szombat, március 06, 2010

Találkozások

A másik blogban már teszteltem a témát, de ott nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azért itt is megpróba:


Egy idegen országban, ahol a magyar igencsak kisebbségben van, a magyar szó elég drága kincs. Épp ezért ha ilyet hallunk valahol, fel-felkapjuk rá a fejünket. Ha a boltban összefutok magyarokkal, általában pár percet biztosan beszélgetünk. De hogy is szokott ez kezdődni?

Szitu 1:
A trolley-ról leborul a cucc, kicsúszik a számon, hogy:
-Óóóó, bazdmeg....!
Mellettem megszólal:
-Á, ezek szerint magyar vagy!
És indul a diskurzus.

Szitu 2:
-Can you tell me where can I find the nail brushes?
-In this line a little bit further down on the left hand side.
-Can I ask you another question?
-Yep.
-Are you Hungarian?
-Yes, I am.
-Akkor szevasz, a Bettiék mondták, dolgozik itt egy magyar srác...

Szitu 3:
Nő: -Biztos, hogy itt minden ilyen olcsó? Kérdezd már meg azt az eladót, hogy ez mennyibe kerül!
Fickó: -Can you tell me how much is it?
Én: -Itt minden 99 penny.
(Csodálkozás, örömködés...)

Vannak azért ennél profánabb szituk is, amikor csak meghallom, hoyg magyarul beszélnek és odapofátlankodom. De ez a 3 szerintem tök vicces.

1 megjegyzés:

Judit írta...

Szerintem is. Sőt ez volt a legtökviccesebb bejegyzésed.
De lehet, hogy nem. De nekem teccett. Nem?

 
Locations of visitors to this page