Operáljunk szappant!

Sokfelvonásos/-elvonásos meló-dráma/tragikomédia.

Kiegészítve

Nah hát akkor csapjunk a lecsóba! Popcornt elő, dőlj hátra! :) Kezdődik a sitcom.

"Hülyékkel, márpedig, ne vitatkozzál! Nem érdemes!"
(Atyai intelem szava)

Vagy mi. Na hát ezt így nem fogadtam meg, de mit tehet az ember, ha nem akar papucs lenni és épp sértegetik?

Első felvonás, első szín:
A patkányok felvonulása

Patkány: Az Encyclopedia Galactica szerint emlősállat, noha emElőt nem tartalmaz. Európába Pakisztán és India vidékéről szivárgott be a huszadik század végén, huszonegyedik elején. Különös ismertetőjegye, hogy minden olyan lénnyel, aki nem fajtársa, iszonyatosan agresszív és kötekedő. Magával és fajtársaival szemben rohadtul engedékeny.

Ugye írtam röviden az első felvonásról egy kivonatot. Legalábbis az egyes színről, ahol a lepatkányozás és lefattyazás és leállatozás zajlott.
A miértről még nem esett szó.
Vannak kedves üzbég kollegáink, akik - egyéb tulajdonságaik mellett - minden fogyasztható árucikkbe beleisznak és beleesznek, majd a megbontott cuccot - többszöri ilyen értelmű tájékoztatás és felkérés után is - nem a kijelölt helyre távolítják el, hanem szana-szertehagyják a raktárban. Alapvetően gusztustalan, de a cégnek még veszteséget is termel, ami persze kurvára eltörpül amellett, hogy a bolti lopásokból mennyi a veszteség, tekintve, hogy még csak egy nyavalyás biztonsági ember sincs. Mert az a kurva 1000 font, amennyibe az ő bére fájna, az sok. A napi párszáz-ezer font körüli veszteség a biztonsági ember hiánya miatt, na az nem téma.
Szóval ők a fő nagyfogyasztók, de alkalmilag a lengyel srácok is eddegélnek-iddogálnak, csak ők már tudják, hogy utána a selejt közé kell dobni a csomagolást, és akkor le van tudva a dolog. Mindegy.
A nagyfőnök, akit az iménti posztban borsod megyei cigányvajdának konferáltam fel, és az igen szuggesztív Ali Sultan névvel verte meg a sors a saját szülei által, körbejárt a raktárban és összeszedte. Aztán jött a felsorakoztatás, hogy ki volt ez. Mivel nekem volt gyerekszobám, ezért nem kezdtem mutogatásba, és mivel a többieknek is, ezért ők sem. A sors itteni szeszélye egyébként aminek betudom, hogy történetesen pont azok az üzbég srácok nem voltak jelen a szőnyegszéle-akción, akik az indiai boltvezető legjobb cimborái - és egyben a fő fogyasztók.
Szóval, miután senki sem jelentkezett, akkor jött az isteni szikra valahonnan Visnutól Krisnán át a Szultánig, hogy akkor mindenki hibás. Mindenki patkány és fattyú és állat. És ha nem tudnak együttműködni, akkor mindenkit ki kell rúgni. Lehet egyszerre is, vagy apránként, de le kell cserélni a komplett gárdát. Mert ezek állatok, patkányok, fattyak.
Ekkor szakadt el a cérna Sanya haveromnál, és indult haza, miután a főnök fejét kiváltandó, egy kartondobozba csapott bele a ménkű helyett egy akkorát, hogy az a szélrózsa minden irányába egyszerre kezdte el ontani tartalmát.
A megrökönyödött Krisna olyan ijedt gekkó arcot vágott, hogy olyat azóta sem láttam, csak egyszer félig (a második színben), de megszólalni nem mert.

Mivel én úgy érkeztem a helyszínre, hogy eleve a vécére indultam volna kakilni, ezért hát tettem egy kétbetűs kitérőt. (Annyira erős volt az inger, hogy a "szőnyegszéle" alatt, bár a vihogást alig bírtam visszafojtani az elején, de azon voltam, nehogy most kijöjjön a vége, mert ciki lenne, a fickó még azt gondolná, tőle sz*artam be...)

Második szín - a barna után

Lementem az alsó szintre, és bár képes voltam kívülről látni a dolgokat, azért mégiscsak itt lepatkányoztak engem is, és hát ez egy kissé birizgálta az érzelmi modulomat. A megkezdett kipakolnivaló trolley-t annak rendje és módja szerint befejeztem, majd - úgy határoztam - nekem itt véget ért a munkanap. Három óra melóhelyen töltött idő után ugyan ez még korainak tűnik, de aznap igenis sokK volt.
Felkerekedtem hát, hogy Pawellal megbeszéljem, most kocc és holnap day off.
Ő még kötötte volna az ebet a karóhoz, hogy ha most maradok, akkor meg tudja adni a holnapot... Mondom neki, ez nem pálya, 9. napja melózom szabadnap nélkül, és ma itt még le is patkányoztak és sértegettek; ha akarom, még jogi útra is terelhetem az ügyet - amit jelen pillanatban nem látok sem kizártnak, se nem ragaszkodom még hozzá, de mindenképp távolabb akarom tudni magam a cigányvajdától...
Ekkor szólt közbe indiai haverunk: "fájtak a szavak, mi?"
Mondok neki, "nem a szavak, hanem a stílus. Nyugi haver, ha nem volna családom, ezidőtájt a dagadt haveroddal együtt a csonkolt hulláitok a kartontömörítőben figyelnének."
A szeme állítólag megint kikerekedett, de ezt nem láttam, csak mondták. Rá már nem néztem, csak clockoltam ki és mentem haza.


Második felvonás - egyetlen szín:
Revenge of the shit

Mint kiderült, ezután elgondolkodhatott, hogy tán mégsem volt illő a ténykedése olyaténképpen, mert összehívta a bandát megint és elmotyogott egy sorry-t.
Édesmindegy, mert Sanya akkor már hazament és letette a lantot végérvényesen - tegyük hozzá, igaza van. Egyébként ne sirasd, már máshol dolgozik ezidőtájt. :P
De ő sem hallotta és én sem. Mindegy.

Na tehát, ma reggel a raktárban kis csődület kerekedett. Elsőre még nem volt olyan nagy, csak később duzzadt fel, mert a raktár ajtajában sikerült összefutnunk a riksahajtánnyal.
Magából kikelve, félig mesterkélten ordítva előadta magát, hogy na akkor most menjek csak a konyhafelszerelés részlegre, hozzak egy kést és csak szabjam sokfelé, ahogyan ígértem. (Lehet, hogy meg kellett volna tennem neki? Ő kérte...)
A válaszom egy kicsit megpróbálta a helyes irányba terelni a beszélgetést: Krish, ezt két napig kellett gyakorolnod, hogy így elő tudd adni? Miért nem iratkozol be a B'mouth University-n színjátszásra, akkor nem lenne ilyen darabos a dolog.
Miután tovább próbálkozott, ezt kapta: Dolgozni jöttem és nem azért, hogy belekeverjenek valami olcsó szappanoperába.
Szóval, fel kellett világosítanom, hogy az a mondatom csak reakció volt. El kellett mondanom, hogy mire volt reakció. Nem volt egyszerű megértetni vele.
Tulajdonképp egy másfél órás beszélgetés bontakozott ki, melynek a második felét élveztem igazán.

Mielőtt a második feléről esne szó, azt is meg kell említenem, hogy rászállt Gregre, aki szintén fájlalta a hangnemet. A beszélgetés fajsúlyosabbik része vele zajlott. Természetesen ebbe is bele-beleszóltam az illő pillanatokban - nehogy már a nyúl vigye...


5 TIPP, HOGY MIT TEGYÉL, HA INDIAI FŐNÖKÖD BASZOGAT

1. Győzd meg róla, hogy ez az egész csak azért lett probléma, mert két különböző kultúrából származtok. Te Európában szocializálódtál, ő meg a nyomortanyán a riksa mellett. Ezt hangoztasd néhányszor, nem árt ismételgetni. Nyugodtan használd a "te egy senki voltál a putriban, mielőtt Európába befogadtak" kifejezést és hasonlókat. Azért biztosítsd, hogy "a te kultúrád is kultúra valahol". A leg-funny-bb, amikor a végére lelkesen helyesel és még a szeme is csillogni kezd.

2. Mondd el neki, hogy semmi gond nincs azzal, hogy mindössze 8 Európában töltött évvel a háta mögött, 4 éve menedzserként még mindig nem tudja, hogyan kell bánni az emberekkel, de te szívesen segítesz neki ebben néhány tanáccsal.

3. Mondd el azt is, hogy viszont ha kisebbségi komplexusa van, vagy szeretetlenségben szenved, nem kap elegendő figyelemenergiát, akkor ezt nem azzal kéne kompenzálnia, hogy a beosztottait bäszogatja, és attól sem lesz megbecsültebb főnök, akire felnéznek, ha állandóan fojtogatja, meg korbácsolja őket. Következésképp a rángógörcs és a félelem nem egyenlő a megbecsüléssel és a szeretettel.

4. Utalj vissza arra, hogy mindez csupán kulturális különbség (magyarán ő egy nagy tahó tapló), és próbáld meg nem elröhögni, ahogy helyesel. A szemeidre is vigyázz, mert ha azok nevetnek, akkor veszett az ügy! (Nálam nem volt ezzel gond.)

5. Jót tehet az ügynek, ha az illető vallásos hindu. Ez esetben néhány órával a megbeszélés után ne felejts el valami MARHAhúsos kaját enni, de ügyelj rá, hogy lássa, hogy te mit is eszel / fogsz enni.

+1. Az ezután következő napokban, amikor beszélsz vele munkával kapcsolatos dolgokról (ezt a raklapot ide, vagy oda), ne felejtsd el véletlenül a kartonbontó szikédet a kezedben felejteni, és azzal gesztikulálj. Közben, ha lesed kiguvadt szemeit és ijedt tekintetét, mely a szikédre mered, ügyelj a szemeidre, mert ha cinikus röhögést lát bennük, nem biztos, hogy jót tesz az ügynek. Röhögni ráérsz később is.
Actually, először tényleg véletlenül maradt a cucc a kezemben, és csak néztem egyet, hogy miért ilyen riadt gekkó szemekkel néz... Egyébként tök vicces.



Jelen pillanatban itt úgy áll a dolog, hogy a végén elismerte, tévedett, bocsánatot kért, elismerte azt is, hogy a munkámba nem lehet belekötni, viszont azt is konstatálta, hogy mi ketten nem fogunk tudni együtt dolgozni, mert én mindig beszólok neki. Ezt kijavítottam, hogy nem mindig, hanem csak amikor nincs igaza.
Ennek ellenére megkért, vegyem számításba azt a lehetőséget is, hogy mi lenne, ha máshol dolgoznék. Ha találnék valami más munkát, ő szívesen ír pozitív referenciát.

Na itt elröhögtem magam, tekintve, hogy hamarosan úgyis váltok.
De szívem szerint most csakazértsem mennék, hadd egye a fene az indiai fejét.

Greg 8 hetet kapott, hogy új melót találjon.
Azért is hülye ez a nílusi varánusz, mert vele a legjobban dolgozó emberét veszíti el. De hát ő döntött így...


Utórezgések I. - A magyarok nyilaitól ments meg...

A helyzet pikantériája, hogy egy magyar srácot beajánlottam a múltkor Sanya helyére, és ő ezen beszélgetés után jött be a boltba jelentkezni. Bemutattam Muralinak, aki behívta az irodába. Odaérve viszont az ott ücsörgő Pawelnak csak ennyit mondott a srácról: -Ő magyar, beszélj vele te.

Mellesleg magyarázhattam a lengyel srácoknak, hogy nem minden magyar csávó hosszú hajú és szakállas. Ők csak 3-at ismernek közülünk, és mind3-an így festünk.
A múlt héten még úgy volt, hogy egy Los Angeles - San Francisco útvonalról Londonba érkező volt zenésztársam is lejön B'mouthba és őt is a 99p-be ajánlottam volna be. Ő is szakállas és hosszú hajú. Na az lett volna csak az igazán móka!

Lehet, hogy ez az "úgyis mindig be fogsz szólni" csak egy ürügy és tényleg retteg attól, hogy egyszer elszakad a cérnám? Nekem? Aki az egyik legbékésebb, birkatürelműbb vagyok? Heh?



Utórezgések II. - Megfontolandó

Aszondja nekem Greg: Tudod, most gondolkodom.
-Min?
-Hát hogy meg kéne próbálnom.
-Mit?
-Beszélnem a feleségeddel.
-???
-Hát mert azt mondtad, hogy ha nem lenne családod, akkor beraknád Murálit a kompaktorba... Meg kéne próbálnom meggyőzni őt, hogy csak egy rövid időre váljon el tőled... Egy húsz-huszonöt év múlva úgyis kiengednének... :D


Epilógus - a patkányok így tudnak angolul

Tudom, páran azt gondoljátok, milyen csúf állat vagyok is én, amiért a főnökömmel így beszélek. Biztosan huligán vagyok, na.

Álljék itt egy igaz történet a fent emlegetett indiai férfiú angoltudásáról:

Múlt héten Greg két napot beteg volt.
Ez idő latt történt, hogy Szergej megkérdezte Murálit, hogy hol van Greg.
A válasz ez volt:
-He's pregnant.

(T.i.: "terhes" - a beteg helyett...)

Azóta mindig figyelmeztetjük Greget, amikor nehezet készül emelni, hogy vigyázzon a babára.....

szerda, december 16, 2009

Új ló, vagy szekér, vagy talicska




Eleddig még nem voltam képes képet produkálni róla, és hát sokakat nem is érdekel... Ők majd nyomják meg a page down-t. :P

Reklám

Míg a tévében Iggle-Piggle és a többiek (Mekapekka? Vagy MeglePegle? Nemtom hogy írják...) szórakoztatják Botit és az épp átvonuló nátha ürügyén átmenetileg idehaza lustálkodó lányt, mi fölnőLtek kedvenc időtöltésünknek fogunk épp hódolni. Hódol atom. Egészségetekre Nektek is! :P
(A képet a nagy interneten leltem fel.)

kedd, december 15, 2009

Asszem váltáska

Te mit szólnál, ha egy átlagosnak induló reggelen egy borsodi dagadt cigányvajda küllemű pakisztáni véglény üldögélne az irodában a főnököd oldalán, majd néhány órával a munkaidő kezdete után felsorakoztatná a cég alkalmazottait és elfeledve azt, hogy Európában van (ő ázsiai ugyebár) elkezdene üvöltözni, mindenkit leállatozva, lepatkányozva és lefattyazva, ráadásul úgy, hogy abszolúte nincs igaza még csak részlegesen sem?
Én azért a lehetőségekhez képest türtőztettem magam, és csak kicsit később jöttem haza. Azért a véleményem előtte nem maradt átadatlan. Holnap day off, és álláshajtás máshol, ahová van füles.
Hát csak ennyit akartam.

hétfő, december 14, 2009

Hétfő esti helyzetjelentés

Nem panaszkodásképp, csak egy gyors helyzetjelentés erejéig. Ritkán vagyok, mert. A "héten" ma dolgoztam 8. napja, holnap megyek kilencedszerre. A karácsonyi hajrából elegem van. Az angol vásárlók trehányságából már 4 hónapja is volt. Most fokozottan. Emellett - én nem tudom, mi ütött beléjük - minden nap lerabolják a boltot. Különösen szombaton.
Az indiai vadgyíkásznak adott Sanya haverom egy jó nevet, azóta így nevezzük magunk közt: Nílusi varánusz. :P Múltkori koppanása óta néha egész normális, de csak azért, hogy a következő pillanatban valami eszement baromsággal rácáfoljon.
Szerencsére azonban mi magyar srácok elindítottunk valami folyamatot. Már nem csak mi szólunk be neki, de mások is akasztgatják a hóhért rendszeresen, rendesen...

