szerda, szeptember 04, 2013

MAGYAR-ázat --- avagy az eddigi hosszú postnélküliség ugyancsak hosszú indoklása

CSAK!
E humorosnak szánt bevezető után a tárgyra térnék és elmondanám, mi minden vitte ki a hajamat mostanában.

Tényleg nem mostanában volt itt épkézláb post, de megvan mindennek az oka.

Amikor blogolni kezdtem 2005-ben, ez még egy teljesen újfajta dolog volt, nem voltak meg még a mára jól beváltnak vett klisék és éppen ezért könnyebb volt beleblogolni úgy szabadon a szélbe, csak úgy, mint a madárfütty. :P Aztán 2008-ban váltottam, mind felületet, mind stílust, és ez az emigrációnkkal megint újabb kanyart vett. Azóta él a késztetés, hogy egy emigrálni készülőknek szóló, ilyen "így csináltuk, csináljátok ti is így", vagy egy egyfajta "jajjdejó, hogy minekünk ez így sikerült, nesztek, nézzétek meg, dicsekszünk" blog legyen. Egy időben elkapott a gépszíj és már majdhogynem ki is szolgáltam az efféle igényeket, de az elmúlt másfél év tendenciái óva intettek az ebben a szellemben történő folytatástól.
Hogy mi történt?
Kivonatolom.

Konklúzióként annyit mondhatok, hogy az idekinti magyarság elkezdett ellengyelesedni.

Ezt csak az értheti, aki látta már az idekinti lengyeleket, nem lengyelként.
Az angolok nem szeretik őket.
Hogy miért?
Legfőképp belterjességük miatt, és mindazon dolgokért, amik ennek velejárói.
A legtöbb lengyel nem beszél jól angolul. Sokan vannak, nincsenek rákényszerítve. Felsőbbrendűnek érzik magukat és a kultúrájukat az angolokénál és minden más bevándorlóénál is. Ha egy munkahelyre bekerül egy lengyel, biztos lehetsz benne, hogy hamarosan egyre több lesz belőlük ott. És nem a legjobb fajtából általában. Többnyire angolul legfeljebb köszönni fognak tudni.

Ezek persze csak általánosítások, és rendkívül sok kivétel akadhat.

Azonban, mint mondtam, az idekinti magyarság elkezdett ellengyelesedni, és pont az ilyen negatív dolgokat tudnám kiemelni.

Létszámban megtöbbszöröződtünk. Ez önmagában nem tragédia, persze.

Na de a minőség!!!

Annak idején 3+ évvel ezelőtt létrehoztunk az itteni magyarok számára egy facebook csoportot Bournemouthi / Poole-i magyarok néven. Kevesen voltunk. A csoport célja az volt, hogy összefogjuk az ittenieket, segítsük egymást információkkal, és bármivel. Magyartalálkozókat is rendszeresen szerveztünk, legújabban minden hónap első péntekére, a B'mth városközpontjában levő egyik csehóba.

Eleinte annak örültünk, amikor a bűvös százas létszámhatárt átléptük. Az utóbbi időben pedig már az ezret is elkerültük.
Régen, ha magyar szót hallottam valahol, felkaptam a fejem és hirtelen büszke hazafi lettem, örültem a találkozásnak. Sokszor bizony kerestem az itteni magyarok társaságát.
Ez mostanra megváltozott.
És ennek is, bizony, oka van.

De ez egy nagy időugrás volt, maradjunk meg a lineáris elbeszélésnél.

Már az első hónapokban adódott néhány furcsaság. Jöttek az utitárspéter-féle mindenhol jelenlenni akaró hirdetőbajnokok, akik a szolgáltatásaiknál a minőség szót nem ismerik, de az önérzetük annál is magasabban szárnyal. Aztán feltűnt az első igazi lehúzós vállalkozás is, akik odahaza meghirdettek itt nem létező munkákat, és a toborzásért járó jutalékkal leléptek.

Mi azért hoztuk létre a csoportot, hogy segítsük az itteni magyarokat, tehát az ilyen vállalkozásokat kipenderítettük.
Aztán pedig jöttek a "Newcastle-i műkörmös"-típusú vállalkozások, napi szinten teleszemetelve hirdetéseikkel az üzenőfalat. A helyiek nem jó szemmel nézték, és ekkor még számított a helyiek véleménye, mert őszinte, jófej emberkékből állt a csoport - főképpen. Szóval a nyúkesztüli műkörmösök is repültek, ha nem fogadtak szót.
És persze ők is hirdethettek - csak nem az üzenőfalon. Létrehoztunk egy itteni magyar szolgáltatókról szóló doksit, amibe beírhatta magát a nyúkeszüli műkörmös is, feltüntetve, hogy ő bizony nem borneói, hanem nyúkeszüli. Minden igényre figyeltünk, amennyire csak tudtunk.
És büszkék is voltunk arra, amit sikerült elérnünk. Mert kaptunk visszajelzéseket is, miszerint sehol máshol a nagy kerek világon nem nagyon találni olyan összetartó magyar közösséget, mint amilyen a "mienk".
Ettől nem szálltunk el, mert tudtuk, hogy nem "úgy" a "mienk", semmi kisajátítósdi nem ütötte fel a fejét részünkről.

