szombat, szeptember 10, 2011

Néhány kósza gondolat a prioritásokról

Mi az igazán fontos egy ember életében? Mi az igazán fontos dolog a TE életedben?
Az, hogy reggel időben keljél / keljen a családod, megfelelő megjelenéssel és időben ott legyen az iskolában / munkahelyen, végig tudja nyújtani a tőle elvárt szintet, figyelmet, minőséget, stb? Hogy legyen havonta x összeg a bevételi oldalon, amiből az y-t a kiadásin tudd fedezni? Hogy a svájci frank árfolyama tűrhetőségi szinten belül mozogjon? Hogy a kedvenc focicsapatod nyerjen? Hogy a kedvenc zenekarod új lemeze meglegyen minél előbb eredetiben? Hogy a környezetedben milyen benyomást keltesz, milyen vélemények alakulnak ki rólad? A sort vajon meddig tudnám folytatni?
Vajon ezek azok a dolgok-e, amik IGAZÁN fontosak, és amikről 10-20-30-40-50-60-70-80-90 év elteltével is úgy fogsz megemlékezni, mint valóban lényeges momentumokról?
Vagy esetleg megvan rá az esély, hogy nagyon sok, most apró-cseprőnek feltűnő, de mégis igazi jelentőséggel és valódi értékkel bíró pillanat fog megragadni, amelyek a jelenleg trendi és közelfogadásnak örvendő prioritásban valahová utolsó sorokba kerülnének?

(...és esetleg a jelenleg ezt a trendet szajkózók is idővel beláthatják, hogy bizony tévedtek? Lehetséges, hogy csak hivatalból vannak most a másik oldalon, és ha a szerepnek vége és a jelmezek lekerülnek, kiderülhet róluk is, hogy ugyanolyan emberek, mint te?)

Menjünk a másik irányba! 10-20 évvel ezelőtti fontossági sorrendekhez. És emlékekhez. Milyen emlékek maradtak meg abból az időszakból? Mely emlékekre emlékszel vissza szívesen? A boldog pillanataid mihez kötődtek? Az első bekezdésben felsoroltakból szerepel-e valami közötte?



Eszembe jut egy távolinak tűnő példa előző munkahelyemről, Magyarországról. Egy történet, munkavédelmi mittudoménmilyen oktatás-akármi címszóval. Képernyő előtti munkák esetén jogszabályi előírás, - mondta az illető, - hogy óránként 5 (vagy tíz? Nem emlékszem pontosan. - a szerk.) perc szünetet kell tartani, az egészséged, konkrétan a látásod élességének megőrzése érdekében. Majd következett az ominózus mondat, miszerint a cég azért ennek ellenére örül, ha ezzel a jogoddal nem akarsz élni és folyamatosan dolgozol...

Prioritások.
Nekik mi volt a fontos?
Neked mi az?
Döntsd el magad, mert szerintem elég nagy vagy hozzá, hogy önálló döntéseket tudj hozni!
És igen, naponta fogsz hasonló helyzetbe kerülni. Amikor valaki másnak a prioritása ütközik a tieddel.
Vajon minden ilyen esetben meg kell-e hunyászkodnod, mert csak akkor vagy jó állampolgár? 
Vagy minden ilyen esetben keresztül kell-e vinned az akaratodat? 
Ne agyból dönts!
Ne agyból élj!
Engedd, hogy egy mélyebb tudatosság szintjére juss és "kívülről", avagy "felülről" ráláss a szituációra. Ebből az állapotból esélytelen, hogy rossz döntést hozz!

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page