-

Sztori1: Sanya haverom egy hétig nem volt, ma jött először. Eddig a gyíkarc csinálta saját kezével Sanya szekcióit.
Ma odamegy Sanyához a gekkó: Hogy néz ki a szekciód? Tisztára üres!
Sanya (fura fejet vág neki): Emlékezz! Hol is voltam? Ma vagyok először. Ki csinálta a szekciómat, amíg nem voltam?
Varánusz: Én.
Sanya: Hát, elég szarul néz ki!
(...az ilyen dialógusok eddig fordított szereposztással zajlottak...)
V magyarázkodik.... (röhejjj!), majd: Hozhatnál le valamit ide az electric-re a raktárból, gyerünk!
Sanya: Bocs, de a petcare-t már csinálom, az is szarul néz ki.... De csináld meg az electric-et te, ha van időd! (volt neki)
(Itt majdnem beh...pisiltem a röhögéstől...)

-

Sztori2: Ma, melóidő végéhez közeledvén, az új litván kolleganő és Greg beszélgettek, miközben a polcokon "tidy up"-oltak, azaz rendezgették a fent levő holmit - egyébként teljesen jó tempóban. A Nílusi varánusz féltávolból beszólt nekik: ne beszélgessetek, hanem dolgozzatok, szeretnénk hamar hazamenni.
Kicsit csodálkoztam, ahogy a litván kiscsaj (Marta) szemrebbenés nélkül visszaszólt - nekünk megy a kettő együtt is - s azzal ugyanott folytatta, ahol abbahagyta.
Varánusz barátunk egy darabig ott állt és pislogott, de miután látta, hogy a kezek is járnak és rendes tempóban, leakadt és elkullogott...


Ettől a közjátéktól eltekintve egész jó a hangolat.

Bár egy ismerős betegségének a híre beárnyékolja a dolgokat, mindazonáltal minden reggel újra felkél Aton a horizonton...... és ha szerencsénk van, be is süt az ablakunkon...

Homokvarázs

http://www.youtube.com/watch?v=518XP8prwZo
Ez a felvétel egy Ukrajnai tehetségkutatón készült. Alulról megvilágított üveglap, homok, kivetítő. Egy második világháborús bombázás és két szerető története a sztori, a zenével összhangban előadva.
Pocsemu nye pozitívszkoje üzenet van itt most? Patamú sto csak!

szombat, december 12, 2009

Napi zene

Írhattam volna mindennapit is, merthogy vettem egy itteni Metal Hammert nemrégiben és a cd-melléklete pörög mostaniság a kocsiban. Régebben nem szerettem az ilyen vegyes vágott megoldású cédéket, de most bejön, hogy friss muzsikát tolhatok a fülbe, és hát bele is mászik elég hamar. Főleg, hogy a boltban mindig a tömegízléses angol szennyedvények mennek, ehhez képest ez itt felüdülés mindenképpen.
Az egész úgy indul, hogy

1. Megadeth: 1,320 (csak zene) - Ezt nem kell kommentálnom, azt hiszem! Hatalmas! Az év lemezeként kezelik itt, és méltán! Mondjuk nekem amúgy is favorit, de azért az sem semmi, hogy a lemezfelvételt egy új stúdió felépítésével kezdik.... Na, tényleg nem kommentálok, inkább postolok tovább. :P
2. Bring Me The Horizon: Football Season 'Cut Up' - ezt át szoktuk ugratni, elég tré...
3. Evile: Infected Nation - frankó ó'dszkúl tress(-szerű)metááál! A klip sem túl szar, bár azért mondhatni klisés....
4. Converge: Dark Horse (csak zene) - Ez az eszelős riff bejön jól, meg úgy általában a gitár (bár tudom, nem vaszisztdasz amit játszik, de akkoris! És a basszus sem rosszul szólal meg (kár, hogy a kocsiban annyira ez nem jön ki...)...
5. Skindred: Stand For Something - HATALMAS dal és a repcsis-diktátoros izémizés klipje is HATALMAS! (Bár nekem a fehér napszemcsó jön be leginkább, mer' a 99p-ben a mikulássatyeszhoz ilyet szoktam húzni poénból...) EZ EGY MUST SEE! Ez most a totális kedvenc!!!!!!!!!!
6. My Passion: The Fabulous Blood Disco (csak zene) - néha átugrik, néha nem, annyira nem rossz, de nem is kiemelkedő, de Boti mindig mondja az elején arra az idióta szintihangra, hogy most pukiznak a bácsik...
7. Devildriver: Back With a Vengeance (csak zene) - a baglyos borító is állat! Mondjuk nem a legkiemelkedőbbek az összeállításban, de élvezhető!!
8. Every Time I Die: Wanderlust - Nagyon változatos és a dobos is állat, egy színfolt ez itt, lendületes, meg minden, nekem nagyon bejön!!! A klip mondjuk nem teljesen olyan, mint a zene, de élvezhető. A zene egy must hear azért! Egypercötven körül a torzított bass is állat....
9. Marionette: Through Veils (csak zene) - nem csak nyers erő, de a szintitéma is nagyon bejövős és megragad!!!
10. The Plight: Counting Teeth (ezt nem leltem fel sehol onlány)
11. Mammal: The Majority (csak zene) - nekem annyira nem stílusom, de egy-két volt zenésztársamnak bejönnek az efféle rapelős-riffelős izémizék... Autóba be, hangerő fel, ablakot le és nyomd a gázt - ehhez jó. Bár nekem mondjuk még ehhez is kevés. (Hideg van az ablak-le akcióhoz, amit amúgy sem propagálok...)
12. Sybreed: Electronegative (csak zene) - Durván szólal meg ez a csapat, bejön. (Kicsit engem a Katatonia Great Cold Distance-ére emlékeztet...) Minőségi zene. Ahogy kibomlik a refrén, meg úgy általában a hangulata, az leírhatatlan. Must-hear!
13. Municipal Waste: Wrong Answer (csak zene) - Láttam egy gagyi klipet is hozzá, de nem jött be. A zene is amolyan épp hogy, szódával... Töltelék, na.
14. The Eyes Of A Traitor: Misconceptions (csak zene) - Brutális megszólalás, és bár elsőre sokkoló lehet a metálhoz nem szokott füleknek, de a szaggatott riffeken kívül a 2:53 körül kezdődő szóló is figyelmet érdemel, nekem egyik kedvencem, ez is megragadós fajta...
15. Lamb Of God: In Your Words (csak zene) - nekem középszerű, és ha ez szól, már várom a Megadeth-et. :P De azért kivárom. :P Na jó, vannak ebben is jó részek, klassz hangOlatok, de nekem azért ez kevés, no.

péntek, december 11, 2009

A siker

Ma este filozofikus hangOlatba keveredtem és majdnem belekezdtem itt egy tényföltáró filozofifikás poszt megírásába, melyben lett volna lepel-lerántás és útmutatás, miértkeresés-okokrabökés, konklúziólevonás, invokáció és katarzis, s mindezt jelenlegi, országelhagyott ki-/bevándorlói státuszunk kiinduló- és gyújtópontjából levezetve. Ez most elmarad.
Ehelyett ezt a szösszeményt osztom-szorzom meg Veletek, én is mailben kaptam:


MI A SIKER?

Egy amerikai üzletember a stressz elöl menekülve egy kis mexikói halászfaluban pihen egy-két napot. Lát egy halász, aki kis csónakjával viszi a partra a fogást. Az amerikai megkérdi:
- Mennyi munkájába került kifogni a halat?
- Két órába, senor.
- És mit csinál akkor egész nap a maradék szabadidejében?
- Sokáig alszom, halászok egy kicsit, játszom a gyerekeimmel, sziesztázok a feleségemmel. Aztán esténként bebandukolok a faluba, ahol borozgatok és gitározok az amígóimmal.
Mire az amerikai:
- Uram, én a Harvardon diplomáztam közgazdaságtanból és segíthetek önnek.Ha több időt töltene a halászattal, vehetne egy nagyobb hajót. a megnövekedett zsákmányból pedig további hajókat vehetne. Végül egy egész halászflottája lehetne.
Ahelyett, hogy viszonteladóknak értékesítené a fogást, előbb-utóbb megnyithatná a saját konzerv-gyárát. Ellenőrizné a gyártást és a forgalmazást! Akkor elköltözhetne innen Mexikóvárosba, majd Los Angelesbe, végül New York-ba, hogy megfelelően menedzseltethesse a vállalkozását.
- De senor, mennyi időbe telne ez az egész?
- Tizenöt-húsz évbe. Maximum huszonötbe.
- És ezután mi lesz?
-Most jön a java! -mondja büszkén az amerikai- Amikor eljön az idő, megfelelő időzítéssel bevezeti a tőzsdére a céget, és eladja a vállalatot a nagyközönségnek. Dúsgazdag lesz! Milliomos lesz.
- Milliomos? És aztán?
- Aztán, aztán. Hát nyugdíjba mehet, leköltözik egy kis halászfaluba. Sokáig aludhat, halászik kicsit, játszik a gyerekeivel, sziesztázik a feleségével, esténként bebandukol a faluba és borozgathat meg zenélgethet az amígóival...

Programajánló

http://www.astronomy.com/asy/default.aspx?c=a&id=8888

A Mikulás az Isten!

Ezt a címbéli következtetést alaposan meg kell indokolni.

Le kell szögeznem, hogy itt, Angolszász vidéken a Mikulás majd csak Karácsonykor jön (odahaza a megint újszülött Jézuska helyettesíti, ugyebár)...

A Bibliából, Mózes óta tudjuk, amikor is a csip(er)kebokorban megjelent neki a jojisten (ma úgy mondanánk: ufót látott), ő úgy jelentette ki magát neki: Az vagyok, aki vagyok.

Bibliakutatók egyetértenek abban, hogy ez utóbbi vagyok egy olyan igeidő, amely minden idősíkot magába foglal: voltam-vagyok-leszek.

Ha jobban megnézzük a Mikulást, láthatjuk, hogy ez őrá is igaz: egy múltbeli gyökerekkel rendelkező figura ő (múlt, azaz PAST), aki majd egyszer a jövőben eljön (jövő, azaz FUTURE), és elhozza az ajándékokat (PRESENTs).

Az angolszász mikulacsról régebben is írtam már, lásd ezt.

csütörtök, december 10, 2009

Az angolok és a vezetés MDCCLXVI. fejezet: Parkolás és kisautó-komplexus

Elérkeztünk az emmdécécéellikszvéí-edik fejezethez sorozatomban.
Immáron köztudomású, hogy az angolok (sípszó) nem tudnak vezetni. Nem ismerik az itteni kreszt, a legkevésbé sem.

Iskolából ma reggel visszafelé jövet (mert azért két buszmegálló ide, vagy oda, mégiscsak gyorsabb kocsival, ugye) a dupla körforgalomnál mérgelődtem egyet, immáron nem tudom, hányadszor ma reggel, mégpedig azon a helyzeten, amikor a kedves istenbáránya úgy megy be a körforgalomba, hogy előre látható, hogy a kiútként választott kijárat úgy be van dugulva, hogy nem fog tudni normális időn belül kijutni. De ettől még csakazértis bemegy. És annak rendje és módja szerint ott ragad. De nem ám úgy, hogy te a másik oldalon be tudj menni , és a harmadikon meg ki. Nem. Előtted fog ácsorogni. Ilyenkor még a szakavatott birkatürelműekben is (merthogy istenbárányaihoz birkatürelem kell) felmegy a pumpa, még ha nem is ültek a vécé mellé reggel, és megnyomkodják a dudát (vagy legalábbis a gombját) néhányszor. (Legaranyosabb, amikor visszadudál és még morcos képet is vág hozzá. Iyenkor némelyek még szívesen ki is szállnának. Leghatásosabb, ha AK47-esnek álcázott játékpuskát is viszel magaddal és a megijedt fószer előtt az ablaküvegen landoltatsz egy tapadókorong-lövedéket.)

De a parkolási képességeikről eleddig még nem nagyon esett szó. Pedig..........

Ezen eset előtt az iskolánál pont azzal szívtam, hogy Viktor sulija egyik tanerőnénijének az autójától ki tudjak kanyarodni. A zsákutca legzsákjában az egyik oldalon ilyen 60°-os szögben kialakított parkolóhelyek vannak, mögöttük az általános suli kerítése egy kis félméteres füves szakasznyi késleltetéssel. A zsák-út másik oldalán járda, ahová a többi istenbáránya szokott fél kerékkel felállva parkolni. Akkor is, ha hátul még sok hely van a 60°-osban.
A fentebb említett tanerőnéni 60°-on parkol (amely állítás első szemrevételezésre, szögmérő nélkül is tévesnek bizonyul, ha jobban megnézzük, mert a csíkokkal sem tud párhuzamosan állni). Kis méretű sportkocsija van, kabrió-embrió, lapos és rövid. Mivel rövid, ezért könnyű elférni tőle - gondolná bárki.
Frászt!
Tanerőnéni nem hogy nem áll rá a félméteres füvesre, de még a betonnál is ráhagy fél métert - ily módon alaposan kilógva a közlekedőfolyosóra. Ha elé parkol egy szülő, az út túloldalára, lehetetlen elférni köztük-tőlük.
A leglehetetlenebb kiállni a mellette (beljebb) levő parkolóhelyről. Főleg, ha melléd is álltak és a tanerőnéni előtti szülő mögé is. Ez esetben egyetlen megoldás van: megvárni, amíg a szülő odébbáll járgányával...

Vicces egyébként, hogy a hosszú kocsik nem lógnak ki annyira, mint a kis méretűek...