És már ekkor megkaptuk tájékozatlanoktól (helyesebben tájékozódni nem akaróktól, mert ez a helyesebb megnevezés - a szerk.), hogy mekkora despoták vagyunk, akik a saját kényünk-kedvünk szerint hozzuk meg a törvényeket és kihasználjuk embertársainkat. Az persze nem került általuk említésre, hogy hány embernek segítettünk már csak ezzel a csoport létrehozásával is, de ezen túlmenően személyesen is. De ezek a dolgok nekem természetesnek tűntek, nem ajnároznám ezért agyon magunkat. A jó úttörő, ahol csak tud, segít. Szóval ugorjunk.

Egy időben ez az állandó viaskodás ki-kifárasztott minket nejemmel, akivel ketten adminkodtunk. Egyik ilyen ideiglenes egyedülmaradásos akció alkalmával bevontunk még két további helyi magyart, hogy segítsen.

Ilyen hatalmas problémakör volt egyiküknél a megsértődés tárgya, figyelj:
Hoztunk korábban egy olyan szabályt, miszerint aki moderátort blokkol, azt kirakjuk a csoportból. Az volt ebben a logika, hogy ha egyszer leblokkolja a moderátort, akkor tul.képpen bármit felírhat az üzenőfalra, azt a moderátor nem látja. Csak a taglistán láthatja az illetőt, de feketével, link nélkül - nem tudja megnézni még az adatlapját sem.
A sztori az volt, hogy barátunk kirakott valakit, mert az az illető blokkolta őt az alpári stílusa miatt, majd az illető - nem tudván, miért került ki a csoportból - újra kérte felvételét, és nejem, aki másik mod' volt, nem tudván az afférról, visszaengedte.
Az fel sem merült, hogy írhatott volna üzenetet róla, minden moderátornak címezve, hogy xy kikerült a csoportból ilyen és ilyen indokkal...
Szóval komoly.
Ekkor barátunk feladta a moderátorkodást és még a csoportból is kilépett, s csak időnként jött vissza néha.
Többnyire kötekedni.

Legutóbbi visszajövetelekor pedig szándékosan szállt be egy lehúzós/fikázós post körüli moderálásból fakadó szájkarate-akcióba, kiprovokálva a csoportból történő kizárását. Ezt pedig felhasználhatta saját csoport indítására, ahol minket természetesen nem felejtett el elmondani mindennek.

Először gondoltam arra is, hogy tételesen cáfolhatnék minden olyan valótlan állítást, amivel előhozakodtak, de ez így nem vinne előbbre, mert egy ideje zártosztály a csoportjuk és még csak azt sem tudom, mivel vagyok vádolva. A teljesség igénye nélkül, tehát.
  • Nem igaz, miszerint ingyen laknék ebben a hatalmas nagy házban/palotában. Egy ügynökségtől béreljük a pecót kemény pénzekért, és NEM pedig az önkormányzattól kapjuk ingyen. Egyébként terrace house-ban középső lakás, 3 hálószobával eredetileg. Tehát nekünk bizony igencsak kicsi.
  • Dolgozom, van munkahelyem, NEM segélyekből élek.
  • Nem drogozom. Nem is füvezek. Cigarettát sem szívtam még életemben, nem hogy füvet.
  • Nem húztam le ******ékat a vállalkozásuk miatt a blogomban, nem volt semmi bajom az au pair cégükkel. A mentalitásukkal és viselkedésükkel volt bajom egy konkrét szituációban, ahogy azt egy postban ki is fejtettem. Csak az értette félre, aki nem tud magyarul. Mellesleg, név nélkül írtam a postot, illetve az inkriminált postban Izidor álnévvel illettem a szerencsétlent, mely név lehet, hogy jobban illene rá, bár lehet, hogy nem (easy door).
  • A nejem life coach és terapeuta, de nem keresi ezzel szét az agyát és nem is húz le másokat. De nemcsakhogy nem keresi ezzel szét az agyát és nem is húz le másokat, hanem csomót csinál ingyen és TÁVOLRÓL SEM keresi szét a fejét.  Minőségi szolgáltatást nyújt, amelyről visszajelzéseket is kapott már számtalan esetben, szinte hétről hétre bővül elégedett ügyfeleinek köre.
  • Az adott csoportban nem hasraüés-szerűen hoztuk meg a szabályokat. Ezek főleg a korai időszakban a magyartalálkozókon résztvevő emberek ötletei és felvetései alapján alakultak ki így. Helyi, itt élő hús-vér emberekéi alapján, akik merték vállalni az arcukat a magyartalálkozón való részvétellel is.
  • Még lehetne sorolni, de nem érdemes.
  • Mondom, nem érdemes.
Szóval volt ez a "kiválunk innen és csinálunk új csoportot" dolog, és mint Lucifer ahogyan magához vonzotta az égi csillagok mintegy egyharmad részét a biblia szerint, na úgy ők is elhajtottak pár embert a csoportból.

