hétfő, február 14, 2011

Little Britain - Nyitottság

A boltban egy idős néni szorongat a kezében egy üveg savanyú káposztát. Épp mellette pakolok, s tőlem nem messze egy másik munkatársam. A nénike próbálja kisilabizálni az üvegen levő feliratot, de az apró betűs, nem látja jól. Csekély 4-5 perc telik el így, közben munkatársammal beszélgetünk. Egyszer csak a nénike hozzám fordul:

-Ez micsoda? Ehető? Valami zöldség van benne?
Kicsit csodálkozunk, hogy nem ismeri, de elmondjuk, hogy ez káposzta, amit érlelnek és savanyú lében van, salátának ideális húsételekhez, ehhez-ahhoz, és nem mellékesen vitaminbomba is.

Gyanakodva méregeti. Káááposzta? Ecetes lében (brine)? 
Mondom neki: "Ez egy ilyen, 'a Kontinensen' szokásos dolog..."
"Igeeen?" - kérdezi, majd egy sanda oldalpillantással már vissza is helyezi a polcra. "A Kontinensen..."
Nevetünk.


A másik sztori csak pihentségemet illusztrálja...
Odajön hozzám, se szó, se beszéd (vagyis hogy de, épp csak semmi megszólítás, pláne köszönés), belekezd:
"Maga itt dolgozik?..."
"Nem, dehogy! Csak bejöttem ide ebbe a boltba és egyszer csak azt veszem észre, hogy már a polcokra pakolok..."
Kicsit összezavarodva néz, és látom, a ruhámon a cégemblémát vizslatja.
"Persze, itt dolgozom. Miben segíthetek?"

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page