Hümm... olyan ez, mint a kispénisz-komplexus? Mivel kicsi van neki, azt szeretné, ha több figyelmet kapna...?

szerda, december 09, 2009

A jövő építészete a jelenben

http://www.youtube.com/watch?v=BpyBwPQNyVU&feature=related

Szeresd felebarátod - muszlim módra

Egyik kollegánk, aki odahaza lóhúst fogyaszt (az idősebbik), időnként átmegy hittérítőbe.
Ilyenkor, a Magyarországi Hit Gyülekezete önkéntes önkényes aktivistáit megszégyenítő buzgalommal és hévvel osztja az észt mindenkinek. "Kicsit sem előítéletes", természetesen. Lefesti a poklok poklát azoknak, akik az ő Allahja előírásait semmibe veszik, és minden baromsággal traktál - mint általában a hittérítők.
Olyan témák is előkerülnek, mint például, hogy Allah szerint tilos a házasság előtti szex.
Az orális és anális közeledés pedig még házastársad felé is tilos.
Füvet szívni viszont szabad.
Általában a beszélgetések ezen témák mentén kezdenek kikanyarodni egy össznépi élc-mókává, amelyben persze osztják a srácot rendesen a nem muszlim kollegák. "Szegény muszlim lányok-asszonyok!" és hasonlók.
A minap azonban az egyik ilyen hittérítősdinél mi magyar srácok mumussá váltunk valamiképp. Hitetlen kutyákká. (Persze ha az Ashley Road felé megyek haza, akkor jól jön egy hitetlen kutya is, ha van autója...)
A gyaur kutyának pedig véletlenül, a másik gyaur kutyával együtt egyik nap - VÉLETLENÜL! - ráömlött némi barna festék az autójára. Az érdekes az egészben a következő: a raktárban már láthatóak festéknyomok. Valószínűleg már ott kilyukadhatott egy festékesdoboz, vagy valami ilyesmi, mert egy csík a raktár közepéről az udvar felé megy. Az autóink orral a raktár felé álltak. Ennek ellenére az én autóm hátsó része lett festékes, a másik magyar srácénak pedig csak az egyik kereke. Először azt hittük, ő ment rá egy festékes dobozra a kocsim mögött. Ebben az esetben viszont a festékes dobozt meg kellett volna találnunk. A szerencsétlen lóevő akkor került képbe, amikor - bár senkinek nem nagyon beszéltünk az esetről, neki legkevésbé, egyszer csak rákérdezett, mi történt a kocsimmal, és a kitérő válaszom után rákérdezett, hogy csak nem barna festék volt-e...

Ezek után nem tudom, hogy a jobb első kerékben fellelhető szöget kinek a számlájára írjam.

Szerintem Allah a hibás, és kész....! Megyek kereket cserélni.

hétfő, december 07, 2009

Hétnapközi sikértörténetek II.

Az ingatlanpanama csúcsára -
a szétbombázott putriból

...avagy a megértő landlord
(újraírva: 12.09. 11:11)


Körülbelül így lehetne egy mondatban leírni főbérlőnk karrierjét. Az Öbölháború idején menekülőre fogta, és ideát Angliában házakat kezdett vásárolni. Pénzecskéjét imígyen kimentette egy háborús övezetből és befektette egy szebb környéken. Eddig semmi rossz nincs is ebben, igaz? A házait legalább nem lövik rommá a "békefenntartók".
A lakásokat, házakat itt szép pénzért (és itt jön a képbe a biznic szaga: jóval ár fölött) kiadja albérletbe másoknak, akik így gondot viselnek rájuk, az értéket megőrzik. Többé-kevésbé - tehetnénk hozzá, mert amíg a gyermekes családok tényleg ügyelnek környezetükre, addig az egyetemista diákok nagy ívben szarnak bele, és mi most pont egy ilyen lakást szemlélhetünk belülről: eleddig egyetemisták lakták be - és le.

Első találkozásunk meglehetősen furára sikeredett, csak őrá jellemzőre.
Nevezzük egyébként egyszerűen Bazsalikomnak. Havasi Bazsalikom. Ez a nevének egy átirata egyébként...
Egy egész napos utazáson voltunk túl előző este, és beestünk az albérletbe este 10 és 11 közt, az utóbbihoz közelebb eső részen. Ott az ügynöke és annak a magyar barátnője vártak. Minden rendben is volt, szépen birtokba vettük új lakhelyünket (persze csodálkoztak, hogy egy teljes napi utazás után nem ugrándoztunk a lelkesedéstől), épp csak azt vettük észre későn - az ügynök és b.nője távoztával - hogy a zuhany megnyitásakor a biztosíték kb. 10-15 másodpercen belül nagy csattanással lekapcsol, s ezt követően már csak hidegvíz folyik - a biztosíték ugyanis a zuhany vízmelegítőjéhez volt hozzárendelve....
Másnap reggel telefonáltunk is az ügynöknek, merthogy az ő száma volt megadva (róla fog szólni a 3., vagy a 4. fejezet, majd ahogy jön), és én elindultam beszerző körútra, mert sokminden hiányzott még az új életbeni boldogsághoz. Ahogy hazaérek, kopog egy szakadt alak, foltos ruhában, filléres színes műanyag lábbeliben, és ahogy bebocsátást nyer, azon nyomban buzerálni kezdi az áramszekrényt. Biztosan a villanyszerelő... Nem valami bőbeszédű, az angolt törő és egyáltalán olyan fura egy muki volt. Ahogy nejem beszélt hozzám, hogy a főbérlő már keresett és így, meg úgy, apránént leesett, hogy ez az alak itt bizony ő, Bazsalikom.
Az akkori história elhúzódott jó darabig, mire megoldódott. Jópár napba, sőt egy héten túli időbe beletelt, mire odáig jutottunk, hogy zavartalanul tudjunk zuhanyozni...

Egy hivatali ügyéntézősdihez (housing benefit) kicsit később, kellett hirtelen egy bérleti szerződés (tenancy agreement). Eredeti, mert csak azt fogadja el a nagybecsű, szent hivatal. Felhívom hát Bazsalikomot - ó persze, még ma este meglesz. Meglett (ügynöke áthozta este fél 11-kor). De nem jó. Mert eredeti kellett volna. Másnap jelzem a problémát. Ó, a fenébe, kicseréljük. Annak rendje és módja szerint (értsd: Bazsalikomosan) kicserélte - egy ugyanolyan rosszra. De a legszebb az volt benne, hogy elfelejtődött egyáltalán aláíródni. Megoldottuk máshogy. Még jó, hogy volt egy nyomtatvány, aminek a kitöltése helyettesítette az eredeti példány bemutatását. Ezt gondosan aláírattam vele persze.

Bazsalikom mindig nehezen utolérhető, rendkívül elfoglalt, aztán egyszer csak a semmiből felbukkan, és akkor hirtelen kell alkalmazkodnod, mert bizony ő rohan.

A kiadott lakásban október elejéig-közepéig nem volt semminemű fűtés. Eredetileg gáz volt, de azt az előző lakó kiköltözésével leszerelték. (A gázszolgáltatótól (Southern Electric) kapott számlákról, fizetési meghagyásokról és kikapcsolási felszólítókról, melyeket a többszöri betelefonálás ellenére is csak folyamatosan küldenek a gázóra nélküli, gázmentes lakásba, majd egy későbbi posztban...)
Október elején beszerelődött a fűtés - mondanom sem kell, a reggel tíz és csak fél óra az egész című műsorból másnap reggel lett, aztán módosult 11 és 12 közöttre, megérkeződött 1-kor, és még másnap is vissza kellett jönnie a mukinak, hogy befejezze.
A befejezésben sem volt sok köszönet, mert míg a fűtés megszerelődött, a többi villany valahogy elment. Persze másnap, a harmadik vizit alkalmával ez is kikupálódott. Úgyhogy mit kesergek én most itt ezen? Nem igaz? De.

És aztán jött ez a költözés.
Egy landlord ismerje a lakást, amit kiad. Nem?

Sajnos - azt kell mondjam - Bazsalikom egyáltalán nincs tisztában vele, mit is ad ki. Azt tudja róla, hogy eddig egyetemisták laktak itt és tőlük 1100 font csordogált be havonta.
Azt viszont nem tudja, ők mennyire lakták le a pecót; hogy a zuhanyzókban ha elhúzod az ajtót, mögötte csupa esztétikus penész és vízkő mintázatú minden; hogy a sütőhöz hozzáragadsz (könnyebb melegedni); hogy a hútőben nem hogy rohadt valami, de a komplett evolúció majdnem le lett modellezve és örülhetünk, hogy az ajtaja kinyitásakor nem lépett közénk egy előember; hogy mennyi zaj van egy lakásban, ha odkint fúj a szél és esik az eső - csak mert nem volt gondot viselve rá és mindenféle antennák elszabadultak a tetőn, önálló életet élve és mennyi minden mozog, aminek nem kéne egy kis fuvallattól); hogy az udvar teljesen szemetes és az újonnan odaköltözők már kétszer kaptak a sok szar miatt defektet; hogy egyik éjjel a vécére siető új lakót megelőzte az egyik kanyarban egy egér, aki a folyosón, az előző fűtés emlékére a csupasz földből máig kifelé meredő csövek melletti rohadtnagy lyukban tűnt el, amit persze nekik maguknak kellett később betömni; hogy a lenti lyuk fölött a kémény lyukja meredt lefelé, biztosítva az állandó, egészséges alacsony hőmérsékletet fűtésszezonban - és megint csak rájuk várt a semlegesítése; hogy a mosógép amit itt hagyott, nem működött; s hogy az újonnan idecipelt, eleddig hibátlan saját példány ugyanolyan szimptómákat kezdett mutatni, amelyek enyhe dugulásra utalnak; és a sort még lehetne tovább folytatni, gyerekekre életveszélyes ablakoktól az életveszélyes, nyitott villanyszekrényig, s azon túl.
De ha ezt szóvá teszik, hogy egy 1000 fontot érő lakásban ilyesmik nem történnek, illetve a lakást, amelyikben ezek előfordulnak, nem illik 1000-ért kiadni, akkor csak megvonja a vállát. Akkor csak rövid távra tudja biztosítani a lakást, mert később kiadja direktben az egyetemnek 1200-ért.

Becsületére legyen mondva, ma viszont átjött megbeszélni a dolgot. Sőt nem csak megbeszélni, de fúrni-faragni is azokon a dolgokon, amiket eleddig kellett volna megcsinálnia. Persze eközben véletlenül elzárta a kebabos Hasszánék melegvizét, ami miatt ma délután nem tudtak mosogatni - képzelheted, mennyire örültek neki...... "Ez Bazsalikom...!" -csóválta a fejét Hasszán, aki már sokszor megtapasztalta közös főbérlőnk önmagával szembeni nagylelkűségét.

De azért néha segítőkész. Főleg, ha pénzszagot érez a közelben (mint a Spongya Bob mesében a Rák Uram...). Nehogy elveszítsen már egy fejőstehenet, akitől havonta ilyen sokat lekaszálhat. . . . . .

A Közel-Keleten, úgy látszik, így megy ez.
Ez meg egyre inkább olyan itt, mint a Közel-Kelet.
De nekem nincs semmi problémám addig, amíg nem kezdenek el ugyanúgy robbantgatni, mint odahaza....

szombat, december 05, 2009

Lustakanca - Link a jánj ló

Ez az írás nagyon tetszett. Új-Zélandra van aktualizálva ugyan, de azért más országokra vonatkoztatható és általános érvényű dolgok is vannak benne jócskán.
Utólagos engedelemmel, linkelek.

péntek, december 04, 2009

Hétnapközi sikértörténetek I.V (egy egész öt tized)

Ez a jelen írás ennek a folytatása.

A múltkori móka után ma reggel, midőn mentem be, kedvenc riksahajcsár barátunkkal futottam össze. Még semmit sem sejtvén az időközbeni történésekről, ráköszöntem. Persze előtte átgondoltam, hogy hogyan is kellene. Mert a "Hi boss"-ra nem állt rá a nyelvem, önérzetem kicsit nagyobb volt ennél. Hogy kicsit kisebbítsem fölöttem-állóságát és hogy hangsúlyozzam, egy csónakban evezünk, mintegy békülékeny stílusban csak simán "hello mate" lett belőle. A hello-nál még oké volt az arckifejezése, a mate-re viszont kicsit fura dolog jelent meg a szemében - néhány apróbb szikra formájában. Gondolatban megvontam a vállam és mentem tovább átöltözni.
Az öltözőben a trainee managerrel beszélgetve megkérdeztem, hogyhogy barátunkat itt eszi a fene már majdnem minden nap.
Hát az történt, kezdte Magda a sztorit, hogy nem area manager többé.
WTF? - guvadt ki a szemem.
Nem area manager többé - ismételte meg Magda, kis hatásszünetet tartva, s szemében megjelent az a tipikus Magdás huncut mosoly, némi kárörvendő mellékjelleggel...
Hogyhogy?
Nem tudtak tovább várni.
Tovább várni? Mire?
A jogosítványára.....
Na szóval, az történt, hogy nagy mellényű büszke barátunkat "visszahívták", és visszafokozták egyszerű snassz mezei store managerré. Épp véletlenül most. Ily módon jelen pillanatban két store managerünk van ugyan egyszerre, de ez csak átmeneti állapot. Hamarosan, mivel a lengyel srác itt bevált, indiai haverunkat odébbtolják máshová. Amíg le nem teszi a jogsit, ami ugyebár - képességeit tekintve - eléggé necces. Mert ugye akit 11-szer megvágtak, és még sokszor a pedálokat sem tudja melyik melyik, mert annyira ostoba, hogy képtelen megjegyezni.... Szóval én nem értem, miért nem alkalmaz akkor egy sofőrt. Az area manageri fizetésből simán futná, és még lenne is tán, aki elvállalná (egyik kollegánk biztosan).
Riksával meg nem lehet utazgatni, na. Kicsit körülményes.

A fentiekre a régivágásúak azt mondanák, az isten nem bottal ver,,,, az egyiptomi mágiát művelők meg csak sokatmondóan hallgatnának... Mindenesetre az Í.J. matriát kitehetné a csávó a homlokára, vagy a teraszra... Esetleg a riksára.

Álmok, Bournemouth és én

Erről még nem meséltem, még szőr mentén sem.

Előfordult már régebben, hogy álmodtam egy sztorit egy érdekes helyen, egy érdekes szereplővel. Aztán hogy, hogy nem, egyszer csak a szituáció - egy távoli városban, ahol először jártam életemben - ha nem is teljesen úgy, ahogyan álmodtam róla, de azzal a szereplővel, jelentkezett. A legfurább a hely volt. Mert hogy ismerős volt már, mintha jártam volna ott. A legapróbb részletekig ismerős volt, hátborzongató élmény!