Vállam rándul.

Azért somolyogtam azon, amikor egy közeli kisvárosbeli hölgy, akivel kétszer beszélgettünk személyesen triviákról, és kb max 10-szer online ilyen-olyan apró-cseprő dolgokról a nekik még friss ittlét-élmény körüli rácsodálkozásokról, mindezen eset-menet közben leblokkolt. Utóbb derült ki "barátunkkal" való közelebbi (munka-?) kapcsolat. Mindegy.

Szóval én belefáradtam abba, hogy amikor S**t*s L*j*s "karrier-tanácsadó céget" működtet és nemlétező állást hirdet Magyarországon, ide kicsalva boldog-boldogtalant a nagy semmibe, akkor én vagyok a mumus, hogy ezt rossz szemmel nézem (nézem egy fenét, valaki szólt, hogy mi ez már). Vagy amikor A***l*é Sz***r*s Z**a ehhez a manushoz betársul és egy Újdonsült Jakabnak bankszámlanyitásbeli segédkezésért és egy állásinterjúra elkísérésért az "ügyféltől" legombol 200-300-400 fontokat, akkor ez valakinek normális (pedig hányan kísértünk el vadidegen honfitársunkat hasonló túrára ingyen), vagy amikor M*****a M*****zs S****ó egy NI-number interjú leszervezéséért, ami tulajdonképpen egy telefon csupán, 50 fontot kér el, és én ezt hallva megkérdezem írásban, hogy mégis mi van, igaz-e a hír, és erre az a válasz, hogy "töröggy a saját életeddel"....
Tudjátok mit? Törőggyök.
Nem kell nekem ez a marhaság.

Milyen igaza van!

És kiléptem onnan, átadva a stafétabotot másnak. Hátha más jobban csinálja. Hátha más jobban bírja..

Szóval a saját dolgommal törődtem, és toltam épp a Terran Spacers szekerét, amikor jött a gondolat, hogy a leadott csoportban azért megreklámozhatnám....

A gondolatot tett követte, a tettet pedig - hát, közel nulla eredmény. Talán kettő lájkot kapott azokban a napokban az oldal, azokat sem onnan. Persze akik barátaim és benne vannak a csoportban, már lájkolták korábban. Na mindegy.

És akkor most befutok ebbe.

Az egyik helyi cégről van szó, ahol ismerek egy angol sofőrt. Panaszkodott a minap, hogy nem kap elég órát, így kicsi a bére, ez nem lesz így jó. Konkrétan heti 20-22 órával nyűglődik, pedig jól dolgozik, a visszajelzések alapján is, meg amúgy is, és vállalna több órát, épp csak nem kap, mert a nyalós banda lestopizta azt magának. Volt két magyar a cégnél, azok kapnak rendesen óraszámot, heti negyven körül, és most két hete felvettek egy harmadikat is, és már az is többet kap, mint ő. Meg pár napja egy negyediket is. És hamarosan jön az ötödik... Pedig ő angol. És hát ez azért Anglia....
Hümmögtem a dolgon, tényleg nem szép ez így.
És szembejön az egyik "honfitársunk" hirdetése, miszerint sofőröket keresnek oda.
Rákérdeztem.
És már megint én vagyok a bunkó.
Annak ellenére, hogy tulajdonképpen megint nem én vagyok az, aki megutáltatja a bennszülöttekkel a magyarokat, a magyarságot. Én csak e tényre hívtam volna fel a figyelmet.

És most, pár hónappal azután, hogy már nem vagyok moderátor, megint mit kapok ki, na mit?

Hogy fogjam be a pofámat, mert én egy kibaszott moderátor vagyok szerinte, és nem fair, hogy én elmondom a véleményemet.

Ezt elmondja ő, Birka Zsolti, a faszagyerek.
Remélem, mivel magyarul beszél és magyarul beszélőknek "segédkezik", ezért nagyobb magyarnak tartja magát a "legnagyobb magyarnál", aki közvélekedés szerint nem más, mint az annak idején bizony szabadkőműves érdekeket messzemenőkig kiszolgáló kozmopolita Széchenyi Pista... (Róla majd egy másik postban talán....)

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page