hétfő, január 16, 2012

Könyvekről őszintén

Az alább néhány saját tapasztalatot osztanék meg az általam nemrégiben olvasott könyvekről. Mint közismert, a könyveket emberek írják, akik hajlamosak mindenféle hibák elkövetésére - ilyen-olyan okokból. A következőkben vázolt eseteknél sincsen ez másképpen. Maguk az írók persze jószándékúak, és némely esetben rajtuk kívül álló okból követik el ezeket. Más a helyzet viszont, ha bigott gondolkodásból, dogmatikus elvekből, korlátolt szűklátókörűségből követik el azokat, esetenként a tényeket hajlítgatva csak azért, hogy az általuk vázolt eszmerendszernek megfeleljen.


Zecharia Sitchin: The cosmic code


Sitchin munkássága példaértékű - mint sumerológusé. Saját szakterületén kétség nem férhet felfedezéseihez, - amelyekért a zseniknek kijáró elismeretlenséget és alulértékelést meg is kapta. Csak élete vége felé vált ismertebbé, holott már jóval korábban, a hetvenes években hangoztatta azokat a felfedezéseit, amelyek azzá tették.
Ebben a könyvében is továbbviszi a dolgokat az anunnakik leleplezéséről, ami nagyon jó.
Egyetlen problémát vettem csak észre a gondolkodásával kapcsolatban. Magam nem vagyok sem anti-, sem filoszemita. Jelen esetben azonban elmondható, hogy a könyv írója olyan mélységekig hatol a bizonyos közel-keleti nép népszerűsítésének mezején, hogy egyszerű történelmi tényeket is szívesen mellőz. Kronológiai bonyodalmakba is keveredik, néhány-száz éveket téved Egyiptommal, a majákkal kapcsolatban például, csak hogy a biblia választott népét is beleillessze nagyszerű elméletébe. Hogy pozitívan-e, az jó kérdés. A hangvétel egyértelműen pozitívnak tűnik - annak fényében is, amit tudunk, nevezetesen az ókori népeltüntetéses vérengzéseket, amelyeket az a nép elkövetett, és amelynek eredményeként - mint az közismert - 10 törzsük a 12-ből az asszíriai holokauszt totális áldozata lett és megsemmisült. 
Hasonló a helyzet az írásbeliség megjelenésével kapcsolatosan, nevezetesen a fonetikus írásmóddal kapcsolatos megjegyzéseinél. Előszeretettel megfeledkezik az újabb felfedezésekről - noha könyvét 1998-ban adta közre először, és újabb előszóval is ellátta még később, halála előtt pár évvel; ilyen esetekben pl. Asimov még a novellás köteteiben is az előszóban tájékoztat a részletinformációk körének időközbeni bővüléséről, és arról, hogy az irodalmi műveiben ez és ez a jelenet már nem állná meg a helyét az új ismeretek fényében; mennyivel inkább elvárható lenne ez a megközelítés egy "tudományos" műnél.
Ezeket a tényeket a hétköznapi ember nyugodtan a feledés homályában tarthatja, egy tudományos műnél azonban mellőzendő ez a fajta szűklátókörűség és felületesség.
Többször már úgy voltam vele, hogy na jó, most már leteszem a könyvet, mert ha ennyire megalapozatlan bizonyos dolgokban, akkor hogyan lehet összeszedettnek és jól felépítettnek nevezni más területeken. Azonban amikor vissza-visszatér szakterületéhez, azonnal ismét nagyszerű dolgokat lehet megtudni a témáról.


˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛°˛


Aryana Havah: Inuaki, a bennem élő reptilián; Zamolxtól egy új korszak felé

A fentebb említett hozzáállás nem csak a "tudományos-tudományos" irodalomra jellemző. Még mélyebbre lehet süllyedni az ezotéria amúgy is sikamlós vizeire evezve. Pláne, ha médiumi írásokról van szó. 
Jelen esetben a "médium" nem az író maga, hanem egy ismerőse. Nem mehetünk azonban el az illető dákó-románizmusa mellett szó nélkül. 
Amennyiben valakinek a véleménye szerint a legfejlettebb nép az övé, annak ellenére, hogy történelmi bizonyítékok, tények kínai néphadseregnyi hosszú sora vonultatható fel légvár-elmélete megcáfolására, és a médiumi csatornát nem másra használja fel kisstílű módon, mint ezen véleményének és kampánytevékenységeinek az alátámasztására, akkor az illető szimplán egy utolsó csaló.
Ezt a véleményemet pedig tartom az illetővel kapcsolatban - és nem tartom kizártnak, hogy hamarosan egy levélben meg is fogalmazzam neki, már amennyiben a románon kívül van más, általa beszélt nyelv is, - hiszen hozzáállásával és tevékenységével magát egy tiszta médiumot kever kétes forrás hírébe. 
Természetesen ezen "érdekességek" csak a kinyilatkoztatás Romániára és románokra vonatkozó magasröptű fejtegetéseire vonatkoznak, de jelen esetben azért tényleg nagyon sok kérdőjelet engednek szabadon a művekkel kapcsolatosan...

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page