vasárnap, március 11, 2012

Megfigyelőállomás egy kísérlethez

Elgondolkodtál-e már a "Nagy Testvér" misztériumán? Néhányszor, egy-két kósza gondolat erejéig bizonyára. De az sem lehetetlen, hogy ilyenkor a "tudományos" közhelyek tömtek be néhány ácsingózó agyi üreget, vagy legalábbis belehajigáltak valamennyi hordalékot, és meglehet, hogy az eredménnyel elégedett lettél.
De mi van, ha nem? Nos, akkor lehetséges, hogy az én alább közzétett kósza gondolataimmal rokon agymunka játszódott le benned...



Civilizációnk ködbe vesző gyökérvégződéseinél ugyanez a "kész" állapot lelhető fel. A Nap, a Föld és a Hold szentháromsága alappillérnek tűnik, egyfajta alapállapotnak, amely megkérdőjelezhetetlen. A másik végen, a huszadik-huszonegyedik századi, de még innen is távoli jövőt lefestő sci-fi írásokban úgyszintén, sőt egyfajta pátosz is kapcsolódik hozzá, hiszen a Földet mint az emberiség bölcsőjét bemutató nagy ívű és katartikus vonalvezetésű művekben különleges szerep jut a Holdnak. A materialista felfogás is egyfajta misztériumot sző az óriás köré, akinek az ár-apály hatása jótékonyan befolyásolta az ősleves kavarodását, és abban a szervetlenből szerves molekulák létrejöttét, majd pedig az egyre bonyolultabb szervezetek kialakulását, ezzel elősegítve a homo sapiens mielőbbi megjelenését - és későbbi Holdra szállását.

A világűrbe kirajzó emberiség pedig ugyanilyen mintájú holdakat talál szerte az univerzumban. Legelőször is a Naprendszerben, a többi bolygó körül. Mindegyik csak egy oldalát mutatja a bolygónak, amely körül kering, legyen az Szaturnusz, vagy Jupiter hold. Mert ez a természetes. Nekünk. És akkor ez már csakis így lehet természetes...

De mi van, ha ez az egész csak játékos mese, és a valóság valami egészen más?

A Holdnak a Földre és ezen belül az emberiségre, valamint az egyéb élőlények idegrendszerére gyakorolt hatásáról most nem akarnék hosszas fejtegetésekbe bocsátkozni. Nejem blogján is leltek ezügyben bizonyos részleteket, a lényeg, hogy érzékelhető, szinte kézzel fogható ez a már-már hipnotikus hatás.
Az ár-apály váltakozását a "tudományos megközelítés" sem tagadja. Hatalmas víztömegeket mozgat meg, napi (kerekítve) 4 félciklusban, vagyis egy dupla színuszgörbe hatásával. 
Ha nagyban működik a folyadékokra kifejtett hatás, miért gondolhatja bárki, hogy kicsiben ez nem működik? Kérdezz meg valakit, aki az ayurvédikus gyógyításban már nem kezdő és középhaladó, és el fogja mondani neked. A Hold döbbenetes módon befolyásolja az emberi pszichét, melynek a fizikai testben jelen levő megnyilvánulásai és mozgatórugói bizony - a folyadékok közt keresendőek.

A Hold eme hatásai alapvetően két okra vezethetőek vissza, amelyek számunkra, akik ide, ezen térbeli koordináták közé, ebbe a meghatározott korba születtünk, természetesnek tűnnek (hiszen az alap felállás ez volt megérkezésünkkor, vagyis születésünkkor), ugyanakkor elég csak a Naprendszert jobban megfigyelnünk, hogy rendellenesnek nyilvánítsuk mindkettőt.

Egyik a szokatlanul nagy mérete.
A mi Holdunk tulajdonképpen annyira nagy méretű, hogy nem is helyes a Föld holdjaként aposztrofálni, mintsem egy kettős bolygórendszerként kell tekintenünk rá. A két bolygó egy közös gravitációs középpont körül kering, mely nem azonos a nagyobbik bolygó mértani középpontjával. Ez az egyik oka az ár-apály jelenségnek is. A "gravitációs középpont" a Föld mértani középpontjától a Hold irányában eltolódva található. Áss utána a neten, - már ha érdekel, - hogy hogyan számolhatod ki pontos helyét!

