szerda, július 14, 2010

Asztrológia - paradoxon

Sok kritika érte a múltban és éri napjainkban is az asztrológiát, sokan tudománytalannak bélyegzik ezt az iparággá nőtt valamicsudát. 

Tény, hogy az üzletiesített változatban sokszor csak egy véletlenszerűen generált hamisítványt tárnak a célközönség elé, de aki egy kicsit is mélyebben ásta már magát bele a témába, annak ez nem fog megelégedésére szolgálni. Egy ízben elolvastam egy ilyen horoszkópot, ami még tudományosabbnak is akart tűnni, és "a Vénusz most az Oroszlán csillagképben van" állításból kiindulva vetített elő ilyen-olyan dolgokat, ok-okozati összefüggéseket, hogy ennek milyen kihatása is van pl. a Mérleg csillagjegyűekre. A hiba az volt az esettel, hogy a Vénusznak akkortájt esze ágában sem volt az Oroszlánban tartózkodni, lévén március, ehelyett megelégedett az égbolt egy távoli szegmensével, a Bikával. A következtetések is csak épp ennyire maradtak helytállók.

Az ilyen és hasonló anomáliák miatt méltán érik a kritikák az asztrológusokat, akiknél sokszor az égbolt a maga fizikai valójában, vagyis az asztronómia, valamint a "tudományukat" képező asztrológia két külön, egymástól fényévekre elvált fogalom, a kettőnek pedig semmi köze az ég-világon egymáshoz. Az asztrológia náluk elvált az égbolttól.

A tudományos megközelítésnek azonban azt el kell ismernie, hogy nem csupán a kozmikus sugárzás révén, de a bolygók gravitációs és mágneses mezői miatt is kell hogy legyen valamiféle befolyásuk ezeknek az égitesteknek az emberi szervezetre is. Elég, ha a Hold gravitációja révén működő ár-apály jelenségre gondolunk, vagy a menstruációs ciklus és a holdciklus hasonlóságaira. (A különbségek persze több mindennek betudhtóak, de nézzünk most az egybeesésekre is.) 
A bolygóknak ránk, relatív pozíciónkból adódóan különböző szögekben érkező hatásai, ezek változásai elég komplex rendszert alkotnak. De ezek az erők kétségkívül hatnak.
Az asztrológia létjogosultságát ugye azok az évszázadokon át tartó megfigyelések igazolták, amelyek a különféle aspektusokhoz kötődő, egymással hasonló események bekövetkeztekor az összefüggéseket megpróbálták felderíteni. Mint pl. az ókori Egyiptomban a Szíriusz felbukkanása és a Nílus áradása, illetve a későbbi aratás időpontja közti összefüggések kerültek feljegyzésre. 
Ezek közt vannak elrugaszkodottabbak is, és kevésbé azok. 

Számomra egy érdekes pont az asztrológiában Plútó, melyről kiderült, mégsem olyan nagy bolygó, mint amekkora hatást tulajdonítottak neki a 20. század első harmadán történt felfedezésekor. Ma már azt is vitatják, hogy bolygó, simán lekisbolygózzák. :) Ennek ellenére máig nagy hatást tulajdonítanak neki, a Skorpió egyik uralkodó bolygója ugyebár, és fényszögeiből messzemenő következtetések kerülnek levonásra, annak ellenére, hogy 1930-as felfedezését követően, amikor még nem sejtették, hogy kis méretű, egyszerűen csak hasraütéses rendszerrel ráhúzták a csillagjegyre. 

Ebből a szempontból viszont a legfontosabb hatást nem szokás bevenni a listába. 
A legerőteljesebb gravitációs, mágneses és egyéb hatások ugyebár a Földtől érkeznek hozzánk.
A Föld pozícióját az Univerzumban azonban csak elég elnagyoltan rögzítjük egy horoszkópban.
A minden bolygó állását rögzítő teljes horoszkópokban sincs kiemelten foglalkozva vele. 

Ezen állításomra egyes szakértők egyből rávágják, hogy de de, bizony, ott az aszcendens, amely nagyon pontosan meghatározza, hogy a Föld a születés pillanatában "melyik irányban áll", vagyis hogy melyik csillagkép kel fel épp a horizonton.

Ezzel megint csak akadnak problémák. 
Az állatöv, vagyis a zodiákus - az égnek csupán egy vékony sávja, egyetlen szelete, az égbolton, vagyis a szemlélő pozíciójából nem csak a nap folyamán, de egész évben mozog, nem "rögzített" pont, vagy vonal, mint amilyen a Meridián. Ahogy egy adott hosszúsági fokon északra ill. délre vándorlunk egy adott időpillanatban, az ekliptika is tolódik. 
A gravitációs vonzás azonban minden ponton "lefelé", a Föld középpontja felé hat, a fix Zenittel ellentétesen. Tehát két különböző szélességi körön két különböző irányban. Az aszcendens ezeket az apró, de szignifikáns különbségeket nem rögzíti. 

Két, teljesen azonos időpontban, de különböző szélességi fokon született egyén esetében az aszcendens ugyanaz, ellenben a Föld gravitációs, mágneses, stb. mezeje épp, hogy különböző irányban hat.

A Föld pozícióját tehát a legjobban úgy lehetne meghatározni, ha a zodiákustól függetlenítenénk, és a Föld középpontján át meghúzott képzeletbeli egyenessel a Föld túloldalán elhelyezkedő csillagképig vezetnénk. Sokkal pontosabb képet lehetne ily módon kapni. 

Persze ez egy merőben újszerű dolog lenne, ma még nem állnak rendelkezésre információk, tapasztalatok róla - ezeket be kellene gyűjteni.
Tovább megyek: a mai asztrológusok több, mint kilencven százaléka nem ért az asztronómiához, ennek ismerete azonban elengedhetetlen lenne egy efféle művelethez. Idővel persze ki lehet majd váltani a tudást mindenféle szoftverekkel, ahogy a jelenlegi asztronómia esetén is van ez, és a legtöbb asztrológus csak a számítógépe miatt "ért" a "szakmához". De ehhez még el kell telnie egy kis időnek.

Azért ha eszembe jut, hogy minden bolygóról szokás beszélni, és levezetni, hogy a Mars, Jupiter, és a többi hogyan hat az emberre, a különböző fényszögeknek mi az eredménye - kivéve egyetlen egyet, amely viszont a legnagyobb hatást gyakorolja rá - nem tudok mást, csak mosolyogni. Teli tüdőből. :D

Nincsenek megjegyzések:

 
Locations of visitors to this page