péntek, május 13, 2011

Péntek 13.

...eredetének az Exodusszal összemosásáról

Nem megyek bele az elemzésbe, de több olyan baromságot is hallottam e nap eredetéről, hogy őrület! :)

A legszebbek bibliai eredetűek! Aszondják a hozzáértők (akik szerint a banán javítja a látást, mert szemüveges majmot még nem láttak), hogy (ugyanezen tudományossági fokon, készpénzként kezelve a bejelentést) a zsidók Egyiptomból történt kivonulása is péntek 13-án történt. Pont.

Ezt a tényt egy ezoterikus könyvben leírva is felleltem, amely a Tarot egyiptomi gyökereit is boncolgatta, de most nem megyek bele a könyv felboncolásába. Sem a szerzőébe, ami egyesek szerint érdekesebb lehetne. :P

Ez a kivonulásos dolog pedig több sebből is vérzik.
A legfurcsább az, hogy a történelmet maguknak csinált (következésképp önmaguk által kiválasztott) nép fiain kívül senki sem említi a zsidók egyiptomi "fogságát". Az adott kor dokumentumaiból semmi ilyesmi megtörténtére nem találni a leghaloványabb utalást sem. Az ő szentírásuk szerint a végtelenül kemény gázkamrásítók munkafelügyelők munkára kényszerítették őket (már akkor is büdös volt nekik? - a szerk.), ráadásul igen brutális módon, bestiális kegyetlenkedésekkel fűszerezve amúgy is bizarr zsarnokoskodásukat, és ily módon ők, kiválasztotték építették fel Ramszesz városát cakk-pakk. 
Ebből természetesen semmi nem igaz, de azért még időzzünk el pár apró mellékszálnál is!
A párhuzamot az ő ottjártuk és az egyiptomi egyistenhit-időszak között is felállítják. Szerintük "az eretnek fáraó" azért választotta az egyistenhitet, mert ezt tőlük, a szent kiválasztott néptől vették át, ekkor. 
Ez viszont időrendileg nem stimmel, mert ha ők a Ramesszeumot építették, akkor igencsak Ehnaton után jártak ott. Ramszesz sokkal később élt. A hatás, ha volt bármilyen, pont fordítva működhetett. 

De visszatérve a péntek tizenharmadikai, nagy csinnadrattával történt kivonuláshoz - ez pedig nem csak azért nem történhetett meg, mert az alap szituáció abszolúte más volt.
Hanem azért sem, mert nem létezett még olyasmi, hogy péntek
Ugyanis nem hétnapos hetekben mérték az időt akkortájt még, hanem tíznapos dekádokban. 

Csak érdekességképpen, ráadásnak:
A hétnapos hetet ők csak sokkal később, Babilóniai "fogságuk" idején (nevezzük inkább ott tartózkodásnak, ha már a király udvarában voltak pénzügyi tanácsadókként - a szerk.), az ottani nép kultúrájából vették át. A "saját" teremtéstörténetüket is a Babiloni teremtéstörténetből vonták ki és írták át egy istenre. A hét napjait ekkor ismerték meg, és Mózes után több száz évvel született csak meg "a szerző" első könyve, amely a káldeus (babilóniai) teremtéstörténet vágott változata csupán. Az elejét lehagyták (lásd korábbi, sumeros írásaimnál), és a meghagyott részeknél is mindent alaposan összekutyultak. Az "isten megteremtette hét nap alatt a világegyetemet" dolog tehát innen ered, ekkor íródott.

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page