Bournemouthba kiérkezve és ügyintézésbe kezdve az egyik helyre szintén nagyon ráismertem. Életemben akkor jártam ott először - tudtommal. Mégis bevillant, hogy álmomban már voltam ott. Irodaépületek és szállodák állnak azon a helyen (egy dombon), és emlékszem még a történésekre is, amiket annak idején, 4-5 évvel ezelőtt összeálmodtam róla. Borsózott a hátam...

És a legdurvább, hogy a pecónak, ahol most lakunk, az a hálószobája, amelyik a mienk felnőtteké, szintén ilyen. Kapcsolódik hozzá egy évekkel ezelőtti, álom-beli történés.

Néha csak nézek, hogy WTF?, néha meg van elképzelésem róla, hogyan is működik ez... ;)

Programajánló

Az iskolaváltás költségei

A költözésünkkel együtt iskolát is kellett váltani. Az eddigi Malmesbury Park Primary helyett a Kingsleigh Primary lett itt nekünk. Ennek megfelelően a school uniform is változott: új jumpert (pulóver iskolaemblémával) kellett venni, és nyakkendőt, ami ott nem volt.
2 gyereknek a pulóverek £7.50 és £9.50 voltak, a nyakkendő darabja £2 - azaz összesen £21.
Ezen felül majd még menet közben a fekete nadrágokat is le kell cserélnünk szürkékre, az még kb ugyanennyi lesz, de nem sürgős.

A lovakat? Itt lelövik!






Egy-két kép a paciról.
Mint ismeretes (vagy nem), az MOT-n nem ment át elsőre, és a második előtt rá kellett volna költeni - itteni viszonyok között - még egy használt autó árát. Így hát a lecserélés mellett döntöttünk.
Utódjáról is hamarosan lesznek képek, most viszont emlékére hadd álljon itt ez a pár darab.
Hogy miért is?
Itt Angliában nem becsülik az autókat, és ha nem kell senkinek, szépen bezúzzák - egy kb. fél méterszer fél méteres, vagy ennél kisebb kockát préselnek belőle.
Szerettem volna elkerülni ezt, ezért meghirdettem ebay-en. Bidelt rá egy csávó Londonból, meg is nyerte 140 fontért az MOT nélküli járgányt, majd annak rendje és módja szerint átkapcsolt eltűnt üzemmódba. Persze az ebay-es hirdetés fizetős volt, belekerült 13 fontomba. Mindegy.
Másodjára a Gumtree-n hirdettem meg (ingyen). Immár újabb hibájával együtt: amikor cuccoltunk át ide a költözködésnél, egy fém izéba belehajtottam véletlenül, és defektes lett a bal első kerék - és lustaság plusz időhiány kombináció miatt (na meg mert az utód már működött), nem lett kicserélve.

Ma reggel jött érte egy fickó. Mivel máshol csak ingyen vitték volna el (lejárt MOTval saját kerekén nem gurulhat el, trailer-t kell hozni, és ha adnak érte 50 fontot (kb ez a reális), és a trailer meg 100, akkor szívás van); ezért belementem, hogy 50-ért ne kelljen már itt bámulnunk őt az udvaron. (A fószer a saját trailerével jött érte, és adott egy 50-est.)

Elsőre viszont nem akart indulni, majd amikor hosszas győzködés után megtette, olajos-kékesfehér füstöt eregetett. Secc perc alatt a fickó felnyomta a trailerre defektes kerékkel. Kérdeztem, hogy megjavítja-e, de csak röhögve annyit mondott, hogy neki 2 alkatrész kell belőle, a többi szépen egy kis kockává fog válni délutánra.

Szóval most ezt itt úgy nézzétek, hogy ez már a múlt, a fenti képeken látható, magyar utakon közlekedő járművekhez képest klassz állapotban levő gépjármű már csak a múlt...
Eladás után csak a forgalmiból az eladás tényére vonatkozó részt kellett postára adni a DVLA számára, hogy a nyilvántartásban leírják a nevemről.

Hát ennyi az egész. Errefelé így megy ez.

szerda, december 02, 2009

Hétnapközi sikértörténetek I.

Körköpet, azaz karika-turha

I. rész: A riksától a területi igazgatóságig


Történt egyszer, igazságos és napsütötte huszadik századunkban, hogy a Kalkuttától 3-400km-re fekvő rizsföldeken két fiú nagyon szépen összebarátkozott. Sülve-főve együtt voltak, a legjobb pajtások lettek. Iskolába ugyan nem jártak egy percet sem, és betűvetést, vagy -fejtést nem sajátítottak el, de ottani kultúrájukban erre semmi szükség nem is volt. A rizs termett anélkül is, és a földekre ki lehet menni írástudatlanul is. Ettől az ember fia nem lesz értéktelenebb.

Ahogy telt-múlt az idő, egyikük elindult a nagy vakvilágba szerencsét próbálni, másikuk pedig szezonálisan riksával hurcibálta az oda látogató pénzes külföldi turistákat.

Ahogy pedig tovább telt-múlt az idő, egyszer csak jelentkezett a szerencsepróbász, és hívta ágrólszakadt barátunkat, hogy jöjjön már el oda, ahol ő van. Baromi sok víz, úgy nevezett ócéán van közöttük, de azon túl ott van az a másik ország, valami Anglia, ahol bizony működik egy 99p Stores nevű cég, amelyet épp nemrégiben, pont ő alapított.

Barátunk kapva kapott a nagy alkalmon, fel is ült az első nagyobb csónakra, és evezni kezdett. Na jó, ez nem feltétlenül imígyen zajlott, de valamiképpen csak megérkezett Angliába, és hamarosan, legjobb pajtása révén a management díszes tagja lett. Nyelvtudás nélkül, írástudatlanul...

Mindez elég régen történt, mintegy 8-9 évvel ezelőtt. A ma 29 éves fiatalember azóta megtanult -khm- angolul, tud -khm- írni-olvasni (a spellingje persze azért "nem száz százalékos"), és már tud (KKKKKHHHHMMMMMMMMMMMMM) az emberekkel is bánni. Ezen felül most az autóvezetés ördöngös művészetét próbálja elsajátítani több-kevesebb sikerrel. Már majdnem sikerült megszerezie a jogosítványt, de sajnos ezek az angolok nagyon durván elbántak eddig vele. Eddig - ez nem vicc - 11 (azaz tizenegy!!!!!) alkalommal vágták el a vizsgákon. Pedig ő tudja, hogyan kell, nem sokban különbözik ez a riksától. Az igaz, hogy még a pedálok sorrendjét is elfelejti időről időre, de hát nem lehet mindent egyszerre tudni!

A munkahelyén viszont félistenné vedlik át, amidőn a kapun áthalad. Motivációs technikája rendkívül kifinomult, a megfélemlítés nevű, általa kifejlesztett egyedi technikán alapul. Mindössze egyetlen mondatot kell tudni ehhez többféleképpen elmondani és némiképp a hangsúllyal alátámasztani: (ha nem dolgozol megfelelően,) ki leszel rúgva.
Annak, hogy ezt hányszor alkalmazza, nincs tudatában. Egy tényekkel történt szembesítés során tagadó álláspontra helyezkedett és visszakérdezett az ezt szóvá tévőnél: hányszor hallotta ezt ő tőle.

Egyesek nem átallották szemére hányni, hogy egy igazi managernek nem kell a megfélemlítés eszközéhez nyúlni, hogy tiszteletet ébresszen maga iránt, sőt, ezt a leginkább kerüli.
Nem értette.
Mint azt sem, hogy a vezető azért vezető, hogy vezessen. Irányt mutasson.
De hát ő irányt mutat. Eddig senkit nem rúgott még ki (a jelen lévők közül).
És az emberek "tisztelik". Ez is alátámasztja, hogy ő mindent jól csinál.

Mindenesetre elég viccesnek is felfogható volt, amikor a 2m magas izomkolosszus lengyel Artur barátunk reszketett a félelemtől, amidőn meghallotta, hogy jeles area managerünk meglátogat bennünket. Azaz tisztelte. (Azóta ő már hazafelé vette az irányt és vissza sem jön. Azt mondta, talált jobb munkát Polyák Földön...)

Sajnos azonban most úgy tűnik, hogy két embere is akad, akik ráadásul véletlenül mindketten valami magyar, vagy ilyesmi származásúak, akiken ez a megfélemlítő technika nem fog.

Egyikük, amikor azt mondta neki, hogy nem szeretné meglátni, hogy a nap végére a szekciói nem 100%-osak, nem átallotta azt válaszolni, hogy mivel ez fizikai képtelenség segítség nélkül, ezért azt javasolja, hogy akkor csukja majd be a szemét. Felháborító!

Másikuk a minap azt próbálta beadni neki, hogy az emberei nem tisztelik, és hogy ez a megfélemlítés csak utálatot ébreszt mindenkiben. Érted? Azt átallotta mondani neki, hogy az emberei - mind - utálják. Szemére hányta iskolázatlanságát és a többi, rajta kívülálló, olyan körülményt is, amelyeknek semmi köze a tárgyhoz és nem befolyásolják az ő képességeit. Hogyhogy ezt nem veszi ez a két magyar észre? (Jól írtam, magyar? Vagy maragy? Maraggy! Valami ilyesmi.)

Ennek ellenére az elismerést - reszketés formájában - a többi alkalmazottól továbbra is megkapja. És ezért érdemes élni!
Száradjanak is ki a rizsföldek indiában és minden riksa korhadjon széjjel valami pajtában! Nem kell azok elé a továbbiakban az efféle dolgos jó legény! Inkább mind jöjjék ki Angliába, ide az ócejánon által, meeert ez a nekik való hely ám!

A jó büdös lábszagú életbe most már!

Hát így megy ez itt errefelé.


Szolgaállati közlegény: folytatódása eme sztorinak emitt.

hétfő, november 30, 2009

Gépjármű-fotográfia az úkában

Aki új autót vásárol, szeretné barátaival, ismerőseivel megosztani ezt a nagyszerű élményt, és ennek érdekében általában alig várja, hogy újonnani szerzeményéről egész alakos, vagy portré képet készíthessen.
Nem mindegy azonban, hogy hogyan készül a kép. A készítés körülményei szerint többféle lehetőség is adódik.
Van azonban, amikor a "lehetőség" adott, bár szeretné a friss tulajdonos elkerülni.
Erről az esetről és az ilyenkori teendőkről bővebb leírást ezen az oldalon lehet találni.
A fénykép-készítési metódus során felhasznált eszközpark itt megtekinthető.
A szolgáltatás díjáról is lehet tájékozódni a fentebbi oldalon, továbbá vannak olyan dolgok is, amelyek az országúti járműfotográfiában egyeülállóak és nem árt tudni őket.
Nevezetesen itt van egy ilyen. Ha fotográfia készült, 14 napon (+1 a postázásra) belül kell kapnod egy fecnit, hogy szabálysértés, satubbi. Ha ez nem történik meg, és nem érkezik meg időben a "bizonylat", a fotóért nem kell fizetni.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ezért van a post, leszögezem, nem villámlott tegnap az út során. (Kicsit régebben azonban villámlott egy ízben.)

Aszfaltcsíkok bolygónk kültakaróján II.

Két dolgot utálok a vezetéssel kapcsolatban.
Az egyiket csak ímmel-ámmal, amúgy "lájtosan", de azért nem kedvelem, és ez az éjszakai vezetés. Jó látási körülmények között persze sokszor élvezem, sőt.
A másik viszont az esőben vezetés.
Na és akkor jöjjön ezek kombinációja. Nah hát ezt nagyon nem szeretem.
Tegnap este mégis ehhez volt szerencsém, egy itteni jóbarátunk bid-elt ebay-en egy kocsira és nyert, és az innen mintegy 160km-re levő helyszínre robogtunk - este 9 órai kezdettel.
Minden rendben lezajlott, és még visszafelé meg is álltunk egy helyen kávét az arcba tolni, ahol is a kiszolgáló személyzeten is volt alkalmunk élcelődni. Legalább 50-es éveiben járó úriember volt és ügyet sem vetve a feltorlódott sokadalomra, komótosan, ráérős tempóban szolgált fel. Amikor végre sorra kerültünk (ekkor már minimum fél 1 volt, de lehet, hogy később), beszélgetés-light bontakozott ki. Tipikus udvariaskodó angol magatartás, konstatáltam: barátom arról beszélt, hogy ezelőtt Butlinsban lakott és szóba jött, hogy ott mennyi a lengyel. A fickó mindjárt hozzátette: biztosan hiányoznak, ezek a lengyelek jófejek. Barátom: egy fffrrráááászt! És elmondta, mennyire nem jön be neki, hogy igénytelenek, nem szeretnek és nem is tudnak dolgozni, mennyire nincs igényük arra, hogy megtanuljanak angolul, mennyire arrogánsak és szemtelenek, és még néhány ilyet. Angol kiszolgálószemélyzetünk ekkor pedig heves helyeslésbe kezdett.
Először csak puhatolózunk és ezért udvariaskodunk, aztán ha kiderül, ki milyen pártállású, akkor meg vele helyeslünk? :P

A címre visszatérve - öröm így autózni, hogy városhatártól városhatárig autópálya visz. Még a zord látási körülmények ellenére is élvezhető volt a hosszú, éjszakába nyúló út.

péntek, november 27, 2009

Programajánló

Ugasd meg a Holdat, míg új!

vasárnap, november 22, 2009

Napi zene

Székely módra kezdjük: Jónás bandájától:

Új kocsi, új otthon...