A másik a pozíciója. A Földtől való távolsága, keringési (és forgási!!!) ciklusa.
Erről most bővebben nem fejtegetnék, használd a fantáziádat, hogy mi lenne velünk, ha a Hold közelebb lenne hozzánk (mi lenne a tengerekkel), és mi lenne, ha távolabb.
Egy biztos, más lenne a képlet, alapjaiban.
Mi történne, ha nem ilyen gyorsan keringene körülöttünk, hanem mondjuk fél év alatt menne körbe?
Vagy ha egy nap alatt több, mint kétszer is, ahogyan a Phobos a Mars körül?
Milyen vibrációt adna ez a mozgás a folyadékoknak a Földön, milyen lenne az élet?
Mert valamilyet most is átad, nem is keveset. Elég, ha körülnézel, miféle világban élünk, milyen hosszú egy emberélet, milyen hosszú a menstruációs ciklus, stb.

Még hozzávehetnénk ezt is: ha egy hold a bolygójával egy családból származik, egy időben és térbeli helyen keletkezett, akkor azzal egyféle, vagyis nagyjából hasonló szerkezetű és összetételű. A mi holdunkról ez már a hivatalosan elfogadott tudomány szerint sem mondható el. Szerintük "befogtuk" a kóbor aszteroidát.
(És vééééletlenül pont ilyen módon, hogy ezermilliomod másodpercre egyezik a keringési és forgási sebessége. Nem különös egyáltalán! Ültess le három majmot egy írógéphez és leírnak egy Ady verset. Kb. ugyanennyi az esély erre a véletlenre is.)

Azt már tényleg csak említés szintjén dobom be ide, hogy még ha befogott kisbolygóról lenne is szó, akkor is furcsa, hogy a keringési és forgási periódus oly módon egyezzen meg, hogy a szatellita folyamatosan ugyanazt az "arcát" mutassa a gazdabolygó felé. Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy ez természetes, és sci-fi írások tömege született ezt feltételezve, tudományos értekezések sora bizonygatta, hoyg ez bizony tök normális. Ja. A helyzet az, hogy ez sajnos nem így van.

Gondoltál-e arra, mi okozhatta a dinoszauruszok kihalását? Ja, persze, a kisbolygó-becsapódásos sztori jön, ugye? Hm. Nos, a helyzet az, hogy bár lehettek és voltak is kisbolygós-meteoros afférjai kerek kék szülőanyánknak, de a többszáz-millió évig regnáló egyedek pusztulását nehéz lenne ilyen képlet felállításával bizonyítani. A laikusoknak eladható még ma is a mese, de akik beleássák magukat a témába, könnyen rájöhetnek, hogy sok itt a ha.

Én is bedobok egyet akkor már:
Mi van akkor, ha a Hold akkor "jött közel" a Földhöz, és alapjaiban változtatta meg a klímát rajta? A dinoszauruszok kihalása csak egy mellékhatás volt, mint a fájdalomcsillapítónál az álmosság.

És most jön a java.

Mi van, ha egy mesterséges objektum? 
Ha egy természetes köntösbe maszkírozott, ám velejéig mesterséges állomás, ahonnan kísérleteket lehet folytatni? 
Mi van, ha a pályáját, (forgási- és keringési-) sebességét, méretét, hatásait tudatos tervezés előzte meg?
Ha egy genetikai (és egyéb, többrétegű) kísérlet lebonyolításához kellett egy ilyen megfigyelőállomás és titkos támaszpont?
Tudod, ott a legjobb egy ilyen, ahol senki sem veszi észre.
Gimiben volt egy fizikatanárom, akinél nem lehetett puskázni, mert mindent végignézett. Felhúzatta az ingujjakat, benézett a padba, kipakoltatta a zsebeidet. Egyetlen dologra nem gondolt. Ha a tankönyvet lapoztad az orra előtt a pad tetején, azt valahogy nem vette észre. Az emberiség is valami ilyen szinten van ma. Kutatunk mi mindenhol, ásunk a földben, fejtegetjük a titkos kódokat, piramis oldalának hossza osztva a napéjegyenlőség Föld-Nap távolságával, meg ilyenek. De azt már senki sem veszi észre, hogy milyen a Hold? 

Science fiction?

És ha azt mondom Neked, nyájas olvasóm, hogy ezt a science fictiont többezer évvel ezelőtt vésték agyagtáblákra és pálmalevelekre, akkor mennyiben árnyalom a téma megítélését?
Hogy egyes, a Földről induló repülő szerkezetek első állomása a Hold volt, és csak utána jöhetett bármi más?

Miért annyira hihetetlen ez? A tudományvallás idejében élünk, amikor bizonyos információk mindenki számára elérhetőek. Mint például a Hold pályaadatai. Vagy más bolygók holdjaiéi. Nyugodtan nézz utána magad! Nem kell hinned nekem! Higgy viszont majd a szemednek!

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page