csütörtök, július 16, 2009

New beginnings

Ez volt a címe egy - szerintem - igen klasszra sikeredett NoiseField nótának is.
Most új kezdetekkel szembesültünk mi is.
Hogy ne körmondatokban legyen levezetve, leírom tőmondatokban, mi minden is történt.

A Pécsi Szabó Ervin téren levő lakást, melyben laktunk, eladtuk; és az árának ránk jutó részéből, mely azért - valljuk be - szűkös költségvetést jelent egy efféle projecthez, kiköltöztünk az Egyesült Királyság-beli Bournemouth városába.

Ez nagyon tőmondat volt.

A valóság számomra ennél - főleg a magyar oldalon - sokkal, de sokkal stresszesebb volt. Mivel szinte teljesen magunkra voltunk utalva minden szervezési és egyéb dologgal, minden utánjárás, a bürokrácia labirintusában rejtőző szörnyekkel való megküzdés mind-mind az én nyakamba szakadt. Nej eközben a szervezésből át-átvállalt tőlem - erején FELÜL - dolgokat, amiket a 4 gyerekkel való 24 órás foglalkozás mellett be tudott vállalni.
Az elmúlt másfél hétben a stressz fizikailag is letámadott, gyomorgörcsből is ki-kijutott. Érdekes módon a kijutásunkkal ez teljesen megszűnt. Annak ellenére, hogy az itteni frontvonalon is több változás is beállt időközben, egészen az utolsó pillanatig. Itt élő jóbarátunknak köszönhetően azért sikerült kikalapálni a dolgokat és van fedél a fejünk fölött - nem is akármilyen. Az otthoni pecónak több, mint másfélszerese az alapterülete úgy sacc per kábé, ráadásul nem csak a szobák száma több, de földszinti is, így a gyerekzsivallyal sem "gyilkolunk" senkit. És minket sem gyilkol senki. Első alkalommal, amikor meghallottuk, hogy utcafronti ablakaink lesznek, azt hittük, itt majd nagy zajra lehet számítani. Ehhez képest még csendesebb, mint a Szabó Ervin téri pecó volt.

Munka frontja: holnap kezdek el szervezkedni, csak úgy, mitn a kocsiszerzés terén. Utóbbinál egy kicsit most lejjebb adjuk és elsőre - terv szerint csak egy rövid időre - egy 5 személyes kocsit újítunk csak be. Ebbe mind ugyan nem férünk be egyszerre, de arra jó lesz, hogy mobilizáljuk magunkat a városban, bevásárolni, ügyet intézni lehet így is, ha pedig family program lesz, akkor két fordulóban is megoldható bármi.

Hát ennyi a nagy történet egyelőre.
Szerda este érkeztünk, ma csütörtök van. Többet nem is volna ildomos ebben a stádiumban írnom, még sok az intéznivaló és a benyomás is.
Egyelőre minden pozitívnak néz ki.

Egy teljesen más világba kerültünk - és egyelőre nincs olyan aspektusa, amely ne pozitív lenne, amelyen ne "verné" az eddigi, odahazai tapasztalatainkat. Remélem, ez így is marad. :)

6 megjegyzés:

Judit írta...

Sok sikert, vigyázzatok magatokra és egymásra! És élvezzétek az Új Életet! :)

Névtelen írta...

Szerettem volna valami nagyon hűdejókívánságosat írni Nektek de csak nézek itt mint a bamba egy ideje mert nem tudom kifejezni magam... na.

Azért ugye valami átmegy belőle...

Szóval valamit hadoválnék itt az álmaitok beteljesedéséről... meg hogy az élet szép meg ilyen hülyeségek de igazából csak csend jön ki a számon és egy sima egyszerű tőmondat:

Legyetek áldottak!

Üdv: Hetedik :)

Józsi írta...

Sok sikert az új pecóhoz, az új országhoz, a leendő új munkához és kocsihoz stb. Legyetek boldogok és nem idegeskedni. Szerintem odakint idővel minden megoldódik magától, csak türelmesnek kell lennetek. Nem egy nap alatt kell megváltani a világot, lehet kell hozzá egy hét is... Szóval írjatok, ha van mit, várjuk a fejleményeket.

AtonHotep írta...

Köszi mindnyájatoknak a szívhez szóló szavakat! :) Rendik vagytok! :)

Szilvi írta...

Le a kalappal előttetek! 4 gyerkőccel... nem semmi. EGY HŐS VAGY! ill HŐSÖK vagytok! :)) Csak így tovább!!!!

AtonHotep írta...

:) Thx! :)

 
Locations of visitors to this page