A költözésre 19-én, csütörtökön került sor. Ez alkalomból szabadnapos voltam. A délelőtt a

ROAD TAX

intézésével telt, az új kocsira. Első körben ugye mindenkit iskolába kísértünk, majd kezdődhetett a móka.
A Road Tax igen fontos dolog, ha nincs a kocsidon és megállít a rendőr, nagy valószínűséggel helyben kiszállít, és nem, nem lő agyon, de a kocsidtól elbúcsúzhatsz, viszik és hamarosan be is zúzzák. (Azt hiszem, van rá mód, hogy irtó rövid időn belül, irtó nagy összegért kiváltsd, de ebben nem vagyok százasan biztos.) Ráadásul még (szintén lehet, hogy tévesek információim) büntetést is kirónak, ami szintén nem kis pénz.
Első lépésben, ahhoz hogy megkapd, érvényes MOT-val kell rendelkeznie az gépjárművnek, másrészt a biztosítást is meg kell kötnöd.
Az MOT az új járművünkön áprilisig érvényes. Azonban hogyan lenne rá érvényes biztosításom, ha most vettem, nem igaz? Rögvest fel is hívtam a biztosítónkat, és az eddigi biztosítást, ami a Fordra volt kötve, átírattam a Renault-ra aznappal. Ettől a pillanattól kezdve persze a Ford már nem rendelkezik biztosítással, de - imígyen okoskodtam - amúgy is a Road Tax és az MOT a fontosabb, ezeket ellenőrzik online, a biztosításról a papírt kérik. Legalábbis így tudom. Ha valaki másképpen, kérem, kommentben jelezze.
Szóval a biztosítás megvolt, az autó még a régi tulaj udvarán, a java még hátravan. Meg kell kötni az Road Taxot. Ez okból kifolyólag felkerestem a közeli, Charminster Road-i Post Office-t, mert úgy hallottam, ott lehet megkötni. Az információ részben tévesnek bizonyult, mert nem minden postahivatalban lehet. Átküldtek a Winton HighStreet-en levőbe.
Érdekes megoldás, hogy egy Coop üzlet hátsó részén üzemel a posta, de hát ilyesmi furcsaságból Angliában nincs hiány. Végigvártuk a sorunkat (Botival), majd a hölgy közölte velem, hogy ez így neki nem jó. Mert az egy dolog, hogy az MOT-ról megvan a papírunk, és a Tesco biztosításról magáról, de amíg a biztosító nem küldi meg postán a certificate-et, amelyen a kocsi adatai visszaellenőrizhetőek, addig semmiféle road tax matricát nem vehetek.
Na szép.
Ezek után egy út maradt: online megkötni. Igen ám, de csütörtök reggeltől kezdve a telefonunk is néma lett és az internet sem működött többé a Bennett Roadon, délután ugye költözés...
Nem szívesen adom meg a bankkártya-adataimat idegen helyen. Sajnos most erre kényszerültem. A megtehető biztonsági intézkedéseket megtettem, pl. nem a kártyát vettem elő "az idegen helyen", hanem előre felírtam egy papírlapra magamnak mindent, és magam után is eltüntettem minden nyomot, amit csak lehetett. Így csütörtökön, a kora délutáni órákban már a Laguna is rendelkezett Road Tax-szal, a matricát az új címünkre 5 munkanapon belül postázzák. Addig ugyan a régi matrica van az ablakban, október 31-i lejárattal, de ha a rendőr a rendszámot bevési a rendszerbe, már látszik az új. 104 angol pengőbe fájt egyébként, mintegy fél évre. Egy évre 190 lett volna, de az Escort MOT-jéből okulva nem akartam előre inni a medve bőrére.


A KÖLTÖZÉS

-re az iskolából hazahurcolkodás után került sor. Még mindenki a régi címre jött "haza", mindenhol csak dobozok és bőröndök. Na jó, ez enyhe túlzás. De: az igaz, hogy mindössze 6 bőrönddel érkeztünk július közepén, de azóta annyi új cucc összegyűlt, hogy első blikkre 4-5 transzfert jósoltam - mindezt még a Forddal, mert a Laguna még a régi tulaj udvarán, és Sanya barátunk estig dolgozik - mással meg nem tudtam, hogy el tudok menni érte.
Az első adaggal épp felkanyarodtam a driveway-re, amikor is jobbról a fal, balról pedig az alattunk-i kebabos boltból épp lecserélt valamiféle fém eszközök tűntek fel. Falra mászni nem szeretek autóval, ezért némi helyet kihagytam, és saccom szerint el kellett volna tudnom menni a cucc mellett. Ezt némi szórványos fémcsörömpölés kezdte cáfolni, nyomában valami irdatlan sziszegéssel. Kipattantam az autóból, keresve, hol az a gázvezeték, amit elvittem. Nem az volt. "Csak" a bal első gumi....
Ilyen előzmények után telefonos segítséghez akartam volna folyamodni, amit viszont készülékem akkumulátorának töltöttségi szintje akadályozott meg. Szép. Autós töltőt elővéve azonban némi szervezkedésbe kezdhettem. A, B, és C tervek közül a ZS jött össze, de utólag nem bánom.

Nemrégiben Bátornak egy magyar osztálytársnője képződött, akivel jól összehaverkodtak, és mi szülők is kezdtünk megismerkedni egymással. Az lett, hogy LYúLíJám telefonált a kislány anyukájának, akinek a főbérlője, egy szintén magyar srác segített. Egy kisebb adag befért a kocsijába a családom egyik felével együtt, és miután engem felkaptak és a cuccot leszórtuk, indultunk is az új járgányért.
Aznap este akartam volna kitisztítani a kocsit eredetileg, de erre már nem kerülhetett sor. Nagyon sokáig tartott, mire a cuccokat áthordtuk - belenyúltunk az estébe rendesen.

A lefekvés még bajos volt, tekintve, hogy 6-unkra mindössze 4 ágy és egy kanapé jutott.


UTÓREZGÉSEK

Az első éjjel maga volt a borzalom. Mindenféle zajok, amikhez nem vagyunk mi hozzászokva. A szél igen erősen fújt, zörgött sokminden. A régi kéményszerűségtől az előtérben levő szélvédő plexilemezig, a tetőn zörgő nem tudom micsodáig sokféle.... És nem csak a zajok voltak a kellemetlen tényezők...
A második este azonban felülmúlta az első óráiban.
A szemben levő kocsmában ugyanis 9 óra körül felcsendültek az első akkordok.
Gyorsan végigpörögtek az eshetőségek az áramköreinken. És lecsapódott a következtetés: péntekenként valószínűleg itt erre számíthatunk. A gondolatot elhatározás és tett követte - ha ez így van, visszaköltözés ebből a pokolból. (A tett kimerült a landlordnak az eseményekről történő értesítésében.)
Másnap azonban megnyugtattak, mind a landlord, mind Hasszán, a kebabos srác, akivel sikerült összehaverkodni, hogy ez nem mindenheti mulatTság volt, hanem valami rendkívüli alkalom.
Egyébként, becsületükre legyen mondva, éjfélkor már a buli utórezgései is elültek. Amikor az utolsó hangoskodó részegek is elcsitultak, ránéztem az órára és 0 óra 4 percet mutatott.
Mint utóbb megtudtam, itt Angliában nagyon szigorúan veszik a csendháborítást, és 11 után nem zavarhatja semmi a környéken lakókat. Így hát legközelebb szóljak csak a landlordnak, és ő majd intézkedik.
Időközben meg is ágyasodtunk, és a cuccok is pakolódtak a helyükre már.
Jelen pillanatban a fő kellemetlenség az, hogy a mosógép nem tudja teljesen leereszteni a vizet, így hát hiába szárítós, a ruhákból még kézzel is lehet tekerni. Valószínűleg az előző lakók nem sokat adtak a tisztítására, ezért elhatároztam, hogy kipucolom. Sajnos azonban túlságosan rá van gyógyulva a szűrő. Ha holnap sem tudom megoldani, akkor a landlorddal egyeztetek és a Lagunával lebonyolítunk egy mosógépcserét. Igen, az annak idején 200 fontért hazaújított szárítós gépet ott hagytuk a régi helyen, mondván, itt is van egy szárítós gép. Épp csak ez nem működik, tehát mégiscsak csere...

A kocsi elmaradt takarítására ma manuálisan sort kerítettem - legalábbis az első felére. Egy hatalmas hodály egyébként ez a gép (kombi), és baromi kényelmes vezetni, a döccenőknél ringatózik, mint egy bárka (a másik meg rángatózott, mint egy birka, hehe), de mivel kutyamentő volt a tulaja, ezért irdatlan bűzös volt belül. A hátsó ablak pélául csupa kutyanyál (mint a monitortisztító néhány posttal visszább), és nagyon sok helyen ragadt minden. Nagyon sajnáltam, hogy eddig így kellett használnom, de a kocsitisztítók mind munkaidőmbe estek. Ma nálunk, a 99p-ben (szerencsére nem dolgoztam) vettem néhány pucera-cuccot. A belseje a kárpittisztítást leszámítva kipucolódott ma délután, de a kárpitot is áttörölgettem (tudom, ez nem olyan hatásos), és befújtam textíl illatosítóval. Az összhatás már most sokkal kellemesebb. Holnap még kutyaszag-eltávolító szőnyegápoló porral végigszórom, majd néhány óra múlva kiporszívózom a Tesco benzinkúton (idehaza nincs olyan hosszú hosszabbítónk, hogy meg tudjam oldani). Ha ez nem oldja meg végképp, akkor még mindíg megismételhetem a mutatványt, vagy elvihetem az Asdához, 30-40 fontért biztosan kipucolják...

Szolgaállati közlegény - New music? New girlfriend?

Épp csak egy percre, életjelet adni...
Megtörtént a költözés, és a kocsi is lecserélődött. Sok bonyodalom volt, részben még mindig van, de már látszik az alagút végén valami fény. (Ehhez kapcsolódóan lásd ezt.)
Hamarosan részletesebben is.
Addig csak new car, new home...


A címben szereplő szó- és gondolati kapcsolat nem európai elméből származik.
Sztori: Murálí, az indiai származású 99p-"mágus" (jelenleg area manager, de - amint már írtam róla korábban, csak most az újonnan jöttek kedvéért ismétlem - iskolát még életében nem végzett, és ez nem vicc) egyik alkalommal jelen volt az áruátvételnél. Ez a lengyel srácokat érthető stresszel töltötte el, mert ugyan minden stimmelni szokott, és a szállítólevelet fölösleges összehasonlítani a raklapokkal, mert a központban többször is tételesen ellenőrzik (szerintem persze nem fölösleges teljesen az ellenőrzés, de jelen esetben, mivel a létszám eléggé alacsony, tényleg időpazarlás és jópár órával hosszabbítja meg az amúgy is túlhajszolt munkanapokat), de nem is ez a lényeg. Mindíg volt (van) valami kötekednivalója, természetesen nem európai logika alapján.
Az áruátvétel alatt Marek barátunk mp3 lejátszójából valami zene szólt. Ő (a riksahajcsár) rácsodálkozott: mi ez a zene? (A 99p store-ban szokásoshoz képest) Új zene? Új barátnőd van?
Hogy mi a kapcsolat az új zene és az új barátnő között, ez valami indiai dolog lehet, senki sem lelt még kapcsolatot közte. (Noha ismerek olyan magyar srácot, aki zenésztársam is volt és barátnőváltáskor hirtelen a Dream Theatertől a Cranberries felé fordult...) Mindenesetre ahányszor más zenét hallunk, vagy valakitől megkérdezzük, mi van vele, mindjárt megy a kérdés: Új zene? Új barátnő? (Kolleganőknél persze boyfrienddel módosítva, bár időnként girlfriendnek meghagyva - még viccesebb....) :P

szerda, november 18, 2009

REKLÁM

Használjatok TI is időnként MONITOR-TISZTÍTÓ PROGRAMOT! A monitorra belülről rárakódott szennyeződéseket eltávolítja. Igggencsak hatásos!

Szolgaállati közlegény

Internetes elérhetetlenség várható a holnapi (19/11/2009) reggeli óráktól, amikor is kikapcsolják régi (még mostani) lakKhelyünkön az internetet, egészen a következő nap (20/11/2009) du. 1 és 6 óra közöttig, amikor is az új helyen pedig be-.
Mindezt teljesen ingyen és bérmentve intézik, tegyük hozzá. Még ők kértek elnézést, hogy nem tudják megoldani a holnapi beszerelkezést az új helyen, mert minden munkásemberük annyira jómunkásember, hogy el van már foglalva nagyon. A telefonban ezt hallva, csak kiguvadt szemekkel meredtem magam elé, és azt hittem hirtelen, hogy egy másik világba cseppentem. Mintha abban a bizonyos országban, ahonnét jöttem, mindezt nem ennyire gördülékenyen intéznék...
(Valamivel a bürokrácia útvesztőiben eltöltött hónapokat is ellensúlyozni kell, nemde? :P )

A lovakat lelövik, ugye?

A fenti kérdésre adható válasz itt Angliában igen, de csak abban az esetben, ha a szolgálati idejüket már letöltötték.
Kedd reggel volt az MOT ideje világoskék színű lovunk számára. El is gurítottam a megfelelő szervízbe, mégpedig itteni magyar lódoktor ismerősünk előzetes felülvizsgálata után. Az előzetes felülvizsgálat során volt ugyan egy-két "necces" pont, amit "talán nem lesz gond" címszóval nyugtáztunk. Meg kell próbálni. Ha megvan, vagy csak olcsó javítanivaló van, semmi gond. Mondjuk azt tudni kell, hogy ez itt nem Magyarország, szóval itt nem megy az, hogy majd leműszakiztatjuk x-ért vagy z-ért, vagy hogy ismerőshöz visszük. Itt keményen a körmére néznek a pacinak.
A terheléses vizsgálaton a szívköhögés nem bizonyult határérték alattinak. Szénmonoxid, épp csak picivel fölötte, de ott van. A kéziféket és a lámpákat, hogy ne lefelé világítsanak, simán be lehet állítani. A gáz (kibocsátás) már nem biztos, inkább ez már gáz. De a java a rothadás volt. Nem sok hegesztenivaló van rajta, ahol találtak, kijönne maga a hegesztés anyaggal együtt 30-40 fontból. Épp csak rossz helyen van. Amit felette el kellene bontani, és utána visszarakosgatni, az óradíjban behozza egy másik, nem ennyire necces paci árát. És még ha ez meg is lenne, ott van még mindíg a szívköhögés. Ami nem biztos, hogy meggyógyul némi autópályán kifújatós ráolvasástól.

A megoldást jelen esetben egy piros színű Renault Laguna kombi személyében találtuk meg, akit olcsón el lehetett hozni előző tulajdonosától (illetve jelen sorok gépelésénél még jövő idő használandó az elhozásra (az árra már nem), mert még a road taxot és a biztosítást el kell intézni rá), és jelen (a világoskék) paci meghirdetésében.
Sajnos ezidáig a kutya sem jelentkezett érte (képzavar? Paciért kutya sem?), ócskavasat itt nem gyűjtenek.
(Nincsenek erre ócskás cigók, mint "odahaza"? Hehe.)

Szóval, revansot veszek az Escorton, és ha nem kel el még két napon belül valami gyűjtőnek, vagy alkatrésznek, akkor elviszem bezúzatni. Ezt errefelé így szokták. Ez nem Magyarország, ahol többhúszéves ólomköpők futkosnak telekormolva mindent, háborítatlanul. Nem mai darab már, 1992-es. Az idejét már leszolgálta.

Hát errefelé így megy ez.

A kombiba meg a holnapi költözésnél jobban tudunk pakolni... Csak előtte ki kell pucoltatni, egy kutyamenhelyes használta ebszállításra. Aki beleül, nyomban elkezdi csóválni a farkát a szagtól.. De utána tágasabb járgánnyal leszünk gazdagabbak. :)

Mondom, így megy ez.

kedd, november 17, 2009

Kvízjáték!!!

