péntek, szeptember 24, 2010

Péntek reggeli vegyes szociológia

Robotos még

Nagyon beleástam magam, sokmindent ki lehet szűrni belőle, társadalomkritika ám a javából! (Isaac Asimov: Caves of steel, Naked sun, Robots and Empire - egyelőre)

Ha a Caves of steellel kezded, az az igazi. Jólmegaszontam. De ott kezdődik a cselekmény. (Aztán Naked Sun, The robots of dawn, és lehet, hogy még van valami történetileg a Robots and Empire-ig.)
Egy elképzelt jövőben játszódik a történet. Az emberiség már nem csak a Földön él, hanem egy része kirajzott az űrbe, és robotokra támaszkodva megalapítja a "Térutazók" (eredetiben Spacer, amit erre "magyarítottak" a fordítók) 50 világát, 50 más-más csillag körül keringő bolygón. Lélekszámuk az 50 bolygón mintegy 5 és fél milliárd, míg a Föld túlnépesedett lakossága a 8 milliárdot is meghaladja*, és mind a föld alá húzódott vasbeton-barlangvárosaiba.
(* Az 1950-es években íródott, akkor ez a szám még elképzelhetetlenül magasnak tűnhetett...)
A Caves of steel nagyon jól bemutatja azt a társadalmat, amely természetes közegéből a mesterségesbe átvonult. Nincs kapcsolatuk a földfelszínnel, a nyüzsgő nagyvárosi életet odalent élik, mesterséges megvilágításban. Egységes időzónát vezetnek be, össze van hangolva New Yorkkal Budapest (a kötet 109. oldalán említve is van, borsózott is a hátam tőle) és Tokyo is, meg persze az összes többi - mesterséges-nappal fényáradatban úszik, és egységesítve jön el a mesterséges éjszaka is. Az emberek lakó-szekcióban laknak, társadalmi rangsorolásuknak megfelelő közegben. A szűk elit a C-6 osztálytól felfelé helyezkedik, nekik olyan privilégiumaik is vannak, mint a privát fürdőszoba, illetve a várost át- meg átszelő, mozgólépcső-szerű, állandóan mozgásban levő tömegközlekedési futószalagokon az ülőhely. Étkezéseiknél a főszerep a különféle élesztőgombáké, természetes kaját már nem is esznek. A városon kívüli földeket és bányákat robotok üzemeltetik.
A soron következő kötetben, a Naked sunban pedig a kontraszt erősödik. Itt bemutatásra kerül a Spacerek világa is, akik nem csak hogy robotokra támaszkodó, szinte munka- és stresszmentes életet alapítottak meg odakint a világűrben, de ezáltal és a természethez való közelségük miatt az emberi életet is megnyújtották; 4-5 évszázadig is elélnek makulátlanságukban. Vezető világuk az Aurora, ahol egy emberre 50 robot jut, akik lesik gazdájuk kényét-kedvét, és elvégzik helyette a munkát - természetesen a Robotika 3 Alaptörvényének talaján fémlábakon állva.
A válság kiéleződik, amikor a Föld gyomrában nevelkedett, a bezártsághoz 4 évtizeden át hozzászokott és mást elképzelni nem is nagyon tudó detektívet, Elijah Baleyt a Solariára hívják. A Solaria a Spacer világok legextrémebbike. A teljes bolygót, mely másfélszer akkora, mint Földünk, mindössze 20ezren lakják. Minden főre jut egy kb 10ezer négyzetkilométernyi földecske, amelyet robotok tízezrei működtetnek. Itt a legnagyobb az egy főre jutó robotok száma a galaxisban. A lakók a személyes találkozástól elszoktak és irtóznak, nem seeing a látogatás, hanem viewing, vagyis fizikailag nem látogatják egymást, csak holovízión. A detektívet egy gyilkosság kivizsgálására hívják oda, mely esemény addig precedens nélküli a rendőrséggel nem is rendelkező, egyébként addig évszázadokon át erőszakmentes világban. Az egyetlen gyanusított és szóba jöhető elkövető az áldozat felesége, mert ő volt az egyetlen, aki legálisan - és morálisan elfogadhatóan - találkozhatott vele, viszont ő legkevésbé sem akarhatta férje halálát. 
A nyomozást a lakók seeing-től való irtózása, a viewinghoz való ragaszkodása, illetve a detektív ellenkező irányú mozgása és a Robotika 3 Törvényével való folytonos ütközések teszik lebilincselővé.

Érdekes írások, és mint mondtam, nagyon sok van bennük. Az ember(iség) korlátairól mindenképpen egy jó lecke.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Politikai vonatkozások

Külön postba is írhattam volna, de ez is némiképp szociológiai vonatkozású.
Azon gondolkodtam el, amikor megláttam egy "Jobbik kormányt!" nevezetű facérbók csoportot, hogy ez most miért tűnik egyeseknek annyira irreálisnak. "Annak idején" 2006-ban szemkilövető Görényiék munkásságakor a mai kétharmados kormánypárt körülbelül ugyanilyesmi támogatottsággal rendelkezett. Osztán mára mi lett belőle.
Szóval szerintem nem annyira képtelen az ötlet.
Inkább számomra az a kérdés, hogy addig a hosszú út "végéig", amikor ez megtörténik, mi lesz belőlük. Maradnak-e ilyen tökösek, vagy körülmetélik időközben őket is... Szerintem csak ez a kérdés... 

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page