Ki tud többet Szlovákiáról?
· Melyik országban van Szlovákia?
· Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia?
· Mondjon három szlovák királyt!
· Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban
szlovákokat?
· Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán birodalom ellen!
· Soroljon fel három szlovák építészeti remeket!
· Hol éltek az ős-szlovákok?
· Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, Magyar forradalom és szabadságharc,
irredentizmus?
· Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját!
· Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust!
· Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit!
· Soroljon fel három szlovák nemesi családot!
· Hasonlítsa össze és elemezze a szlovák címert a magyar címerrel!
· Melyik a legősibb szlovák város?
· Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona?
· SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét!
· Fejezze be azt a szólás-mondást: Adj a tótnak szállást,….
A válaszokat Jan Slota címére kérjük beküldeni!
A helyes beküldők között szlovák autósmatricát (Nagymagyarországos), szlovák koronát,
szlovák porcelánokat és szlovák (tokaji) borokat sorsolunk ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék!

A nap vicce

A pesszimista a sötétséget látja az alagútban,
az optimista a fényt az alagút végén,
a realista a közelgő vonat lámpáit,
a mozdonyvezető pedig három idiótát a síneken...

hétfő, november 16, 2009

Csütörtöki költözőmadár

Azt hiszem, a címadással mindent elmondtam, ami most minket illet. E körül forgunk, sok-sok intéznivaló van és az idő meg.... pereg.......
Ettől függetlenül pénteken, egy napra rá, B'mouthi - Poole-i magyarok találkozdája van a Pier közelében, és mi is hivatalosak vagyunk. Valamiképpen képviseltetni fogjuk a magunkat. :)

The curse of reality...

http://kuruc.info/r/39/50407/
...vajon meddig mehet ez még így?

...és ez is elgondolkodtató...

Leonidák

Fej, vagy írás?


vasárnap, november 15, 2009

Vasárnap (vidám-?) reggeli híradó

Létbizonytalanság

Nem a mienk, hanem a neté. Illetve nem a neté, hanem a gépé.
Tegnap egy kék halál halása után se' kép, se' hang. Ma reggel minden követ - és többek között az akkumulátort is - megmozgattam, s láss csodát, az utána következő bootolás óta most van. Persze a gép azért előtte is "indult", csak a képernyő maradt koromsötét.....
Azt hiszem, egy pótgépet is be kell szereznem.
Na de ez nem lesz olyan nehéz most, mert...

Megjött...

Nem, nem az, hanem a child benefit, visszamenőlegesen. Papír még róla nem, mert a Royal Mail is olyan, mint a MÁV, néha bizony sztrájkol. Immár elég régóta néha sztrájk, néha dolgozás. Szerintem nem kaphatnak olyan nagy fizetést imígyen, de legyen ez az ő bajuk. . .. Szóval egy email notification volt összesen róla, azt pedig bajosan (és nem havi-) viszem be a town hall-ba bemutatni a továbbiak (mindenféle ügyintézésH) tekintetében...

Így most nem kérdés a költözés a nagyobba, és ennek részleteit ma délután fogjuk a landlorddal megbeszélni. Ezen kívül gondolkodóba estünk a gépjárműV azonnali, nagyobbra cserélése tekintetében. Azonban ebben a témában az ideiglenes halasztás mellett tettük le a voksunkat.

Időjárásjelentés

Tegnap szép idő volt. Mentem a városban (mármint gyalogosan) és szembe jött az eső. Már majdnem köszöntem neki, de ehelyett ő csak az esőkabátból kilógó alkatrészeimet mosta bőrig.
Igen, esőkabát. Az esernyőt felejtsd el. Ha nem, elfeledteti veled ez a Dzsingisz-kán rokona... valami Or-kán.
Itt ilyen az ősz/tél, állítólag. Ilyen "szép". A szélnek időnként nekitámaszkodhatsz... Időnként meg nem, mert ő csakazértis erősebb és felrak egy fára. Vagy egy fát rak rád és nézegetheted közelről. Mit?

szerda, november 11, 2009

Szerda esti linkgyűjtemény


Aztán van itt egy interjú Ray Alderral, vagy Raymond Balderramaval,,, kinek hogyan tetszik. Aki nem tudná, ki ő, azon nyomban tessék pótolni - esetleg innen, vagy innen is (és a folytatásokat is tessék _ megtekinteni _ -ni)!

Bevallom, e fenti kettő téma forrása a neLYem, LYúLíJa volt, ő ajánlotta a figyelmembe. :)

Eddig a komoly rész

((((((((((((((((((((((((((((((o))))))))))))))))))))))))))))))

Ezek a következő videók pedig minden idők legjobb dobosának és minden idők leges legjobb énekesének munkásságát mutatják be:
Legjobb dobos eggggy, kettő, kettőésfél, három,,,
,,,, és a legjobb énekes.... egy és ketttttő...........

...ez pedig a ráadás...

kedd, november 10, 2009

Pojebáne ingliss

Ja, ezt nem is meséltem. Múlt pénteken cukros bácsik lettünk Sanya kollegámmal. Az úgy volt, hogy a Poole-i 99p-ben épp "promotion day" volt, jött egy csávó (a főfő managerek cimborája, és valahol mellesleg valami nem annyira fő, de manager, mindegy) Sánta Kalóznak beöltözve (bár engem leginkább a télapóra emlékeztetett) félóránként "Father Krixkraxot" (karácsonyi műsor) előadni, és ezalatt többek, többek között mi is, a gyerekeknek lufit és édességet osztogattunk. Jó móka volt. :) Fel-alá kolbászoltunk a High Streeten és lestük a gyerekeseket... :P
A címben szereplő dolgot a lengyelekre is ki kellene egészítenem, mert leginkább lengyel anyukák utasították vissza az ingyenes ajándékokat, és szemmel láthatólag azért, mert azt hitték, pénzbe kerül. Hiába mondtuk nekik, hogy free, b+, a lengyelek itt nem nagyon szeretnek angolul tanulni és egy kukkot sem ért legtöbbjük. Egyre inkább hasonlít ez az egész egy lengyel kiskirályságra, de most épp nem erről akartam írni, ez majd egy későbbi post lesz, amikor erről tálalok ki.

Egyik babakocsinál kikerekedett Sanya szeme. Apuka-anyuka ugyanis beöltözve, az évszaknak megfelelő ruházatban, a kisgyerek pedig, nem több fél évesnél, de lehet, hogy kevesebb... MEZÍTLÁB!
Jól szituált család, nem szegények, vagy ilyesmi. Szóval nem azért. Mindjárt szóvá is lett téve. Igen, a gyerek lába - ahogy Sanya megfogta - jéghideg volt.
"Mindig így szoktuk, nem adunk rá cipőt"......

Tudod mi a durva?

Nem ők az egyetlenek.

Nem végeztem felméréseket, de bőven 10% fölött van ez a népbetegség. Kisgyerekek cipő és zokni nélkül. Valaki elhintette ezeknek, hogy ez egészséges, meg mittudomén...


Hasonló.....:

Tegnapelőtt Castlepointba mentünk át, a nagy bevásárlóközpontba. Ott is volt ilyen édes dolog. Család felnőtt tagjai nagykabátban, 9-10 körüli kislány miniszoknyában, pucér lábszárakkal és combbal....


Tegnap, Poole-ban: Apuka nagykabát, télies ruha, tizenegy-két éves fiacskája rövidnaci, póló.


Ma reggel, iskola előtt, már kifelé menet: 1.5-2 év körüli kislány anyuci kezét fogva, nagykabát, sál-sapka, mini jellegű szoknya és pucér lábak. Szerencsére cipő azért volt rajta.....



Noooooooormális????????
Az ilyen szülőt... . .... ... . . ... . . . .. . . .... . . . . .

Kedd reggeli vegyes

Videóklip-ajánló
V: AD (PFC, azaz Pink Floyd cover)

Tetőablak
Hozzászoktam. Szeretem. Ha legközelebb kocsit veszek, biztosan olyan lesz, amelyen szintén van. A normál ablakról pedig egyenesen le is szoktam.
Most kicsit hűvösebb az idő, de még ilyenkor is engedek a csábításnak a napsütéses, indiánnyári napokon: tetőablak teljesen kinyit, mint egy konzervdoboznál, és közben, hogy a hőmérséklet is meglegyen, alulról fűtést maximumra. Mondjuk emígyen nem teszek túl sokat a globális felmelegedés ellen, de mint tudjuk, ez az egész globálisos felmelegedős téma csak egy mesterségesen generált valami, és a Föld ciklikus hűlését-melegedését fújják fel egyesek, hogy keresztülvihessék bizonyos terveiket. Mindegy. Szóval, akinek ilyen autója van, és még nem tette, tessék kipróbálni! Fantasztikus érzés a pirosas-sárgás lombú fák között, a napsütésben így nyargalászni... :)

Jó pap holtig...
Home Learning College, MCSA - egyelőre. A héten küldik a tananyagot, és amint végzek az elsajátításával, letehetem a 3 vizsgát és MS certified server administrator lehetek, amivel megnyílnak mindenféle ajtók a zsírosabb állások felé... Egyelőre ennyi a nyúz, a többi majd még később...

Felújításba kezdtem
...vagy helyesebb azt írnom, kezdek hamarosan (bár amikor ez olvasódik, akkorra már lehet ez múltidő is) - mégpedig egy kisautóéba. A napokban szerzek bele egy indítómotort valamely roncstelepről, továbbá egy akkumulátort töltővel, és akkor ismét önjáró lesz ez a járgány. Botit egyelőre a tesói tologatják benne. Képek majd még később (most lusta vagyok kimenni a ház elé lefényképölni)...

És igen, hamarosan költözünk Wallisdownba. Már csak a landlordon és a hivatalokon (child benefit mikor már végre) múlnak a részletek.

vasárnap, november 08, 2009

"NóveNber nyóc, kedves ünnepünk...!"

Hogyhogy nem tudod, hogy miért?
Tavaly pont ezen a napon voltam Budapesten, az IELTS vizsgámat letenni, majd pedig a No Borders előadására elmenni.

Előbbit hosszas előkészület előzte meg. Na nem tanultam, vagy ilyesmi, hanem a meglévő tudásomat akartam csak lemeóztatni. Mert egyfelől a cégnél "cseszegettek", hogy ha én tényleg olyan jó vagyok/volnék a nyelvből, miért nem teszek már le egy fölsőfoGú nyelvvizsgát.
Másfelől meg én ezt továbbvittem. Ugyanis a fő cél érdekében tényleg szükségem lesz (van) egy bizonyos nyelvvizsgára (az ilets-re). Azt már nehezebb volt "kitaposni", hogy a cég meg is szponzorálja - legalábbis részben, de azért elég jelentősen, a 44ezer magyar forintból 30-at átvállalva - ezt a nemes cselekedetet. Persze az utolsó héten még mindíg kellett szólni nekik egyszer, hogy ugye nem felejtették el elutalni (és volt némi bibi, de végül megoldódott, mind1, fátylat rá)...
Maga a nyelvvizsga elég vegyes élmény volt. Szarnak éreztem, ugyanis a teljesítményemet. Főleg a Listening modul volt olyan, hogy leginkább sírva futottam volna ki a világból. Itt csapódott le a vizsgára való felkészületlenségem, és az a tény, hogy hallás után elég gyér a megértésem, már az írásoshoz képest. A végén persze a logika segítségével sikerült egy 6.0-ra feltornásznom az eredményt, de ez azért még mindig elmarad a Reading modul 8.5-éhez képest. (Az kb. hozta az elvárásomat..) A fő furaság nekem az volt, hogy míg más nyelvvizsgán többször is hallod a szöveget, itt csak egyszer, és kapásból írnod kell a válaszokat. (Elég genyó, nem?)
Egy overall 7.0 lett a vége, ami a fő célhoz is bőven jó. És a magyar, Rigó utcai nyelvvizsga honosításnál is megvan vele a felsőfok.

Szóval, a vizsga végére kicsit le voltam törve, mitn a bili füle.
Épp ezért még vonakodtam is, és már nem is annyira akartam volna elmenni a No Borders előadására.
Ettől függetlenül, még nem kizárva egy esetleges ottani roszvételt, elmentem a helyszínhez, körülnézni. Majdnem hazamentem... "Haza"- persze egyelőre még csak hugomhoz, aki vendégül látott arra a hétvégére.

Nagyon nem bántam meg, hogy nem így alakult.
Sőőőt!

Kemenes Ágnes előadása hatalmas muníciót adott. Gyakorlatilag az Ausztrália felé érzett vonzalmam, mely ekkorra, a vizsga lefolyása miatt eléggé takaréklángon szunnyadó fokoztatba esett vissza, és már szinte nem is tudtam elképzelni, hogy valaha is el fogom tudni hagyni azt a "kurva" országot, nos ez a tűz nem kicsit lobogott fel újra. A mai napig hatalmas erőt ad, ha visszagondolok az ott elhangzottakra, és a személyes beszélgetésünkre.
Előzmény volt, hogy egy másik bevándorlási ügynök (B.Z., Sydney) finoman szólva lepattintott, és épp csak nem tette hozzá, hogy gyengeelméjű hulladék vagyok (a levele hangneme kb. ezt engedte kikövetkeztetni).
Ehhez képest Kemenes Ágnes új erőt és reményt adott, hogy márpedig tényleg, egyáltalán nem reménytelen a helyzetem, mert az én szakmai hátteremmel igenis nem hogy megoldható, de simán kivitelezhető a permanent resident vízum megszerzése.
(Zárójeles megjegyzés, hogy egyedül csak az anyagiaknak vagyunk híjával jelen pillanatban, és ezért lett most ez a kerülő útvonal betéve a hosszú távú tervek elé, pénzgyűjtési céllal. Egy 6 tagú család áttelepítése a másik kontinensre nem két fillér... És csak akkor merünk ugrani, ha megvan hozzá minden.)

Szóval az az este örökre emlékezetes marad számomra.

És a csattanója az egésznek az, hogy ugyan azt gondoltam, az ielts-et elszúrtam, de még az is jól sikerült - mint utóbb kiderült, amikor megküldték az eredményt.
Igaz, hogy ha sokáig vacillálok még a vízumigénylés beadásával, akkor még egyszer el kell menni vizsgázni, de most már nem lesz akkora a drukk, mint akkor. Tudom, mire számítsak. És felejteni meg nem fogok tudni, hiszen angol környezetben vagyok és nap mint nap használom a nyelvet.

What am I to say?
What am I to say is....
DON'T GO ANY FURTHER! :)
Metál! \,,/

szombat, november 07, 2009

Programajánló

csütörtök, november 05, 2009

Gáz?

Hogy mi a gáz? Hát ez. De ez nagyon. És az még inkább, hogy erről sehol máshol nem olvashatsz.
(Khm, bezzeg a sláger és danubius eltűnése ellen még sokan fel is emelték a szavukat, pedig kb olyanok, mint amikor a szippantós kocsit fújásra állítod..)
Ja meg az a gáz, hogy megjött a gázszámlánk. Holott nálunk nincs is gáz. :P

kedd, november 03, 2009

Munkahelyi metamorfózis

...ez egy light-osabb halloween-stock volt....... :P

Költözőmadárember?

Landlordunk rendes volt, és megkeresett minket, hogy van neki még két, ennél nagyobb ingatlanja, melyeket szintén ki szeretne adni. Első körben ránk gondolt, mivel mi azért itt sokan vagyunk, és mindkettő 5 hálószobás (amiben most vagyunk, az csak 3), kétszintes (ez egy-), és az egyiknél még ráadásul az emeleti lakrész külön életet is élhet, ergo ha nem akarunk mégsem olyan nagyon nagyot, akkor a lenti 3 hálós lehetne a mienk (kb. akkora, vagy picit nagyobb, mint ez itt), és az emeleti részt akár tovább-kiadhatnánk ismerőseink közül valakinek.
Noha nagyon megszerettük ezt, amelyikben vagyunk, azért nem árt megnézni, miről is van szó - imígyen vélekedtünk.
Vasárnap kerekedtünk fel.

Az első pecó két utcával odébb, a Charminster Roadon van. Ez az a nagyon nagy. 1200 fontot kér érette - ami, ha tovább-kiadjuk, nem is sok. Ezzel mondjuk csak az a bibi, hogy jelen pillanatban nincs olyan ismerősünk, aki épp ide akarna jönni (és ráadásul még szívesen is laknánk a közelében - hehe). A Charminster Roadon üzletek vannak, ez egy internetcafé fölött helyezkedik el. Nem, nem ebből írdogáltam néha leveleket, ezt-azt, az egy kicsit odébb van. Az utca azért egy picinyt forgalmas, buszok is járnak, meg minden. Persze a double glazing miatt nem jön be annyi zaj, mint egy pécsi kertvárosi panelba (kb. tizede), de szerintem ezt abszolút kihagyjuk most. Hacsak nem jelentkezik valaki, aki most, de azonnal jönne és velünk "összeköltözne" (a bejárat és az előszoba közös, a lépcsőnél válik csak ketté minden. Hehe.) Nem túl esélyes.

A másik viszont jobban tetszett. Gondolom, semmit nem mond, ha azt mondom, Wallisdown. Egy másik negyed. Tulajdonképpen ez nem is Wallisdown, mert ez még csak a Wallisdown Road, de édesmindegy. Az utca szintén eléggé forgalmas, reggel be is szokott némileg dugulni, de szerencsére nem sok ablak néz rá. Ez is valami üzlet fölött van, de teljesen jó, és - amennyire egy vasárnap délutáni vizitből megállapítható - maga a lakás csendes. Az utca északi oldala Bournemouth-hoz tartozik, a déli Poole-hoz - ez a déli oldalon van, tehát "nagy váltás" lenne, mert "másik városba költöznénk"... :P Az emeleten csak két hálószoba van, de a földszinten két fürdő+wc kombó is a 3 háló és egyebek mellett. A mostani pecóval ellentétben ezek a helyiségek nem az épület szélén foglalnak helyet. Utóbbi dolog csak azért zavaró itt (a mostani helyen), mert nincs külön fűtés odabent, ezért ha állandóan csukjuk az ajtót, jégveremmé válik... Szóval ott alapból szobák veszik körül, nem széllel bélelt.
Konyha viszont csak egy van.
Hogy miért lenne nekünk jó?
Egyrészt, ez csak egy ezres (még jó, hogy ötvenes a legnagyobb címlet itt, szóval furcsa így mondani, de mindegy).
Viktor iskolájától, a Kings High-tól mindössze két böszmegálló. Gyalog tíz-tizenöt perc kényelmesen. A Kings High-jal szemben pedig ott a Kingsleigh Primary és benne a Nursery. A pecótól - ha ez jobban tetszene - 200 méterre van a Little Hen's Nursery...
Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül nekem kellene Viktort hozni-vinni, vagyis nem kellene a munkanapomat kettédarabolni. A mostani állásnál ezt szerencsére tolerálják, de nem biztos, hogy egy váltást így, ebben a formában meg lehet ejteni.
A másik oldala pedig ugyanennek a dolognak, hogy sokkal kevesebb benzint gőzölögtetünk el imígyen. Nem beszélve arról az apróságról, hogy a mostanihoz képest félúton helyezkedik el a munkahelyem felé, jóval kevesebb mérföld...

Dilemma?
Csak azért mert (nagy levegő) (sóhaj)
A bürokráciáról tudnék megint kirohanást intézni.

Landlordunk is megemlítette, hogy ennyi gyermekkel jogosult vagyok housing benefitre.
Ezt itt meg is igényeltük - és kapunk is egy összeget. Azonban landlordunk nagyságrendileg nagyobbat mondott. Ma utánaérdeklődtem a Town Hallban.
Azt a választ kaptam, hogy igen, ennyi a maximuma a dolognak, amit, amennyiben van valamilyen jövedelmem, akkr arányosan csökkentenek.
Ez rendben is van, nem ezzel van a "gond".
Az ügyintéző rendes volt. Mutattam neki a papírunkat, amelyen a kalkuláció szerepelt, hogy hogyan jött ki ez a benefit összeg, amit kapunk. Egyből rávágta, hogy azért kapunk ilyen keveset, mert még a child benefitről nem tudtunk bemutatni igazolást. Amikor ezt bemutatjuk, kicsit több, mint duplájára emelkedik majd az összeg (havi szinten 600 font - ez azért nem kis összeg. Ha azt nézem, az 1000 fontos albérletre 400-at kell csak fizetnem...)...

Na de mi is van a child benefittel?
AUGUSZTUSBAN (!!!!) beadtuk a kérelmet, születési anyakönyvi kivonatokkal (!!!!) - majd semmi hír róluk. Szeptember végén (Még nyílnak a völgyben a kerti virágok...) megkerestem őket. Az ügyintéző azt mondta, meg sem kapták. Leizzadtam, utána nyomoztam. Kiderült, hogy csak ő nem tudott róla, de átvették a postán a pakkunkat. Aztán október elején megint jött egy levél, melyben bekérték az eredeti útleveleinket, másolat nem elfogadott!!! És azóta megint csend. Síri.
Na és az van, hogy elérhetetlenek. Telefon automata, géphanggal beszélsz, majd amikor eljutnál az ügyintézőig, csak zenét hallgatsz és időnként bemondja a gép, hogy sajnos mindenki foglalt. Néhány perc után szétkapcsol. Email? Automata üzenet, hogy sajnos nem működik a levelezőjük, az online form-ot használd. Online form? Egy automata üzenetet kapsz, hogy 10 napon belül válaszolni fognak. (Ezt sem tartják be...) Ha a kapott emailre válaszolsz, megint a fentebbi levelet kapod (online formot használd)...
Persze néha azért a telefonon elérhetőek. Két hétben egyszer... Kábé.

Szóval, ha valaki még egyszer azt meri mondani, hogy a magyar bürokrácia a csúcs, akkor azt egy kicsit elküldöm sorbanállni itt a mindenféle benefiteket intézni. Jó?

Szóval most várunk. Aktívan, mert holnap megint megnyaggatom őket telefondrót által (sajnos nem fizikailag).
Jó volna átköltözni, de ez most nem rajtunk múlik. Enélkül a támogatás nélkül kicsit sok lenne most, ezzel a melóval/fizetéssel...

vasárnap, november 01, 2009

Nesztek swine flu

Hőbörgő Jancsi fügét mutat, avagy Ámós, a fügepásztor kedvence - recept

Ma megint sütöttem, ha már a Nap nem.
Nálunk a süti eléggé fogyékony jószág, készre jelentés után negyed órával már csak a tepsi (tartalmának - a szerk.) harmada van meg. De nem is rossz ez így.
Ma rendhagyó leszek - ami nem azt jelenti, hogy rendet hagyok magam után, hehe - és béteszem közkinccsé, hogy mi is volt. A címben szereplő két nevet adtam neki, mer' ez most így teCCett.


A tészta:
"Sima" 10 tojásos piskóta

Hozzávalók:
10 db tojás
10 csapott evőkanál cukor
11-12 púpozott evőkanál liszt
Sütőpor (Mo-n egy zacskó, Angliában egy evőkanál, legyen mondjuk csapott) {t.i.: más kiszerelésben kapható, mint odahaza}
Só - "csipetnyi", vagy "érzés szerint", de ezt a két kifejezést az alapos emberek kerülik, helyette olyasmit mondhatnának, hogy fél kiskanál (teás, vagy mokkás - ízlésedre bízva)

Elkészítés:
Az alapvető konyhai mágia szabályainak betartásával, a tojások sárgáját és fehérjét szétválasztjuk. A sárgákat 7 cukorral habosra tekerjük habverő segítségével, a fehéreket 3-mal. Ezt követően lassan összedolgozzuk a sárgát a liszttel, a sütőporral, a fehérrel, a sóval, majd kivajazott tepsiben megsütjük. Hőfok az első 15-20 percben 170°C (Farenheitben ne kérdezd), majd visszavesszük 150°C körüli értékre. Az első fél órában a sütő ajtaját kinyitni veszélyes és büntetendő cselekedet, mert a tészta úgy összeesik, mint a Gázsi lova, amikor le akarta szoktatni az evésről és már majdnem sikerült is neki...
Nem kell teljesen készre sütni még; kb. öt perccel előtte hagyjuk abba és kicsit megszellőztethetjük, hogy valamelyest hűljön. Nyugi, be lesz ez még pótolva!


A fityfiritty (krém? hab? mindkettő és egyik sem) a tetejére:
Hozzávalók:
Kb. 5 db tojás (nem baj, ha pontosan ennyi)
Sok cukor (mondjuk 5-6-7 púpos/csapott evőkanál)
1 db fügekonzerv (net weight 415g, drained weight 210g)

Elkékítés:
Az alapvető konyhai mágia szabályainak továbbra is folytatódó betartásával, a fügékről öntsük le a levet, és botmixerrel dolgozzuk őket homogén péppé némi cukorral. Mondjuk a felénél valamivel többel, bár ez csaknem mellékes. A tojássárgákat is közben dolgozzuk hozzá habverővel, míg habosabb állagú nem lesz. A fehérjét a maradék cukorral verjük habbá, majd dolgozzuk egybe a két masszát.

Az így készült fityfirittyet egyenletesen oszlassuk el a tészta tetején, és toljuk vissza a sütőbe 150°C-on, amíg a cucc meg nem keményedik valamennyire. Tizenegynéhány perc, nem tart húszig.
Ha kihűlt, készre jelenthetjük.

Kép-esség

Ebbe az albumba 17 új kép került (hátulról visszafelé nézd, és úgy az első tizenhét, hehe),
ez pedig teljesen újként képződött.

Érdekességek a Nagy Világból

..."melyen e kívül", mint azt a Szózatból is tudjuk, "nincsen számunkra hely"... Persze jobban megértené az mai magyar ember, ha úgy lenne fogalmazva, hogy a "nagyvilágban ezen kívül nincsen számodra másik hely"... Amely állítás furcsa, ha én mondom innen Bournemouthból. És furcsa volt Vörösmartytól is - ha azt nézzük, a magyarok hogyan jöttek be a Kárpit-medencébe annak idején.
Az Univerzum a hazám. Ennél szűkebbre venni fizikai értelemben: botorság.
Nézd meg, a nagy híres magyar feltalálók, és általában a legtöbb magyar híresség hol lett híres! Magyarországon? Vagy onnan emigrálva?
Érdekes dolog ez.
Vajon kinek áll érdekében, hogy Vörösmarty förmedvénye legyen nemzetünk fennkölt szózata, s mint ilyen, a hasonló szellemiségű, a magyarság értékeit csak elvileg felmagasztaló, valójában azonban negatív energiatöltettel ellátó, fatalizmusra determináló Himnusszal egy sorba emelve?
Miért nem egy pozitív üzenetű, bátorító mű az útmutató, melynek minden magasztosabb, ünnepi pillanatban el kell hangoznia? És ha egy ilyen negatív hangvételű, akkor vajon kell-e csodálkoznunk az elmúlt néhány száz év történelmének alakulásán?
Vajon nem szándékosan csinálják-e ezt velünk valakik?
De ugyanakkor pozitív figura lehet-e Szent István, aki az addig törvényes rend szerinti törvényes vezér Koppányt meggyilkoltatta, hogy ő maga lehessen a nép fölötti úr?
Kinek áll érdekében felmagasztalni a törvénysértőt? A diszharmóniát szétsugározni, hogy ezáltal még több rombolást hajtson végre egy nemzeten, melynek gyökerei messze visszanyúlnak a többi jelenlegi népekéin?

Na, mindegy, eltértem a tárgytól.
A lentebb leírt, tipikus eset...
Szóval, az alanti problémát (idegen lét a saját hazámban, nincstelenül, míg a betolakodók ezerrel támogatva...) én másként oldottam meg. Hogy jobban, vagy rosszabbul, azt majd az idő mutatja meg.
Hozzátenném, hogy egy pécsi jó barátom szomszédságába beköltöztettek ugyanilyen, NEKIK JÁR alapon egy (szintén "zenész") famíliát, akiknek ez már a 3., vagy 4. ház, amit kiutaltak. És itt vagyok én, aki semmit sem kapott. Pedig én is nagycsaládos vagyok. Csak nem vagyok cigány. És velük ellentétben én dolgozom és nem élősködöm, nem teszem tönkre a környezetemet, hanem vigyázok rá...

Magyarország meddig nevezhető még Magyarországnak, ha a magyarok helyett, sőt azok rovására a jövevényeket támogatja? Meddig, ha a magyaroknak menekülniük kell onnan, ha meg akarnak tudni élni, becsületes munkával?


Ímhol a szöveg, ami mailben ért el:

Ötvenmillió forintot nyert a Somogy megyei Zákány a szociális tárca pályázatán arra, hogy felszámolja a község romatelepét. A tervek szerint öt házat vennének a faluban, ide költöztetnék a zákányi telepen élő négy roma családot!

Kedves Bajnai úr!

Mint átlagos magyar fiatal, szeretném tudatni önnel, hogy nekem is tessék venni egy házat, mert én is rászorulok. Bizony, mert saját erőből csak nagyon sokára lesz saját házam. Kérem, ne tévessze meg az a dolog, hogy én dolgozom, ezért van jövedelmem. Engem még azon - utólag látva téves - eszmék alapján neveltek, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. Azonban a fizetésemből nem sokat látok, mert adózás után töredéke sem marad, s az is a megélhetésre elég, hogy házat vegyek belőle, arra nem. Tudom, adott a lehetőség, hogy hitelt vegyek fel, s ötvenéves koromig fizessem a törlesztéseket, de ez egyrészt kockázatos, mert ki garantálja, hogy addig lesz munkám is, illetve miért tenném ezt, mikor másnak a ház ingyen JÁR?

Kérem, ne tévessze meg az a dolog sem, hogy jelenleg van hol laknom. Szerencsére szüleim megértőek, nem tesznek ki, vagy tudok albérletet bérelni; a probléma ezzel az, hogy így minden pénzem elmegy az albérletre és a számlákra, s nem marad pénzem házat venni. Meg minek is vennék házat, mikor másnak ez ingyen JÁR? (Tudja, most azon elmélkedem, hogy beköltözöm én is egy düledező viskóba, s ott fogok élni oly módon, ahogy a zákányi romatelepen, hátha akkor én is kapok egy ingyen házat...)

Kérem, ne tévessze meg, hogy nincs gyermekem. Egy sem, nemhogy öt-hat. Tudja, engem szüleim úgy neveltek, hogy gyereket csak felelősséggel lehet vállalni, nemcsak úgy szülni a világba, s pláne nem azért, hogy mindenféle támogatást vegyek fel rájuk, a jövőjükkel mit sem törődve. Én azt az igen elavult szemléletet képviselem, hogy akik így tesznek, azok nem emberek, hiszen egy csomó kisgyerek életét teszik tönkre nemtörődömségükkel. Viszont belátom, hogy nincs igazam, hiszen ezen emberek több pénzt kapnak mindenfajta juttatásokból, mint én, aki dolgozik. És bizony sokszor kapnak ingyen házat is, mert nekik az JÁR.

Kérem, ne tévessze meg, hogy nem vagyok cigány (figyelem, most azokról a romákról beszélek, akik élősködő, bűnöző módon élnek, nem a dolgozni, társadalomba beilleszkedni akaró romákról, akiket sajnos ugyanúgy érint a megkülönböztetés!!!!). Habár sokszor szeretnék az lenni, mivel rengeteg előnnyel járna, pláne ha kinyitom a pofám. Verhetném az asztalt az önkormányzatnál segélyért, nem dobnának ki; gyalázhatnám az ügyintéző rég elhunyt édesanyját, nem lenne következménye; sőt, mostanában mintha csak a romaellenes bűncselekményeknél tűznének ki borzasztó vérdíjat, ellenkező esetben nem. Szóval én nem vagyok roma, én egy olyan átlagos magyar fiatal vagyok, akinek nincsenek nagy céljai az életben, de azért ezen célok között szerepel egy saját ház is. Mert a fenti cikk alapján a romáknak JÁR.

Szóval szeretnék ingyen én is egy tízmilliós házat. Azt tetszett ígérni nemrég, hogy hasonló módszerekkel felszámolják a romatelepeket; ilyen alapon én azt szeretném kérni, hogy számolja fel azon nehéz sorsú fiatalok "telepeit" is, akik önerőből képtelenek saját házat venni. Igen, vagyunk egy páran, akiknek sajnos a szülei nem gazdagok, örökölni nem örököltünk, a rokonunk sem tudott benyomni egy jó zsíros BKV-s állásba, illetve nincs képünk ahhoz, hogy lopjunk-csaljunk-hazudjunk, kisembereket csapjunk be. Most tessék mondani, hogy nincsen erre semmilyen terve! Nagyon vártam öntől egy beszédet, melyben kifejti, hogy miként kíván segíteni a dolgozó, igen sok adót fizető fiataloknak, de gondolom erre csak igen zsúfolt programja miatt nem került sor.

Most ne tessék azt mondani, hogy nekem nem jár semmi! Nekem miért nem JÁR, ami más magyar állampolgárnak? Mert én rendesen dolgozom, adót fizetek, s LÁTSZÓLAG meg tudok állni a saját lábamon is? Nézze, kedves Bajnai úr, ez egy nagyon durva diszkrimináció, hogy ön előnyben részesít egy bizonyos csoportot! Ez alkotmányellenes, ellenkezik az EU, az ENSZ és szinte az összes nemzetközi szervezet elveivel! A diszkrimináció csúnya dolog, mely nem fér össze egy XXI. századi demokratikus köztársaság alapelveivel, különösen, ha egyenesen a kormány részéről tapasztaljuk.

Kedves Bajnai úr! Kérem, gondolja át a levelemet, s tegyen az ez irányú diszkrimináció megszüntetése ellen! Amennyiben nem teszi, a választások során a magyar fiatalok le fogják vonni a megfelelő konzekvenciákat, s ezt vegye nyugodtan fenyegetésnek. S mindez igaz a következő kormányra is. Azonban ne feledje, ön is csak addig tud az állam pénzéből ígérgetni, míg én befizetem az adót!

Egy magyar fiatal, akinek nincs lakása, de szeretne, s csípi a szemét, hogy ez másnak csak úgy JÁR!

A mai szingli nő

Volt egyszer messziföldön egy önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján, környezeti kérdésekről elmélkedve egyszer csak meglátott egy békát.

A béka ráugrott a hercegnő térdére, és azt mondta:

-Ó, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak. Ha megcsókolnál, ismét jóvágású fiatal herceg lehetnék, és akkor drágám, össszeházasodhatnánk, beköltözhetnék a kastélyodba AZ anyámmal együtt, ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket, és emiatt örökké hálás és boldog lehetnél!

Aznap este, miközben a hercegnő könnyű vacsoraként, enyhén fehérboros hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt:

-Én ezt kurvára nem így gondolom . . . . .

péntek, október 30, 2009

Műsorajánló


Mindennapjaink

Mindennapjaink leírására kaptam ímélben felkérést, hogy hogyan vagyunk, miből is áll egy nap itt kint a világ végén. Részben már megválaszolásra került ez, illetve korábbról összeollózható, de jobb egyben.

Na szóval.

Egy átlagos hétköznap jön, iskolaidőben. Most épp az őszi szünetet élvezzük, tehát ez a kivétel, ami erősíti a szakállt.

Egy átlagos hétköznap 7-kor kelünk. Ideális esetben Viktorral 8:05-kor már be is ülünk az autóba, de az ideális eset ritka. Általánosabb, hogy ez elhúzódik negyedig - ekkor még nincs késésben a srác. Ezután már igen, és erre is volt példa. 35-ig kell beérnie a suliba, mert ekkor van a gyülekező, névsorolvasás, satubbi, ami eltart 45-ig. Ha eddig beérkezik, még mindig semmi gáz. Azért 30 és 35 közt mi megérkezünk. Ezidőalatt Judit elviszi az apróbb, de nem aprónépet (Bátort és Amarillát) oskolába mÜveLLődni, majd hazafelé sétafikálnak, és az időjárástól függően egyéb programokat is szerveznek egymásnak.
Viktort az autóból kidobva én a munkahelyem felé veszem a irányt. A Ringwood road nem annyira dugulékony, ha azon megyek, 9:05 körül már bent is vagyok. A munkaidőt nagyjából rugaNYOSAN kezelik itten. A pénztárcám persze annyira nem örül, ha kevesebb az óra, de mindegy.
Itt eltöltök mintegy kétszázharminc szemhunyásnyi időt, s mire a mutató fél három és háromnegyed közé ér, lassanként abbafejezem, amivel addig foglalkoztam, és megyek Viktorért.
Ja, az közben kimaradt, hogy Boti ideális esetben délelőtt egy félórácskát szunyál, aztán 12:45-re megjelenik az óvodában, ahol az óvónénikhez többnyire magyarul beszél, ők pedig angolul mosolyognak vissza. De azért az ébíszí, meg egy-két dolog már megy angolul is.
3-ra én Viktorért oda is érek és már keresem is a lehetőséget, hol lehet megállni, esetleg ne adj isten, megfordulni abban a szerencsétlen (zsák)utcában (Hadow road), amely ezidőtájt fullra tele van autóval. Legideálisabb - napos idő esetén javallott, esőben semmiképp - kb. 5 perccel későbbre időzíteni, addigra felére leürül a parkoló.
Egy esetben egy terhes tanerőnéni csapott fel forgalomirányítónak. Le kellett parkolnom a tilosban és elsétálnom az esőben a kicsit távolabb, a szokott helyen ott szobrozó Viktorért. Mellesleg ekkorra már a fél parkoló üres volt, amit szóvá is tettem a tanerőnek. Másnaptól már nem forgalomirányított - sokak megkönnyebbülésére.
Ha ideges típus vagy, a nyugtatódat vedd be, ha angol utakra tévedsz. Főleg, ha iskolák környékén jársz. Olyan "megoldásokkal" fogsz találkozni és olyan "tapasztalt" sofőrökkel (anyukák és apukák ebben a tekintetben egykutya, még mielőtt férfisoviniszta kijelentéseket tennél, bár tény, hogy a suli körül több a nő a volánnál), olyan fölényes, lehengerlő tekintetekkel (miközben épp megáll ott, ahol nem lehet, vagy okoskodik és nem enged ki, előbb ő akar bemenni oda, ahol nincs hely, s közben mutogat hátra, hogy mögötte is jönnek már bizonyára), hogy az az idegességre hajlamos szervezetnek nem tesz túl sok jót. Hehe. De elkanyarodtam...
3:20 körül már otthon is vagyunk.
A többiek is, bár van, hogy fél is van, mire hazaérnek.
Egy kis ebédelés után ismét autóba ülök, és - az otthoni tökölés miatt - vagy fél5, vagy 5, mire beérek. Odabent 7-nél előbb ritkán végzünk. Nem is szeretek olyan rövid időre ismét bemenni: jobb, ha már értelme is van - és anyagilag is jobban megéri, ugyebár. 8, fél9, ritkán 9, mire az ember hazaér...

SzoNbaton később kell mennem dolgozni, így később is kelünk - már ha Boti is így akarja. A vasárnap pedig szabadnapom. Olyankor, ha a Nap nem süt, sütök én helyette valamit. :P Csavarogni is ideális...

Ezek a 99p-s idők. Remélem, hamarosan egy frankóbb, jobban fizető, és emellett normális melóra cserélhetem le, de ez még jövőzene. Egyelőre, amíg keresgélek, jó lesz ez is. Annak ellenére, hogy időnként olyan baromságokat is kitalálnak, mint az óraszám-csökkentés. Olyankor az ember már a part time job-okat is nézegeti....

Különösen akkor, amikor az augusztusban beadott child benefit kérelméről még mindig semmi hír, ráadásul bekérték az útleveleket és a születési anyakönyvi kivonatokat, és most azok nélkül és fél pénzzel itt áll/ül és várja a csodát...

Mifelénk így megy ez.

csütörtök, október 29, 2009

Jedi szakácskönyv

Gyermekeim kitalálták, hogy kellene/lehetne egy Jedi szakácskönyvet is írni.
Végülis minden recept nagyjából ugyanaz lenne, mint általában, épp csak nem kell a főzéshez tűzhely. Az edénybe berakott hozzávalókat tűzálló valamire kell edényestül helyezni, és lézerkarddal keverni.
Ha kenyérvágást a kenyérvágó kés helyett lézerkarddal végezzük, és egyből pirítós lesz belőle. Hasonlóképpen a szalonna szeletelésénél is sült szalonna képződik. A legegyszerűbb a sült hús elkészítése! Csak fel kell szeletelni a nyers húst, majd frissen sült (szeletelt) állapotában fűszerezzük...
Jó étvágyat adjon hozzá a velünk levő Erő!

szerda, október 28, 2009

Napi zene

Egy Norma Jean klipet ajánlok most a szíves figyelembe.
A kontraszt ezzel és ezzel azért megvan. Vagy nem?
Na akkor ez most olyan egyet mondok, három leTT belőle...

Legyen lájriksz is:

Lyrics to Robots 3 Humans 0 :
Open that door; I’ll follow you into that space
Where nothing is regretted then forgotten
Where is that grace that carries me out? So strange it’s mine
It’s closed and locked but If you open that door,
it won’t be yesterday when, before the days of collapsing,
And I’ll stand through all these lines just to make it back to you
Can you help me every step of the way? We can bury that battle and bury the cause
There is nothing that I can say because I was wrong this time
Everyone knows cause they see the glare in our eyes
Careful now, don’t drown yourself in sorrow
I was the one that built that cross and weighed you down and now I’ll carry on till it’s over…
and it’s over
If you open that door,
it won’t be yesterday when, before the days of collapsing,
And I’ll stand through all these lines just to make it back to you
Can you help me every step of the way? We can bury that battle and bury the cause
There is nothing that I can say because I was wrong this time

kedd, október 27, 2009

2012. december 21. 12:21

"A maja naptár végső dátuma". Erről hallgatok most épp egy ezoterikus előadást.
Aszongya, hogy - mindjárt mondom, mit mond, előtte idézet:

"Some say the end is near
Some say we'll see Armageddon soon
I certainly hope we will
I sure could use a vacation from this
Stupid shit
Silly shit..."
(Tool: Aenima)

Aszondja tehát (általam eleddig tisztelt ezoterikus előadó, bár csupán egy könyvét olvastam eleddig, de az jó volt): A bolygók egy síkban vagy miben fognak állni, bla-bla.
Skyglobe mit mond?
Egy frrrrászt!


Soroljam?
(Mellesleg melyik időzóna szerint 12:21? Teotihuatan? Chiquenitza? Palenque?)

(Nap: Nyilas)
Merkúr: Skorpió
Vénusz: Skorpió
Hold: Halak
Mars: Nyilas
Jupiter: Bika
Szaturnusz: Mérleg
Uránusz: Halak
Neptunusz: Vízöntő
Plútó, ami ugyebár most már kisbolygóvá lett visszafokozva: Nyilas

Szerintem eléggé szétszórva vannak. Vagy csak én látom így?

Aztán.
Aszondja, a Galaxis központi napjával egy síkba fogunk állni, mármint a Fődgolyó.
WTF???

Ebből levezeti, hogy milyen és milyen teremtő energiák, satubbi, satubbi.
És megtisztítja. . . . . . a Föld összes élőlényét . . . . . . .
Nehéz elképzelni Rotchild bácsit tiszta lélekkel. . . . . és a Földet 3 év múlva háborúk nélkül. . . . . . .
És persze már a különböző egyéb tanokból is olyan mixtúra képződött (indiai eredetű dolgokkal vegyíti a maja naptárat? noooormális???), már az első öt percben, hogy ihajj.

Szilárd halmazállapotú alapokra építi a . . . . . . . baromságait?

Na megyek inkább testből kilépni és sétálok egyet magam körül . . . . . . . :P